A libikóka szélén, kék részen, a vascsőbe beütve. Halványan látszik (egy vegyület neve)

A virtuális jelszó megtalálható a hármas libikóka tetején (keleti oldalon)
Be van ütve a sarkon lévő elem felső részébe. Halványan látszik, lásd a képet hol helyezkedik el. (7 karakter)
Megközelítése

Autóval Miskolc felől a 37-es főúton Sárospatak után, letérő itt  N 48° 20,275' E 21° 34,804' 120 m [GCNBOT+letérés]

Gyalogosan Sárospatakról a piros vagy a piros tanösvény turistajelzésen.

Az autót itt érdemes hagyni

Nagy-Bot-kő gejzírkúp és a Botkői malombánya terület mellet parkolót itt  N 48° 20,382' E 21° 34,597' 135 m [GCNBOT+parkolo] találunk.
Ami még érdekesség ezen a területen, hogy pihenőhely is van kialakítva gyerekek részére is, immár legalább harminc éve játszótérrel.

Bot-kői geológia

Itt a Megyer-hegy lábánál a Botkő-dombon egykori gejzírkúpok maradványai találhatóak.

A földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.

A Bot-kő összes ásványfotója.

A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak. A megszilárdulás után igen nagy keménységű kőzeteket eredményez, ami kiválóan alkalmassá teszi a malomkőként való felhasználásra. A Tokaji-hegységben több helyen is bányásztak erre alkalmas anyagokat, de legjobb minőségű (és európai hírű) malomkövek a Sárospatak környéki bányákból kerültek ki.

A Megyer-hegyen és környékén már a XV. századtól működő kőbányák voltak. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték 1907. évi működés beszüntetéséig.

Az egyik ilyen régi malomkő megtekinthető itt:  N 48° 21,170' E 21° 33,718' 180 m [GCNBOT+Malomkő] 1800 méterre légvonalban észak-nyugati irányban a Forró-Kúti forrásnál, a piros tanösvény turistajelzésen. (Utolsó fénykép)

A gejzír működése

Ha a forró magma test fölött sok víz gyűlik össze, az is felmelegszik. Ilyenkor forró vizű források fakadnak. Egyes különleges esetekben a forró víz gejzíreket, azaz időszakos működésű forró szökőforrásokat alkot. Teljesen nem tisztázottak a feltételek, de a kőzetben lévő csatornarendszer speciális alakulása szükséges ehhez a működéshez. A gejzírek működésének elmélete Bunsen nevéhez fűződik. A járatrendszerben lévő víz alulról, illetve oldalról melegszik. A mélyebben lévő vízrétegekre a felettük lévők nyomást gyakorolnak, így nem 100 fokon forrnak, hanem magasabb hőmérsékleten. Aztán bizonyos idő múlva a legforróbb alsó, ill. oldalsó részeken buborékok keletkeznek. Ezek fölfelé emelkedve kiterjednek, elkezdik kiszorítani a vizet a kürtőből. Így viszont csökken a hidrosztatikai nyomás, és a már túlhevültnek számító víz robbanásszerűen forr fel. A keletkező gőz, illetve a még folyékony víz kilövell a csőből. A kitörést követően a víz újra kitölti a csatornát, és a folyamat kezdődik elölről. Némelyik gejzír igen pontos menetrenddel működik.
A gejzírek elég rövid idejű képződmények, különösen földtani időszámítás szempontjából.
Olvasmány: Gejzírek birodalma

Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot! Attila

2022. 06. 18. - Az eredeti rejtő már nem aktív, a ládát a közösség javítja, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2023. 07.14. A ládát örökbe fogadtam. Pumba9