WAP:
A ládát (17 x 11 x 7 cm-es zöld fedelű doboz) a templomhoz vezető kis híd alatt találod, betondarabok között, száraz náddal takarva. N 47° 53,964' E 22° 40,998'
Visszarejtésnél figyelj, hogy a ládát jól zárd vissza, főleg a sarkokra ügyelj! A ládába TravelBug helyezhető.
Csegöld megközelítése
Az M3-as Vaja/Mátészalka lehajtójától 47km-re található a település. Lehajtás Mátészalka felé, majd Győrtelekig a 49 főúton kell haladni, majd itt Fehérgyarmat felé a 491-e közútra kell áttérni. Fehérgyarmaton a körforgalomnál az első kihajtónál jobbra fordulva Jánkmajtison keresztül érhető el Csegöld. Parkolni a templom mellett tudsz az út szélére lehúzódva, vagy a szemközti Római katolikus parókia előtt. N 47° 53,920' E 22° 41,061' 117 m [GCGKKT+Parkoló]
A templom története
A Szamos folyó közelében, a Szatmári-síkságon fekvő település első ismert említése az ugocsai főesperességhez tartozó egyházával kapcsolatos. A pápai tizedjegyzékek 1332-ben Ábrahám, 1334-ben pedig Tamás nevű plébánosát említik. Ebben az időben Csegöldön tehát már kellett állnia templomnak. Magáról az épületről nem maradt fenn írásos dokumentum a középkorból, s az előbb református, majd az 1780-as években görög katolikussá lett egyháznak eredeti titulusát sem ismerjük. A középkori épülettel kapcsolatban fennmaradtak azonban információk két, ma már nem látható évszámról. A XIX. század hatvanas éveinek tudósítása alapján a templom valamely részén olvasható volt egy felirat, amely szerint az épületet 1448-ban építették volna. Egy befaragott, 1467-es évszámot pedig 1923-ban a szentély záradékfalának egyik téglájáról rajzoltak le.
A keletelt középkori templomot egyrészt máig megőrződött részletei, másrészt XIX. és XX. század elejei dokumentumok alapján lehet több-kevesebb részletességgel rekonstruálni. A nyolcszög öt oldalával záródó, egykor két boltszakaszos szentély keleti szakasza ma is áll, az 1897-ben elbontott nyugatiról pedig Schulcz Ferenc 1864-es felmérései tanúskodnak. A szentély falai téglából épültek. Főként az ablakok alatti és feletti falfelületeken a téglák szabályosan váltakozva, egymás után hosszabb, illetve rövidebb oldalukkal jelennek meg a falban. A rövidebb oldalukkal látható téglák túlnyomó részének a vége - de csak ez -, sötétre van égetve, s jó néhány esetben kivehető még rajtuk egy sötétzöld, mázas bevonat maradványa is. A falfelületek jelentős, utóbb nem bolygatott részét így a téglák méretének és színének szabályos váltakozásából eredő, egyszerű mustra díszíti. E felületkialakítás arra is utal, hogy a külsőt eredetileg valószínűleg nem vakolták. Az újkori főpárkány előzményéről nem tudunk semmit, csupán feltételezhetjük, hogy ez is (idom)téglából volt kialakítva. A szentélysarkokat kívül kétosztatú támpillérek támasztják - az egykor az északi falat felező, ma már csak a sekrestyében látható déli párjához pedig utóbb hozzáépült a hajó keleti fala rézsűsen elhelyezett téglákkal volt kialakítva. A szentély középkori ablakkereteit a ma látható maradványok alapján szintén téglából falazták. Az ablakokat 1864 után, legkésőbb az 1897-es átépítéskor beszűkítették. A déli és a délkeleti szakasz ablakánál a csúcsíves záradék téglasora is fennmaradt, amit ugyanúgy vörös és sötét színű téglák váltakozásával raktak ki, ahogy azt a falfelületek jó részén is látni.
