+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: A láda talajszinten a sarokban, petlinget keress.
Pótjelszó a harangláb elektromos dobozának hátulján.

A ládába TravelBug helyezhető.
Jánkmajtis megközelítése
Az M3-as Vaja/Mátészalka lehajtójától 41km-re található a település. Lehajtás Mátészalka felé, majd Győrtelekig a 49 főúton kell haladni, majd itt Fehérgyarmat felé a 491-e közútra kell áttérni. Fehérgyarmaton a körforgalomnál az első kihajtónál jobbra fordulva kb. 12 km az út Jánkmajtisra. Parkolni a templom előtt lehet.
N 47° 56,025' E 22° 39,549' 114 m [GCJMKT+Parkoló]
A templom előzetes bejelentkezés során látogatható!
Elérhetőség: Kovács Jánosné Boriska 06-30-621-1402
Jelenleg zárva van a templomkert minden kapuja, a haranglábhoz csak Boriska néni segítségével lehet bejutni. Érdemes előre jelezni a szándékot!
Ha időd engedi, mindenképp nézd meg az egyháztörténeti és a néprajzi gyűjteményt. Igazi érdekességeket láthatsz. Mindkét gyűjtemény a templom mellett található, a kulcsok Boriska néninél vannak.
A templom története
A Szatmári-síkságon fekvő településről már a XIII. századból is van adatunk, a következő században pedig számos oklevél emlékezik meg róla. A XV. század második felében oppidumként említik, s vámszedőhely is volt. Szent Márton tiszteletére szentelt templomának középkori említései 1433-ból és 1448-ból ismertek. Egy 1500-ban készült birtokbecsűben is feltűnik, mint kőből készült, torony nélküli és temetővel rendelkező templom. A jelentősebb méretű, keletelt épület középkori formájában áll ma is. Téglalap alaprajzú hajójához keletről csatlakozik az egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó, két boltszakaszos szentély. Ennek északi oldalához épült a dongaboltozatos sekrestye, melynek keleti fala a szentély, nyugati pedig a hajó északkeleti sarkához csatlakozik. Az 1500-as birtokbecsű alapján a középkori épületnek falazott tornya nem volt, és erre a helyszínen sem utal semmilyen nyom. A meszelés miatt a templom falainak anyaga jelenleg nem látható, de minden bizonnyal téglából épültek, a szintén meszeléssel borított szerkezeti elemeket pedig kőből faragták. A hajó és a szentély sarkait egy kivételével átlós helyzetű, azonos kialakítású, kétosztatú támpillérek támasztják, s ugyanilyen, de a falból merőlegesen kiálló pillér jelenik meg a hajó északi falának közepétől némileg keletre eltolva, illetve a szentély déli falának közepén is. A főpárkány középkori formája nem ismert, ma újkori, összetett profilú párkány zárja az épületet a fedélszék alatt. A hajó nyugati homlokzatát középen csúcsíves kapu, felette kisméretű ablak tagolja. A kapukeret profilja a nyílás felé rézsűbe metszett félhomorlatból, körtetagból, félhomorlatból átforduló félpálcatagból és rézsűs lemeztagból áll. A tagozatok a kétszer megtörő oldalsíkú lábazati tömb felső rézsűjéből válnak ki. A déli homlokzaton két magas, csúcsíves ablak, köztük egy befalazott ajtó látható. A szentélyt délkeleti falszakaszán egy, déli falán két ablak tagolja, melyek méretükben, elhelyezésükben és formáikban is azonosak a hajó ablakaival. A záradékfal-szakaszt körablak díszíti, melynek négy, egymással összeérő orrtagú kialakítása a nyugati homlokzaton látható ablakot juttatja az eszünkbe. A hajó belsejében a déli fal ablakaitól eltekintve ma nem látható középkori részlet. A szentély északi falának nyugat felé eső részén élszedett keretelésű, csúcsíves ajtó látható, amely a sekrestyébe vezet. Déli falában vakolattal és meszeléssel takart gót ülőfülke rejtőzik. Amennyire ez falkutatás és ásatás nélkül megállapítható, a templom egységes építkezés eredményének tűnik, noha természetesen nem zárható ki, hogy falai egy korábbi épület maradványait is őrzik. A jobban datálható részletek többsége mindenesetre egyazon korszak felé mutat.
A templom építésének a fenti, nagyjából körülhatárolt időszakában a település fele-fele arányban a Várdai család és a váradi káptalan tulajdonát képezte.
Középkori Templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ládasorozat tagja. A sorozat minden ládája önállóan kereshető és logolható, nincs záróláda ahol szükség lenne a jelszavak részleteire.
A sorozat pontjai:
1, Csenger középkori temploma (3532, GCCSKT)
2, Csaroda virágos temploma (3595, GCcsvt)
3, Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza (3596, GCmpkt)
4, Csegöld, Görög katolikus középkori templom (3639, GCGKKT)
5, Jánkmajtis középkori temploma (3640, GCJMKT)
6, Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (3641, GCKTGY)
7, Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (3643, GCSZTF)
8, Szamosbecs Református temploma (3644, GCSZAM)
9, Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (3645, GCRTFH)
10, Szamossályi ferde tornyú temploma (3646, GCSZST)
Forrás:Középkori templomok útja

Kellemes vadászatot, és jó vételt kívánok mindenkinek!
Jáger Patrik (haywire)''