7 virtuális + 1 hagyományos láda:
1. Hány évszám található a Bányász emlékmű tábláján?
2. A Kézművesháznak hány fehér oszlopa tartja a tetőt?
3. Hány padlásfeljárót láthatunk a Vasaló és Öntvény Múzeum verandáján végigmenve?
4. Hány fehér oszlop van a Tájház verandáján?
5. Hány sárga keretes ablak található a Hagyományok Portája épületén?
6. Hány lépcsőfokon lehet feljutni a Palóc Galéria hátsó kamrájához?
7. A templom előtti feszületen a zárójelben lévő szám?
8. A láda rejti a jelszó öszeállításának kulcsát :)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Egy rövid sétára hívlak meg Kazáron, a szülőfalumban! A láda jelenleg egy 7 + 1 állomásos multi geoláda. A cél az, hogy a séta által érintett múzeumokba a kedves látogató be is térjen, így akár egy teljes napot is kitöltve a pontok végigjárásával. A múzeumok látogatási rendjéréről alább írtam részletesen. A ládához és a benne rejlő kincsekhez az alábbi utat követve juthatunk el:

Kazár Salgótarjántól 7 km-re található, de Kisterenye és Mátraszele felől is elérhető. Javaslom, hogy hagyd az autód a templom alatt, a világháborús emlékmű előtti részen.  N 48° 3,008' E 19° 51,386' 252 m [GCKAZR+parkoló] Ha pedig busszal érkeznél, akkor a Salgótarjánból, vagy a Bátonyterenyéről induló járatokkal utazhatsz.

1. Bányász emlékmű
 N 48° 2,984' E 19° 51,349' 252 m [GCKAZR-1]
Első állomásunk a terméskőből rakott félköríves bányász emlékhely, ami egy stilizált bányalejárat. Középen fekete márvány emléktábla látható, mely a bányában elhunyt helyi lakosoknak állít emléket. Amit itt fel kell jegyezned: hány évszám található az emléktáblán?

2. Kézművesház
 N 48° 3,010' E 19° 51,327' 253 m [GCKAZR-2]
Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók. Itt azt kell feljegyezed, hogy a Kézművesház hány fehér oszlopa tartja a tetőt.

3. Vasaló és Öntvény Múzeum
 N 48° 2,990' E 19° 51,307' 253 m [GCKAZR-3]
Bagi András Vasaló- és Öntvénygyűjteménye a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektol a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhet itt meg az érdeklődő.
A Vasaló és Öntvény Múzeum és a Kézművesház között található a Gyufacímke kiállításnak helyet adó épület, ahol Bagi András gyufacímkékből és hamutartókból álló gyűjteménye páratlan élménnyel örvendezteti meg az idelátogatókat.

4. Tájház és bányászati kiállítás
 N 48° 2,992' E 19° 51,267' 255 m [GCKAZR-4]
A látogatók megismerkedhetnek a népi életmód tárgyi emlékeivel, a kenderfeldolgozás menetével, valamint betekintés nyerhetnek a falubeliek életkörülményeibe egy "tisztaszobán" keresztül. Az eredeti palóc parasztház a település bányászmúltjának is emléket állít, melyben egyenruhákat, felszereléseket, eszközöket, bányászattal kapcsolatos könyveket, kitüntetéseket és egyéb dokumentumukat lehet megtekinteni

5. Hagyományok portája
 N 48° 3,061' E 19° 51,269' 251 m [GCKAZR-5]
A település gasztronómiai különlegességeinek, elkészítésének bemutatásával ismerkedhetnek meg, valamint a tradicionálisan elkészített ételek, helyi termékek bemutatását követhetik nyomon a portán.

6. Palóc Galéria
 N 48° 3,067' E 19° 51,271' 251 m [GCKAZR-6]
A galériában bemutatásra kerül Palócföld népi kézműves kultúrája és egyéb megjelenési formája. A látogató megismerkedhet a népi eszközökkel, játékokkal, bútorokkal, valamint a Kazári népviselettel babákon és életnagyságú bábukon keresztül.
A mellette lévő épület a Mackó Kuckó: a térségben egyedülálló kiállítóhelyen több mint 1000 db maci és baba várja mind a gyerekeket, mind pedig a felnőtteket. Bóné Kovács Márta gyűjtését tekinthetik meg az ide látogatók.

Idáig az úgy egyenesen vezetett, de most lehetőség van egy kis kitérőt tenni. Ha a Palóc Galéria kapuján kilépve balra fordulsz, akkor elsétálhatsz a temetőbe, ami a templomdomb oldalában található. Ha ennek kimászol a tetejére csodás táj tárul eléd. Messzire ellátni innen! De ha jobbra fordulsz, akkor visszaérsz a parkhoz, ahonnan egy másik úton közelítheted meg az utolsó pontot (a lépcsőkön keresztül), illetve majd a ládát is itt találod.