A szentély belsejében megmaradt a középkori boltozat, pontosabban annak egy átalakított formája. A négy poligonális falsarokból ma egy-egy kétszer hornyolt profilú, a két keleti sarokban visszametszéssel indított borda válik ki a falból, az indítások előtt csücsköstalpú pajzsokkal. A szerkezetbe néhány további bordaszakaszt betoldva megkapjuk viszont annak a hálóboltozatnak a formáját, amely az egyik legelterjedtebb típus volt nem csak Közép-Európában, de a fennmaradt példák alapján a Magyar Királyság északkeleti vidékén, s azon belül Szatmárban is (utóbbi megyében ld. Jánk, római katolikus templom; Vámosoroszi, református templom). Ha mind e feltevés igaz, a középkori boltozatnak nem csak egyes bordaszakaszait távolították el, illetve faragták, de részben boltsüvegeit is át kellett építeni. A ma látható süvegek ugyanis egyértelműen a jelenlegi bordarendszerhez igazodnak.
A mai, háromhajós hosszház teljes mértékben XIX-XX. századi építkezések eredménye. Az 1897-es átépítés során a szentély nyugati boltszakaszának és a sekrestyének az elbontásával kelet felé meghosszabbították a szentélynél egy-egy falvastagságnyival szélesebb hajót, s átalakították nyílásrendszerét is. 1929-1931 között pedig az északi és déli oldalához egy-egy karzatos mellékhajót építettek, egybenyitva a három teret. Noha valamelyest hasonló szerkezet a közeli Beregszász XVI. század első negyedéből származó és a XIX. században romantikus stílusban átalakított templomának nyugati sarkain máig látható, a csegöldiek középkori eredete meglehetősen kérdéses. A környéken ugyanis nem egy templomnál jelenik meg hasonló, a beregszásziénál Csegöldhöz formailag közelebb álló, egyértelműen XIX. századi kialakítás.
A négyzetes nyugati toronynak Schulcz rajzai alapján az épülettel egykorúnak kell lennie. A torony nyugati homlokzatán az első és a második emeletet téglából kirakott, a rajzok alapján egyértelműen nem értelmezhető, fogrovatszerű díszítősáv választotta el egymástól. A toronysisak középkori formája nem ismert.
A templom datálásánál a fent említett, mára eltűnt két évszám csak részben van segítségünkre. Az 1448-as feliratról nem tudjuk, hogy az épület melyik részére vonatkozott, és hogy új építkezésről, esetleg csak átalakítási munkálatokról tudósított-e. A másik évszám, amely nem feltétlenül a fallal együtt, hanem annál később is keletkezhetett, arra bizonyság, hogy a ma látható szentélynek legkésőbb 1467 körül valamilyen formában már állnia kellett. A mázas téglákból mintásan rakott falazat többi, környékbeli példáját (Baktalórántháza; Szamostatárfalva; Csenger) ugyan szintén nem tudjuk pontosan keltezni, de ezen emlékek alapján e technika megjelenése a XIII. század második felétől már elképzelhető, és a XIV. század második negyedében még kimutatható.
A hajó és a torony középkori állapotának datálásához még ennyi fogódzónk sincs. Előbbi mérműves ablakai a XIV. századra vagy annál későbbre utalnak, utóbbinál a fogrovat-dísz és a sátortetős résablakok román kori formák, melyeket azonban valameddig még a XIV. században is használtak a környéken.
Középkori Templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ládasorozat tagja. A sorozat minden ládája önállóan kereshető és logolható, nincs záróláda ahol szükség lenne a jelszavak részleteire.
A sorozat pontjai: 1, Csenger középkori temploma (3532, GCCSKT) 2, Csaroda virágos temploma (3595, GCcsvt) 3, Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza (3596, GCmpkt) 4, Csegöld, Görög katolikus középkori templom (3639, GCGKKT) 5, Jánkmajtis középkori temploma (3640, GCJMKT) 6, Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (3641, GCKTGY) 7, Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (3643, GCSZTF) 8, Szamosbecs Református temploma (3644, GCSZAM) 9, Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (3645, GCRTFH) 10, Szamossályi ferde tornyú temploma (3646, GCSZST)
Hosszú hétvégés ládázás a megyei magassági pontok köré szervezve. A ládát sajnos nem leltük meg, tetőt ugyan találtunk, de nem volt olvasható írás rajta. Sötétben érkeztünk, a ládához vezető útról tudok képet feltölteni. Segítséggel tudtunk logolni.
