A ládába TravelBug helyezhető.

Megközelítés

Székkutas vonattal a Szeged-Békéscsaba vonalon érhető el.  N 46° 30,236' E 20° 32,467' [GCPSZM+Vasútállomás] Az állomástól Békéscsaba irányába kell fordulni és a rakodótéren át 900 m-t gyalogolva érhető el a malom
A 47-es főútvonalon haladó távolsági autóbuszjáratok mind megállnak Székkutason - így a községbe Szeged, Békéscsaba, Debrecen felől is közvetlen járattal lehet eljutni. Továbbá Szentes felé is rendszeresen közlekednek buszok.  N 46° 30,330' E 20° 32,363' [GCPSZM+Buszmegálló] A megállótól szintén Békéscsaba irányába kell a főúton gyalogolni 1100 m-t.
Ha kocsival vagy biciklivel jössz a 47-esen, mindkét irányból már látszik egy 1 km-ről a malom. Itt fordulj le a földútra  N 46° 30,576' E 20° 32,986' [GCPSZM+Letérő] 250 m-t kell menned a malomig keresztül a vasúton.

Székkutas és környéke

Székkutas környékének természeti értékeiről nevezetes: a Kakasszéki-tó gyógyhatású vizéről és a Székkutasi pusztáról, amely több védett állat élőhelye. Székkutas a XIX. század közepéig a vásárhelyi puszta része, ezt követően népesült be részben orosházi betelepülőkkel. 1950 előtt a Hódmezővásárhely-Kutaspuszta nevet viselte. 1979-ig lakosságának háromnegyede külterületen élt.
Híres a Piroska-féle szélmalom, ami a XIX. század végén épült. Ma már nem működőképes. Hiányoznak róla a vitorlák is. Úgy néz ki, hogy sajnos hamarosan az enyészeté lesz ez is.
A település nevezetessége a Kakasszéki-tó, amely vizének gyógyhatását a környék lakossága már régóta ismerte. A gyógyvízre alapozva épült fel 1932-ben a községtől hat kilométerre a reuma- és mozgásszervi szanatórium. A tófürdő, a fürdőház, a fizikoterápiás részleg nem csak beutalóval kereshető föl. A gyógyintézet parkját 100-130 éves fák díszítik. Itt is található egy láda GCACAS

A malom története

Úgy vannak a Székkutason élők a szélmalmukkal, ahogy a párizsiak a Notre- Dame székesegyházzal. Hozzászoktak, hogy ott van, s különösképpen nem foglalkoznak vele. Pedig mindkettő híres, ha nem is egyformán. A székesegyház Victor Hugo, a malom pedig Hugo Hartung német író regényének helyszíne.

A székkutasi szélmalomnál ma is rendszeresen megállnak a 47-es főúton közlekedő német, francia, holland autósok, kamionosok. A malom és a közelében álló bakterház különlegességnek számít a külföldiek körében, ugyanis mindkét építmény szerepel abban a nagy sikerű német filmben, amely Hugo Hartung 1954-ben megjelent, de magyarul csak 1987-ben napvilágot látott, Gyakran gondolok Piroskára című regényéből készült Liselotte Pulver főszereplésével. A romantikus film - amit nálunk még nem mutattak be - annak idején megmozgatta a nyugat-európaiak fantáziáját, s hagyott bennük maradandó nyomot Magyarországról.
A film nyomán kereste fel a székkutasi helyszíneket egy francia férfi, aki a nyolcvanas évek végén megvásárolta a szélmalmot. A férfi halála után, 2000-ben a vásárhelyi Csende Gábor vette meg az épületet.
"- Gyorsabban kezd dobogni a szívem, amikor meglátom. Nekem ezt jelenti a malom" - mondta a tulajdonos, aki maga is végzett kutatásokat, s huszonhét szélmalomról tud Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében. Elmondása szerint e területeken a gőzmalmok építése előtt 650 szélmalom működött.
Ma a malom azokat a korabeli, paraszti élettel kapcsolatos tárgyakat, szerszámokat őrzi, melyeket Csende Gábor gyűjtött össze. Fekete festékkel írták fel az egyik gerendára a malom vélhető építésének évét, az 1885-ös évszámot. A vásárhelyi férfi szerint a ma vitorla nélkül álló, őrlőköveitől és belső szerkezetétől régen megfosztott épületben 1924-ben őröltek utoljára gabonát. Akkor épült fel ugyanis a ma már nem létező gőzmalom.
Csende Gábor úgy tudja, hogy a malmot - vitorláit annak idején szélirányba lehetett állítani - Leibert Kálmán típusterve alapján építették. A másfél méter vastag falak azóta is állnak, csak a tetőszerkezetet kellett felújítani.

Na de ki is ez a Piroska?

Nekünk, magyarországi magyaroknak nem sokat mond ez a név és meglehetősen ingerülten szoktuk fogadni azokat a kérdéseket, hogy tudjuk-e hol van az a kimondhatatlan nevű Hódmezővásárhely-Kutasipuszta? Sőt nem is értjük, mit is akarnak ezzel a turisták.
Hugo Hartung az 1920-as években cserediákként egy nyarat töltött el Hódmezővásárhely-Kutasipusztán. Az itt eltöltött idő élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye (1954), amelyet később filmként is feldolgoztak.
Már a könyv is nagyon nagy siker volt Németországban, de az igazi hírnevet természetesen Lieselotte Pulver főszereplésével készült romantikus film hozta meg. A filmet mai napig rendszeresen játsszák különböző német kereskedelmi tévécsatornákon, mert a pusztai romantikus szerelmi szálat és a magyarokra jellemző minden hagyományos asszociációt is (puszta, gémeskút, csárdás, gulyás) belesűrítették a sztoriba. A Piroschka-sztorinak igen nagy érdeme volt abban - természetesen más politikai okok mellett -, hogy a nyolcvanas évektől komoly német turista beutazóforgalmat generált és nagy érdeklődés volt a téma iránt.
De akkor hol is van ez a borzasztó hosszú nevű település?
Hódmezővásárhely-Kutasipuszta. Na, ez így tényleg hosszú, de persze nem ezért nem ismerjük, hanem azért, mert megváltoztatták a nevét. A település neve Székkutas és a hajdani tanyaközpont is községgé alakult át hosszú évtizedek alatt.
Sajnos a filmet soha nem vetítették le hivatalosan Magyarországon, ugyanakkor német tévécsatornákon még a mai napig is a kedvelt, régi filmek közé tartozik. Így került Hódmezőváráhely és Kutasipuszta (a mai nevén Székkutas) a külföldiek érdeklődésének előterébe. Hugo Hartungnak köszönhető, ha néha betéved egy-egy német ajkú turista a faluba és Piroska után érdeklődik, akik szeretnék az eredeti helyszíneket megtekinteni.
Hugo Hartungnak köszönhető az is, hogy a regényében szeretettel emlékezik meg Magyarországra, a szép pusztai tájaira, a magyar népre és persze saját ifjúságára. Ez a regény sokkal többet tett az országunk elismertségének és közkedveltségének növeléséért, mint bármelyik drága pénzen készült országimázs kampány.

Forrás:
Székkutas honlapja
Piroska

2019.05.30. Ládakarbantartás. A köszönet Marton Zoli-t illeti, aki pótolta a ládát.
2023.02.03. Ládakarbantartás Az eredeti helyére új láda került a régi logbook maradt a ládában.