7. Szent Ilona templom
 N 48° 3,031' E 19° 51,355' 256 m [GCKAZR-7]
A faluközpontban álló, Szent Ilona tiszteletére felszentelt római katolikus templom működéséről már az 1674-es Canonica Visitatio is említést tesz, feltételezések szerint 1398 körül épült. A templom falai a szentélyben és a hajó keleti oldalán feltehetőleg egy ősrégi, 1398-as templom maradványait rejtik.
Itt olvasd el a templom előtti feszületen található zsoltár szövegét és jegyezd fel a zárójelben lévő számot.

8. Láda
 N 48° 3,018' E 19° 51,350' 254 m [GCKAZR-8]
A 14 x 10 x 6 cm-es ládát a világháborús emlékmű kerítése mögött, a paplak pincéje mellett, a fal mellett egy többágú fa közében találjátok körülbelül 50 cm magasságban. A logbookban részletes információt találtok arról, hogy a megkapott számokat hogyan alakíthatjátok a jelszóvá és ehhez még egy kis segítséget is mellékeltem.

Múzeumok látogatásának rendje
A múzeumok megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges!

Kapcsolattartó: Licskó-Szikora Mónika
E-mail: fip@kazar.hu
Telefon: +36 32 341 333, +36 20 237 6810

Múzeumi belépők

Múzeumi túra:
1300 Ft 14 éves kor felett
1000 Ft 14 éves kor alatt
1000 Ft Nyugdíjas

Egy vagy több kiválasztott múzeum esetén:
Múzeumonként a belépés egységesen 300 Ft.

További információmorzsák a faluról és környékéről

Az első írásos feljegyzés Kazárról 1221-bol való (ekkor még Cazar néven), de a község határában található kelta település maradványai bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott vidék volt. Sok régebbi és a legújabb kutatások is alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a Kazár név a magyarokhoz csatlakozó, a Kazár Birodalomból kiszakadt, kazár (kabar) törzsek emlékét őrzi. Ezt szimbolizálja a település saját címerében a két kéz által tartott magyar íj is.

A XV-XVI. században Székvölgyi-, Szőrösi puszta (ma kazári külterületek) még önálló életet élő kistelepülések voltak a falu közvetlen közelében. Székvölgy például Zekellő néven adózott az 1598-as megyei adóösszeírás alapján.

Mohács után Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai. A Rákóczi szabadságharcot követő időkben 16 magyar házat írtak össze Kazáron, de a XVIII-XIX. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok birtokossága idején jelentős fejlődésnek indult. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett jelentős úrilakok épültek abban az időben.

1863-ban földrengés pusztított. 1873-ban kolera néptelenítette el a falut. A XVII. századtól emlegetik a falu "palócfaház" néven ismert kultúrtörténeti értékeit. 1674-ben a falu akkori plébánosa lakott efféle házban. Az ilyen házakat követték időben a falu még itt-ott ma is látható régi vízelvezetős, féloszlopos tornácú palóc parasztházai, díszesen faragott oszlopokkal, a régi nagycsalád, a "hadak" gazdálkodásához, életmódjához igazodó lakásbeosztással, portakialakítással.

1861-tól megindult az üzemszerű széntermelés a környéken. Az eddig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó faluban új tevékenységként jelent meg a bányászat. Mindez megingatta a gazdaságokat és így egyre többen az iparban kerestek megélhetőségi lehetőségeket. Az igazi változás az 1920-as években kezdődött, amikor a településen megnyitották az első tárnát, majd a XX. század végére Kazár virágzó bányászfaluvá fejlődött. A Nógrádi Szénbányák Vállalat a nyolcvanas évek közepéig jelentős számban foglalkoztatta a helyi férfi lakosságot.

A bányászkodás mellett a falu lakossága elsősorban földművelőként, fakitermelőként, Salgótarjánban foglalkoztatott ipari munkásként élt.

A falu a XX. században sokszor élt meg bányabezárásokat. Ez utóbbi következményeként bekövetkezett létszámleépítések sok kazári családot érintettek érzékenyen, hiszen igen nehéz volt munkát találni a megyeszékhely ipari üzemeiben.

Kis beruházási igényű bányák még 1985-ig muködtek Kazár térségében. A bányák bezárásával egyidejűleg nyitották meg a Váci Kötöttárugyár kazári üzemét, amely a környék egyik legjelentősebb női munkaerőt foglalkoztató üzemévé vált.

Forrás: Kazár település honlapja

Ládatörténet
2018. 10. 28. - A láda újrarejtése: 7+1 állomásos multiláda. [leah]
2025. 6. 2. - A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]