A templomban előző nap esküvő volt és amikor odaértem az áldást (rizst) épp porszívózta fel egy fiatalember. Hamar rögtönzött is egy kis idegenvezetést a templomban, amiből megtudtam, hogy a templom freskóit Szegedi Molnár Géza festőművész készítette 1932-ben. [Geoládák v4.5.0]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A ládának csak a teteje van ott, szerencsére a jelszó rajta volt a doboztetőn. Láthatólag felújították a területet, valószínűleg akkor tűnhetett el a doboz.
Nagyon rendes emberek lakhatnak errefelé, mert a tereprendezés/fűnyírás nem ártott meg az alig takart ládának. Talán a legszebb környezet a sok bemutatott templom közül és még az oda vezető út is olvasmányos ... :)
Ötnapos Hajdúság-Szabolcs-Szatmár geotúra 4. napjának 20/34. találata (összesen 77/124). Ma Nyírmeggyesről tettem egy nagy autós kört a (Holt-) Szamos környéki települések ládáit felfűzve.
A láda rendben meglett a híd alatt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Szatmári biciklizések - 1. nap: Penyige - Csenger - Sonkád - Penyige 110 km
A láda elég szabadon állt. Nád nem volt, de legalább egy-két követ eléraktam.
Kicsit más a hangulata ennek a templomnak, mint a többi környékbeli középkorinak, talán mert ebben több a később hozzáépített rész. De nem baj, azért kellemes a környezete ezekkel az árnyas fákkal. A láda könnyen meglett.
Köszönjük a rejtést! A logbook ázott, de a jelszó jól olvasható a dobozon. Éppen turistacsoportot vártak, így belülről is sikerült megnéznünk a templomot és az atyával is beszélgettünk. Mire végeztünk elfelejtettük, hogy logbookot akartunk cserélni, bocsi :)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Gyönyörűen fel van újítva a templom. A kapuhoz vezető tujasor nagyon hangulatos. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Köszi a rejtést!
Érdemes eljönni Csegöldre. A láda egy idilli ligetes helyen fekszik, gyönyörű fenyőfasor közepén. Egy öröm volt végig menni rajta és benézni a templomba.
Itt meg éppen nem zöldfedelű doboz volt, teljesen takarás nélkül találtuk. (Miután egy csomó pókhálóval megbirkóztunk :-) )
Kicsit körberaktam kövekkel, amit csak találtam, remélem jobb lesz így.
Köszönjük a rejtést!
u.i.: kár, hogy a leírásokban nem teljes a lista a Középkori Templomok Útjáról, nagyon sokat megtaláltunk ezen a pár napon, lehetne velük kezdeni valamit...
Egy hetes Szatmár,beregi ládázásunk során ezt is megtaláltuk.A helybéli gyerekek irkálnak a füzetbe,de a tájékoztatónak köszönhetően nem viszik el a ládát.Mi is beírtuk,hogy 300km.-t utaztunk,hogy láthassuk ezt a templomot.Köszönjük a rejtést!
Meg van, részletesen késöbb... Üdv Mr Zerge. [wapon beküldött szöveg]
A templomhoz érve pont találkoztunk Nagy Tibor atyával. Részletesen bemutatta a templomot és történetét. Utána elkísért a ládához, ahol sajnos a hült helyét találtam. A rejtőt a helyszínről nem sikerült elérni.
Nagy Tibor atya elmondta, hogy szívesen kihelyezne egy új dobozt. Délután megtudtam a jelszót, amit SMS-ben elküldtem, hogy a láda újra kereshető lehessen.
GCVT04-re menet a hetedik megálló.
A templomajtó nyitva volt, a rács azonban nem, így csak bekukucskálni tudtunk. Ez a templom láthatóan más volt, mint a többi: görög katolikus
Köszi
Megvan. ÉK-magyarországi ládázás 13/15 felkeresett rejtése. Nagyon szép környezet, jó rejtés, a templom kis kertje szépen karbantartva. Egy igazi kis gyöngyszem. Köszönöm!
