[V_Gabor, 2020.12.12 18:23]1. N 47° 52,513' E 22° 43,625' Információs tábla bal felső tetőrészre felírva a jelszó első része!
2. N 47° 53,451' E 22° 42,055' Töltésen kilátó legfelső lépcsőfoka alatt sarokvasra írva található a jelszó második része!
3. N 47° 53,215' E 22° 45,046' LÁDA (17 x 11 x 7 cm-es doboz) az 1-es pont infó táblájával szemben, jól járható erdőben 50 méterre, egy kisebb fa gyökerénél, talajszinten, avarral, faágakkal álcázva.
Visszarejtésnél figyelj, hogy a ládát jól zárd vissza!
A tanösvény teljes hossza 16 km, melyet körútként lehet végigjárni. Több helyen rövidíthető, szakaszolható. A 3 pontos multi láda is úgy jött létre, hogy kisebb távval de megismertesse a kesserekkel a tanösvényt. Így került ki a multi második (virtuális) pontja a kilátóhoz, a harmadik ponton hagyományos láda kereshető, mely a Géci-sűrű szélén került elhelyezésre. Így az is aki a tanösvény azon szakaszát nem akarja bejárni betekintést nyerhet a Géci-sűrű élővilágába. A tanösvény az információs táblákon kívül, kilátóval, pihenőhellyel és madárlessel áll az ide látogatók szolgálatára.
Ha a tanösvényt nem járod egészében körbe, ajánlom a kerékpárt közlekedési eszköznek (Parkolótól a 2. virtuális ponthoz a gáton aszfaltozott úton juthatsz el, majd visszafelé és tovább a ládáig is betonút visz.)
A multi első pontjának jelszavát bal oldalon a tetőrészre felírva találod az első információs táblán. Nézz fel a jelszórészlet megszerzéséhez. N 47° 52,513' E 22° 43,625' 117 m [GCTLHT-1]
A második jelszórészletért el kell menned a töltésen, az eredeti információs tábla sajnos már nincs meg, pihenőhely van kialakítva, valamint találsz egy kisebb kilátót is. A jelszórészletért mássz fel a kilátóra, az utolsó lépcsőfok alatt keresztvason találod a jelszórészletet. N 47° 53,451' E 22° 42,055' 124 m [GCTLHT-2]
A tanösvény 5. és 6. információs pontja között elég sűrű az aljnövényzet, az ösvényt kezdi visszafoglalni a természet. Javaslom a 2. és a 3. pont közötti az átjárót a 7. információs tábla megközelítéséhez. N 47° 53,489' E 22° 42,265' 119 m [GCTLHT+TÖ7] Ennél a táblánál szintén találsz pihenőhelyet, illetve egy madár lest is.
Ha kerékpárral érkeztél ajánlott visszamenni a töltésre majd onnan a 11. információs táblához a tanösvény 19. pontját érintve juthatsz el. N 47° 53,048' E 22° 44,859' 119 m [GCTLHT+TÖ11]
Innen betonúton jutsz el a 18. infó tábláig. N 47° 53,242' E 22° 45,070' 123 m [GCTLHT+TÖ18]
A láda a Géci-sűrűben kapott rejtekhelyet. A táblával szemközti jól járható erdőrészben találod 50 méterre, egy kisebb törzsű fa gyökerei között, talajszinten, avarral álcázva. N 47° 53,215' E 22° 45,046' 123 m [GCTLHT-3]
Innen már nincs messze a 13. információs tábla N 47° 53,073' E 22° 45,287' 117 m [GCTLHT+TÖ13]
Az 1970-es Szamos árvíz idején 40 település, köztük Csengersima is víz alá került. A hasonló esetek megelőzése érdekében építették ki a Szamos és Túr között az ún. lakolizációs töltést. Az építés során, a gát tövében kialakított kubikokból egy tórendszer jött létre. A tavakat gazdag madárvilág jellemzi.
