A rejtők szülőfalujába, Bobára invitállak benneteket ezzel a ládával. A település Vas és Veszprém megye határán, a Marcal folyó partján helyezkedik el. Adottságainál fogva ideális kiinduló helye illetve végállomása lehet egy kemenesaljai túrának. A falu 3 irányból is jól megközelíthető közúton illetve vasúton is. Érdemesnek tartjuk letérni a 8-as illetve 84-es számú főutakról is hogy Bobát illetve a 10km-es körzetben elhelyezkedő több mint 10 kisebb falut megtekintsétek.

Boba ideális induló állomása lehet egy ság-hegyi, kissomlói vagy nagy-somlói túrának, amelyet megtehettek kerékpárral vagy autóval. Eközben érinthetitek Egyházashetyét (Berzsenyi szülőházát), Borgátát (Termálfürdő), Celldömölköt (Termálfürdő).

Megközelítés:
A láda könnyen megközelíthető bármilyen közlekedési eszközzel.

Tömegközlekedőknek több lehetséges opciójuk van.

Vonattal érkezőknek Boba vasútállomáson kell leszállni. A vasútállomásról az állomás épületével szemben lévő gyalogos járdán kell 500 métert megtenni a falu központjáig.

Aki busszal érkezik, javasolt leszállniuk az önkormányzat épületénél lévő megállónál, onnét már látszik a falu központja.

Bármelyik tömegközlekedési eszközt választod, a láda megközelíthető maximum 8 perc alatt.

Autóval érkezőknek javasolt parkoló a  N 47° 10,960' E 17° 11,289' 136 m [GCBOFA+parkoló] ponton található.

Bobáról bővebben
Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, a Kemenesalján, a Ság és a Somló között terül el Boba község.
A falu a megyeszékhelytől 60 km-re fekszik. A Székesfehérvár-Szombathely-vasútvonalból innen ágazik ki a Bajánsenye-Zalaegerszeg-Ukk-Boba-vasútvonal. A 10 km-re levő Celldömölk város meghatározó szerepet tölt be a környékbeli községek, így Boba életében is.
Az ásatások során előkerült leletek azt bizonyítják, a jelenlegi falu területén már a kora-vaskorban (i. e. 500 körül) is laktak módosabb emberek. A Kismezőnél feltárt tumulusban 3 db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak. Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaként. A római kor jelenlétét igazolják a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek.
A község eredete a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor már létezett a sokat emlegetett "Vadasüllés", a későbbi Bucsfa, a bobai és a nemeskocsi régi temetők helyén.
A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta ezt a területet egy Babay nevű vitéznek hősies tetteiért. Az ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb. Az ősi birtokon 1407-ben osztozik a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól nemesi oklevelet kapott.
A községet 1563-ban új adományként kapta a Móritz család. Később a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál 1849-ben visszakapja Boba részeit.
A falubeli családok között tizenhat család nagyobb vagyonnal rendelkezett, a lakosság zöme azonban szegény volt. A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt bizonyítják, hogy a lakosok száma nem nagyon változott. Az 1830-as évektől jelentős létszámnövekedés tapasztalható. Ezt a növekvő tendenciát az sem szakította meg, a faluban is sok halottat követelt 1849-ben a kolerajárvány. Majd egészen 1920-ig stagnálás mutatkozik, ekkor azonban jelentősen megnövekszik a lakosság létszáma.
A falu első okleveles említése 1211-ből való. Ekkor Boba néven említik,
A régi időkből sértetlen levelek is fennmaradtak, melyeket a falu lakosai féltve őriznek az utókor számára. A nemrég megnyílt falumúzeumban  N 47° 10,911' E 17° 11,235' 133 m [GCBOFA+falumúzeum] egy-egy darab megtalálható ezek közül.
A falunak két temploma is van. Az evangélikus templomot  N 47° 10,886' E 17° 11,165' 133 m [GCBOFA+evangélikus templom] 1783 augusztusában kezdte el építtetni Lakos Ádám lelkész, egy év múlva felszentelték. A torony 1820-ban készült el. A katolikus templom  N 47° 11,266' E 17° 11,324' 133 m [GCBOFA+katolikus templom] alapkőletétele 1929. szeptember 8-án, vasárnap történt. A harangtorony  N 47° 10,960' E 17° 11,289' 136 m [GCBOFA+harangtorony] a falukép jellegzetes eleme, 1841-ben épült, harangja 1762-ből való. 1967-ben renoválták.

Forrás

wikipédia.org
Kemenesvidék.hu

Ládatörténet
2017. ősz. Eltűnés miatt a rejtő a ládát a faluközpontból a falu szélére költöztette. Sajnos a koordináta-bemérés valahol elhibázódott, így adminisztrátori segítséggel, majd Zalajáró és Bubuka helyszíni pontosításával lett újra kereshető. [Admin(Fazék)]