Mindenszentek alkalmából Szatmárba utaztunk és a hétvégét megtoldottuk egy ládázós elő-ünnepnappal, hogy a mostanában megjelent új nyíregyházi és szatmári ládákat meg tudjuk keresni. 16/12. találat.
A téli időszámítás miatt már szürkületben érkeztünk ide, így először a ládát kerestem meg. Szerencsére a ládán lévő felirat segítségével be tudtam jutni az amúgy ráccsal elzárt templomba, és még élvezhető minőségű fényképeket is tudtam készíteni.
Nagyon szép templom, errefelé nem sűrűn láthat ilyet az ember. Amilyen eldugott, "világ vége" helyen van, olyan szépen rendben tartott a templomkert és a környezete.
Bár még két templom volt a mai útvonalban, de ez volt az utolsó, amelybe sikerült bejutnunk. Viszont ebben kedvünkre sétálhattunk. Haywire előre lebeszélte az atyával, hogy eldugja nekünk a kulcsot, hogy a bizonytalan érkezési idő ellenére megnézhessük az épületet. Nagyon szép odabentről is, bár a görög katolikus templomokról bennem kialakult képhez képest kicsit talán túl modern. Később, Jánkmajtison sikerült beszélnünk az atyával is, akinek megköszönhettünk a nagylelkű lehetőséget. Bobó medvémnek is tetszett a hely.
Kerékpáros találat.:-) GCtour közben találtuk meg a ládát. Ez is szép kis templom volt, bár nem fakazettás. Köszönet haywire-nek, hogy előre lebeszélte a kulcsot, így ki tudtuk nyitni a templomot és bemenni.:-)
GCTOUR keretében kellemes kör, tökéletes őszi időben. Köszönöm a lehetőséget és a rengeteg ládát!
A környék bringás ládakergetésre született, nem vitás. A 90km körüli táv pont kellemes fáradtságot eredményezett. A fehérgyarmati pizza nem segítette az ébren maradásomat, de mégis sikerült egyben hazahozni a csapat rám bízott részét. Nagyon jó nap volt, köszönöm a társaságot!
Elnézést az érintett ládákhoz beszúrt egyen-log miatt, de ez a túra nekem nem sok magányos láda volt, hanem inkább egy óriás-multi. Annak viszont igazán kiváló. :)
A szerver kímélése okán a dokumentáció tárolását különféle alvállalkozókra bíztam: Track a Connecten | Képek (geotagelve)
Nagyon tetszett a templom és a szépen rendbe tett környezete, - valamint hogy a belsejét is meg lehetett nézni. Sok látnivalót és fotó témát találtunk itt.
A medvék megtalálták! [g:hu 1.4.28] [wapon beküldött szöveg]
A templomból semmire, de a kishídra emlékszem, az jópofa. Rejtés rendben, de csak kis létszámú keresést fog elbírni, mert idővel úgy leamortizálják/omlasztják majd a kesserek a híd sarkának oldalát hogy messziről fog virítani a helyszín. És akkor még nem beszéltünk egy esős, vagy havas megtalálásról.
Szatmári bicajtúra hűvös, szeles időben. Aki esetleg a doboz mellett a templomot is megnézi, nem is gondolná, hogy itt 20-25 éve még valódi békalencsés, mocsaras terület vette körül az épületet. Azon az egyetlen kis betonlapos gyalogúton lehetett megközelíteni csak, ami most aszfaltozva átvezet a hídon. Sokkal vadregényesebb volt az egész, elbújtatva hatalmas famatuzsálemek közé. Sőt, a templomot kerítés vette körül, és az ajtaja is általában zárva volt. Ehhez képest most szinte pikniket is lehetne itt rendezni, és persze rácson át a templombelső is megcsodálható.
N 47° 53,920' E 22° 41,061' 117 m [GCGKKT+Parkoló]
N 47° 53,982' E 22° 40,915' 119 m [GCGKKT+Görög katolikus parókia]