A töltés által körülölelt ecsetpázsitos gyepeken még fellelhetők a legeltető állattartás nyomai. Az egykor szántóként művelt területek egy részét ma is művelik, más részeket felhagytak, ezeket a természet foglalja vissza. Az őshonos faállományú erdőtelepítések is egyre kiterjedtebbekké váltak a térségben. A környék természetvédelmi szempontból legértékesebb része a Géci-sűrű. Az erdő alapvetően vizes jellegű, ugyanakkor sok a száraz élőhelyekre, sőt az erdősztyeppekre jellemző faj is.
A tavak fészkelő és vonuló madarai
Kora tavasszal jelenik meg a tőkés réce és a szárcsa. Mindkettő jelentős számban fészkel a tavakon. A barátréce, a böjti réce és a fokozottan védett cigányréce is a költőfajok számát gyarapítja. Főként a tavaszi vonulás idején figyelhető meg a kontyos, a kanalas, a nyílfarkú, a fütyülő és a csörgő réce. A vöcsökfélék közül a búbos vöcsök a leggyakoribb, de a kisvöcsök is fészkel a tavakon. A ragadozómadarak közül a barna rétihéja a leggyakoribb, de alkalmanként felbukkan a héja is. A réce- és vöcsökfélék mellett rendszeresen felbukkan a kárókatona és a dankasirály. A gémfélék közül a szürkegém a leggyakoribb, azonban a bakcsó és a nagykócsag is sokszor megfigyelhető. A kiskócsag és a vörösgém már ritkábban előforduló faj. A fekete gólya főként nyár végén jelenik meg a tavaknál. Az énekesmadarak közül gyakori a nádirigó, melyet általában a nádszálak tetején figyelhetünk meg. A partmenti füzesek lelógó ágaira építi művészi fészkét a függőcinege. A nádi sármány is gyakran szem elé kerül. Hazánk egyik legszebb madara, a jégmadár szintén itt halászik. A ragadozómadarak közül megfigyelhető a réti sas egy-egy vadászó példánya.
A Géci-sűrű
A térség természeti értékében egyik leggazdagabb erdeje. Jellemzőek a 60-80 esztendős keményfás ártéri erdő állományai, ám megtalálhatóak a tájidegen fajokból létrehozott akác, nemes nyár és vörös tölgy ültetvények is. Az erdő alapvetően nedves jellegű, ugyanakkor sok benne a száraz élőhelyekre jellemző növény. Még az erdősztyeppekhez kötődő fajok is előfordulnak. A keményfás ártéri erdő felső lombkoronáját a kocsányos tölgy és a gyetyán hatalmas egyedei alkotják. Alatta, a második lombkoronaszintben meghatározó a magyar kőris és a mezei szil. Cserjeszintjét többek között a csíkos kecskerágó, az egybibés galagonya, a kutyabenge és a veresgyűrű som alkotja. - A Géci-sűrű védett növényei: A páfrányfélék közül a hegyi pajzsika és a szálkás pajzsika elsősorban domb- és hegyvidéki élőhelyek lakója. Így itteni előfordulásuk botanikai érdekesség. A természetvédelmi oltalom alatt álló kacstalan lednek már május végén bontogatja szirmait. A júniustól virágzó réti kardvirág nemcsak az erdő, hanem a térség legszebb virága. Hazánkban csupán néhány, főként középhegységi élőhelyen fordul elő. Az orchideák közül a hófehér szirmú kardos madársisak és a zöldes sarkvirág több erdőrészben is megtalálható. A széleslevelű nőszőfű 70-80 cm-es magasságával az egyik legtermetesebb orchideánk. Zöldeslila szirmait júliusban kezdi bontogatni. - A Géci-sűrű állatvilága: A Szatmári-sík erdős élőhelyei különleges jellegűek. A Géci-sűrű sok védett állatfajnak biztosít élő- és szaporodóhelyet. A védett lepkék közül a vörös rókalepke előfordulását érdemes kiemelni, hiszen hazánkban főként a középhegységekben fordul elő. Az erdő egyik állattani érdekessége az erdei sikló, mely messze környéken már csak itt fordul elő. A keresztes vipera egy kisebb állománya is él az erdőben. A ragadozómadarak közül a fokozottan védett darázsölyv fészkelése a legjelentősebb. Az idős erdőrészek őshonos fáinak odúlakó madara a hamvas küllő, melynek alföldi előfordulása igazi ritkaság. Szintén az öreg erdők fokozottan védett faja a csonkafülű denevér. Nyugat-Európában a veszélyeztetett fajok közé sorolják. A ragadozó emlősöket a vadmacska képviseli.
