Tipp:
Láda (9 x 3 cm) a templom tövében kövekkel álcázva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Szamosbecs megközelítése
Budapestről az M3 - 41- 49 számú közutakon útvonalon közelíthető meg. Szamosbecsre beérve balra kell lefordulni az első lehetőségnél, majd néhány száz méter után elérjük a templomot. Parkolni a templommal szemben az út szélén lehet.

Bejutás a templomba: 06-44-341-336

A templom története és jellemzői
A Szamos partján fekvő, a XIV. század utolsó negyedéig királyi kézben lévő település első ismert említése egyházával kapcsolatos. Az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékek Tamás, majd Péter nevű papját említik, s így az erdélyi püspökség ugocsai főesperességének a területére eső faluban ekkor már kellett állnia templomnak. Ezen túl nem ismert több középkori említése a település egyházának. Az 1980-as évek első felében, a templom felújítása során azonban ismeretlen helyről előkerült egy tégla, melybe a felületet majdnem teljesen kitöltő 1481-es évszám van belevésve. A hajó egy 1638-as felirata alapján az akkor helyreállított épületet a Szentháromság tiszteletére szentelték újjá, s nem kizárt, hogy középkori titulusa is ez volt.

Téglalap alaprajzú hajójához keletről egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, két boltszakaszos és a nyolcszög öt oldalával záródó szentély járul. A szentély északi oldalához épült, az újkorban elbontott sekrestye kiterjedését az 1979-es kutatás tisztázta, melynek során néhány részletformája is előkerült. A hajó déli oldalához épített torony 1837-ben készült, középkori előzménye a templom más helyén sem volt. A hajó és a szentély sarkait egykor átlós támpillérek erősítették, s pillér támasztotta középen a szentély déli falát is. Az épület falai téglából, szerkezeti elemei kőből készültek. Az ablakok kialakítása, méretei és elhelyezkedésük megegyezik: csúcsívesek és kétosztatúak, bélletük rézsűs és záradékukban mérmű látható. A déli kapu szintén csúcsíves, keretének elpusztult jobb felét fával pótolták ki. A hajó északi fala tagolatlan. A szentély déli falán a hajóéval mindenben, még mérműformájukban is megegyező két ablak látható. A szentély záradékfalán kisméretű, vékony ablak jelenik meg, belsejében téglából kialakított, sátortetős záradékkal, bélletében pedig szegmensívszerű lezárással. A szentély északi falán előkerült a sekrestye ajtónyílása.

A templom mérműves ablakaival és állítólag hajójának ajtajaival kapcsolatban is ugyanaz a jelenség volt megfigyelhető a kutatás során, mint a nagyszekeresi és a túrricsei templomnál. E szerkezetek számára a fal építésekor kihagyták a helyet, majd az építkezés egy későbbi fázisában illesztették beléjük a kőelemeket és falazták ki a köztes részt.
A templom középkori épülete a kutatás alapján egyetlen periódusban épült ki. Noha a templomon belül nem ismert a pontos előkerülési helye, semmilyen indokunk nincs rá, hogy az 1481-es tégla évszámát ne az építkezésre vonatkoztassuk. Ennek a templom többé-kevésbé datálható formakincse, leginkább az ajtók záradékában látható, részben összetett tagozatátmetsződések és az orrtagokkal egyáltalán nem díszített mérművek tulajdonképpen nem mondanak ellent.

Középkori Templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ládasorozat tagja. A sorozat minden ládája önállóan kereshető és logolható, nincs záróláda ahol szükség lenne a jelszavak részleteire.

A sorozat pontjai:
1, Csenger középkori temploma (3532, GCCSKT)
2, Csaroda virágos temploma (3595, GCcsvt)
3, Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza (3596, GCmpkt)
4, Csegöld, Görög katolikus középkori templom (3639, GCGKKT)
5, Jánkmajtis középkori temploma (3640, GCJMKT)
6, Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (3641, GCKTGY)
7, Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (3643, GCSZTF)
8, Szamosbecs Református temploma (3644, GCSZAM)
9, Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (3645, GCRTFH)
10, Szamossályi ferde tornyú temploma (3646, GCSZST)

Forrás: Középkori templomok útja


Kellemes vadászatot, és jó vételt kívánok mindenkinek!
Jáger Patrik (haywire)