Ez egy örökbefogadható geoláda. Sajnos már 4 hónapja beteg, és a szabályaink szerint - négy hónapon túli betegállomány után és a javulás látható jele nélkül - ÖRÖKBE FOGADHATÓ. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
(a leírás szövegét módosítottam: halaszkiraly, 2021.01.08)
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
[tapiapi, 2020.09.07 18:01]WAP: A láda fejmagasságban, 15x20cm-es henger. Pótjelszó a harangláb elektromos dobozának hátulján.
A ládába TravelBug helyezhető.
Jánkmajtis megközelítése
Az M3-as Vaja/Mátészalka lehajtójától 41km-re található a település. Lehajtás Mátészalka felé, majd Győrtelekig a 49 főúton kell haladni, majd itt Fehérgyarmat felé a 491-e közútra kell áttérni. Fehérgyarmaton a körforgalomnál az első kihajtónál jobbra fordulva kb. 12 km az út Jánkmajtisra. Parkolni a templom előtt lehet. N 47° 56,025' E 22° 39,549' 114 m [GCJMKT+Parkoló]
A templom előzetes bejelentkezés során látogatható!
Elérhetőség: Kovács Jánosné Boriska 06-30-621-1402
Ha nem akarsz a templomba bemenni akkor a hátsó kiskapun keresztül tudsz csak bejutni a templomkertbe!
Ha időd engedi, mindenképp nézd meg az egyháztörténeti és a néprajzi gyűjteményt. Igazi érdekességeket láthatsz. Mindkét gyűjtemény a templom mellett található, a kulcsok Boriska néninél vannak.
A templom története
A Szatmári-síkságon fekvő településről már a XIII. századból is van adatunk, a következő században pedig számos oklevél emlékezik meg róla. A XV. század második felében oppidumként említik, s vámszedőhely is volt. Szent Márton tiszteletére szentelt templomának középkori említései 1433-ból és 1448-ból ismertek. Egy 1500-ban készült birtokbecsűben is feltűnik, mint kőből készült, torony nélküli és temetővel rendelkező templom. A jelentősebb méretű, keletelt épület középkori formájában áll ma is. Téglalap alaprajzú hajójához keletről csatlakozik az egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó, két boltszakaszos szentély. Ennek északi oldalához épült a dongaboltozatos sekrestye, melynek keleti fala a szentély, nyugati pedig a hajó északkeleti sarkához csatlakozik. Az 1500-as birtokbecsű alapján a középkori épületnek falazott tornya nem volt, és erre a helyszínen sem utal semmilyen nyom. A meszelés miatt a templom falainak anyaga jelenleg nem látható, de minden bizonnyal téglából épültek, a szintén meszeléssel borított szerkezeti elemeket pedig kőből faragták. A hajó és a szentély sarkait egy kivételével átlós helyzetű, azonos kialakítású, kétosztatú támpillérek támasztják, s ugyanilyen, de a falból merőlegesen kiálló pillér jelenik meg a hajó északi falának közepétől némileg keletre eltolva, illetve a szentély déli falának közepén is. A főpárkány középkori formája nem ismert, ma újkori, összetett profilú párkány zárja az épületet a fedélszék alatt. A hajó nyugati homlokzatát középen csúcsíves kapu, felette kisméretű ablak tagolja. A kapukeret profilja a nyílás felé rézsűbe metszett félhomorlatból, körtetagból, félhomorlatból átforduló félpálcatagból és rézsűs lemeztagból áll. A tagozatok a kétszer megtörő oldalsíkú lábazati tömb felső rézsűjéből válnak ki. A déli homlokzaton két magas, csúcsíves ablak, köztük egy befalazott ajtó látható. A szentélyt délkeleti falszakaszán egy, déli falán két ablak tagolja, melyek méretükben, elhelyezésükben és formáikban is azonosak a hajó ablakaival. A záradékfal-szakaszt körablak díszíti, melynek négy, egymással összeérő orrtagú kialakítása a nyugati homlokzaton látható ablakot juttatja az eszünkbe. A hajó belsejében a déli fal ablakaitól eltekintve ma nem látható középkori részlet. A szentély északi falának nyugat felé eső részén élszedett keretelésű, csúcsíves ajtó látható, amely a sekrestyébe vezet. Déli falában vakolattal és meszeléssel takart gót ülőfülke rejtőzik. Amennyire ez falkutatás és ásatás nélkül megállapítható, a templom egységes építkezés eredményének tűnik, noha természetesen nem zárható ki, hogy falai egy korábbi épület maradványait is őrzik. A jobban datálható részletek többsége mindenesetre egyazon korszak felé mutat.
A templom építésének a fenti, nagyjából körülhatárolt időszakában a település fele-fele arányban a Várdai család és a váradi káptalan tulajdonát képezte.
Középkori Templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ládasorozat tagja. A sorozat minden ládája önállóan kereshető és logolható, nincs záróláda ahol szükség lenne a jelszavak részleteire.
A sorozat pontjai: 1, Csenger középkori temploma (3532, GCCSKT) 2, Csaroda virágos temploma (3595, GCcsvt) 3, Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza (3596, GCmpkt) 4, Csegöld, Görög katolikus középkori templom (3639, GCGKKT) 5, Jánkmajtis középkori temploma (3640, GCJMKT) 6, Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (3641, GCKTGY) 7, Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (3643, GCSZTF) 8, Szamosbecs Református temploma (3644, GCSZAM) 9, Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (3645, GCRTFH) 10, Szamossályi ferde tornyú temploma (3646, GCSZST)
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
N 47° 56,025' E 22° 39,549' 114 m [GCJMKT+Parkoló]