Tetszettek a helyek! Köszönöm!
Az 1-es és 3-as ponton találtam pótjelszavakat. A 2-es 'kilátástalan' jelszórészletet a rejtőtől kaptam, amit innen is köszönök!
Sajnos az 1. ponton információs táblát nem találtam. A 2. ponton nincs kilátó. A 3. ponton az erdőben keresgélve nem találtam meg a ládát. a fotók alapján kérem a megtalálást elfogadni.
Az első és a harmadik pont gond nélkül meglett, a második pontról viszont maradéktalanul eltűnt a kilátó. Kérném a megtalálás jóváhagyását. [Geoládák v4.5.2]
Ennek a ládának a felkeresése közben igazából csak a harmadik pont volt a helyén. Az első pont információs táblája helyett a kresz tábla hátoldalán volt jelszórészlet, viszont a második ponton semmi. Se pad, se kilátó :/ A rejtőnek megküldött képek és jelszórészletek alapján kérném a találat jóváhagyását.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!a rejtő segített a másodikon,itt érdemes lenne új helyet csinálni a közelben,erdő is van jellegfa is ..gondoljuk át. [Geoládák v4.5.0]
Nyúl Béla túratárssal túrtam fel a jelszavakért a határmentét,a ketteske erősen beteg,karbantartást a közeli erdő kínál neki,ahol akár egy madáretetőnek álcázott doboz megoldás lehet,némi koordinátamódosítással,,,vagy a fa lába...kérem a rejtőt,fogadja el a megtalálást túratársam képei alapján.
[Elutasította: geocaching.hu, 2024.09.30 16:16 A kesser megkeresésemre nem reagált. Logbíró GYEZegzug.]
Az 1. ponton Olsennel megtaláltuk felírva a jelszórészletet, és a láda is meglett az erdőben. Sajnos a 2. ponton nem találtunk semmit. Szeretnénk kérni a jelszó nélküli megtalálás elfogadását.
[Elutasította: geocaching.hu, 2024.09.30 16:14 A kesser megkeresésemre nem reagált. Logbíró GYEZegzug.]
A láda rendben van, tiltó tábla hátulján is olvasható a jelszórészlet, de a 2-es ponton semmit nem találtunk. A képek alapján kérjük a találat elfogadását.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geolád v4.1.2
Rejtői segítséggel, mert a 2. ponton a kilátónak, csak a helye van meg.
Ez a multi karbantartást igényel.
Borús, esős időben gombanéző séták közbeni találatok.
Megtaláltam, köszönöm. Valójában a köszönet a " Páratlanpáros"-t illeti. A leírása/loogja tökéletes. ( bár mi beton lépcsőmaradványt kerestünk - fa maradványokat keressetek - :) Ugyanazt feleslegesnek tartom leírni. :) Köszönet! [Geoládák v4.1.0]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
Az 1. ponton az ismertető táblát már régen eltávolították. A töltésen lévő tiltó tábla hátuljára felírtuk a jelszórészletet. A 2. pontnál a madárles-kilátót már régen eltüntették, de a tartóoszlopok sekély gödrei még látszódnak. A töltés talajában találsz egy lépcsőmaradványt, jobb híján az mellé szorítottunk egy ék alakú fadarabkát az ottani jelszórészlettel. A 3. ponton a láda tökéletes állapotban a helyén. Köszönjük a rejtő segítségét, talán így még életben tartható lesz a láda, amely igazán szép erdőben található.
N 47° 51,813' E 22° 44,272' 111 m [GCTLHT+1letérő]
N 47° 52,651' E 22° 43,642' 114 m [GCTLHT+Parkoló]
N 47° 52,513' E 22° 43,625' 117 m [GCTLHT-1]
N 47° 53,489' E 22° 42,265' 119 m [GCTLHT+TÖ7]
