---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Kaposvár hegyei

Kaposvárt övező észak-zselici dombokat hegyeknek nevezik a kaposváriak, miközben még a legmagasabb, az Ivánfa-hegy sem sokkal haladja meg a kétszáz métert. Az persze igaz, hogy meredeken emelkednek a Kapos folyó völgye fölé. Jellemzően a somogyi dombokra, az északi oldal meredeken emelkedik, hogy aztán dél felé megszelídülve, lankásabban ereszkedjenek le.
Már szépen elterjedt a városban a "Kaposvár hét dombon terül el, mint Róma" mondás. E 'mondát' nem is olyan régóta kapcsolják a városhoz, a régi leírásokban, elbeszélésekben sehol nem találkozunk vele. A város csak a XX. század közepe táján kezdett terjeszkedni a dombokra és a hegyek száma körül is akadnak problémák. (Ez voltaképpen nemzetközi vándormonda, sok hegyes-dombos város esetén találkozunk vele. Hazai példák: Vasvár, Veszprém, Komló, Szalafő, Őriszentpéter, Ozora, Nádasd. Külföldi példák sem ritkák: Lisszabon, Prága, Ammán, Párizs, Isztambul, Plovdiv)
A középkorban a hegyek egy részén még különálló települések voltak, Ivánfa, Szentjakab, Kecel de egyes kutatások szerint a Róma-hegyen is volt ebben az időben önálló település. Később, 1732-ben az Esterházyak az ivánfaiakat és a kecelieket beköltöztették a városba, ugyanis igyekeztek összevonni a birtokaikon élő népességet.
A dombokon az 1700-as évek végén jelent meg a szőlőművelés, kezdtek épülni a pincék. A kaposvári emberek egyre nagyobb érdeklődéssel kezdtek a szőlőtermesztésbe, s a század végén már 300 szőlőbirtokost írtak össze.
A hegyeken kis kápolnákat építettek, illetve az 1900-as évek elején elkezdtek épülni a házak a hegy lábánál is, de ekkor még csak azok költöztek ide, akik a növekvő városból akartak menekülni. (Legszebb példa erre a kaposvári Takáts-kúria  N 46° 20,954' E 17° 49,111' [GC7DOM+Kuria])

Megközelítés
A ládát kerékpáros ládának készítettem, ez alapján terveztem a tracket is. Összeállításánál inkább a hosszabb, lankásabb felfele utakat választottam a rövidebb, meredek utakkal szemben, de így is lesz benne valószínűleg rövidebb kerékpártolós részek egyeseknek. A nyomvonal nagy része szőlőhegyeken halad, ezért sok benne a földút, amik jórészt jó minőségűek, egy-egy szakaszon fordulhat csak elő pocsolyakerülés. Trekkingel teljesíthető az útvonal. Konkrét leírást ez miatt nem készítek, csak pár megjegyzést fűznék hozzá:

- Ajánlott parkolónak a Kaposvár Pláza parkolóját adom meg, ahol a parkolás ingyenes.
 N 46° 21,397' E 17° 46,995' [GC7DOM+parkolo]
-  N 46° 20,688' E 17° 48,212' [GC7DOM+1elagazas] Itt mind három utat választhatod. Az egyik elején meredek a végén lankás, a másik fordítva. A harmadikban (Kis Rómahegyi utca) plusz szint van, de ez a legszebb!
-  N 46° 20,827' E 17° 49,376' [GC7DOM+2elagazas] Az északnak induló út jónak tűnhet, de gyalogútba fog átmenni. DH-soknak ajánlott, a többiek tolni fogják lefelé!

Hossz 31 km, szint 400m
https://geocaching.hu/files/ladakhoz/7domb.gpx

Kaposvári vár

A tracket követve elhaladunk a Kaposújvár (GCUJVR) láda mellett. Amikor a ládát készítettem, itt még csak egy emlékművecske volt, azóta szépen feltárták és bemutathatóvá tették a város nevét adó vár maradványait.

Kecel-hegy
1. N 46° 21,549' E 17° 45,743' [GC7DOM-1] Kaputól jobbra lévő kerítésen, felső vason.

A Kecel-hegy a város nyugati részének a legmagasabb pontja, 177 m magas.
Egykor Árpád-kori községet Keceli-berök, Kecel-högy néven találták meg a hajdani iratokban. Kecel falu neve a terület egykori, valószínűleg első birtokosának személynevéből ered.
A kápolna 1904-ben épült, védőszentje Páduai Szent Antal. Szolgalmi úton megközelíthető, nem régen gyönyörű szépen felújították. Szerencsém volt egyszer, mikor mentem kint volt a kertész, így tudtam a belsejéről is képeket csinálni, mert amúgy zárva van.

Cser
2. N 46° 19,992' E 17° 46,495' [GC7DOM-2] Behajtani tilos tábla hátoldalán. (Sajnos a dombtetőn lévő szép kis harangláb és kereszt környezete nagyon leromlott, ezért már nem kell felmenni ide. Sajnálom, de tényleg nem érdemes már. :( )

Kecel-hegy folytatásaként juthatunk el a Cseri-tetőre, mely nem önálló
domb, inkább csak városrész. A Cser városrész neve is a régi növényvilágra, az itt lévő cseres erdőre emlékeztet. A Cseri-tető a Csillagvizsgálónál 185 m magas.

Körtönye-hegy (Körtönye bükk)
3. N 46° 20,242' E 17° 46,940' [GC7DOM-3] Jelszó a haranglábon, bádog alján. Nem kell bemenni! Pótjelszó a harangláb kerítését támasztó léc alján.

Körtönye-hegy, Körtenyesi, Körtönyei bük. A helynév egykori jellegzetes növényzetére utal, valószínűleg bükkerdő állt rajta, melyben sok vadkörtefa volt. Régen a lakosok összegyűjtötték az erdei gyümölcsöket, számon tartották, hogy hol találhatók ezek.

Kapos-hegy
4. N 46° 20,589' E 17° 47,499' [GC7DOM-4] Virtuális, a táblán található felirat első hét betűje (felős sorból).

A 193 méter magas Kapos-hegy magyarázata azt hiszem mindenki előtt nyilvánvaló. A Kapos folyó mellett fekvő domb neve. A Kapos folyó neve pedig a kapu (Copu) szó -s képzős származéka, amely az itt lévő honfoglalás kori gyepűkapura emlékeztet.
A Kaposhegyi barokk kápolna a XVIII. század második feléből való, szépen felújították, de ezzel együtt körbe is kerítették sajnos.
A tracken tovább gurulva megállhatunk egy pillanatra az 1893-ban épült Kálvária-kápolnánál, mely sajnos nem látogatható, de a kerítésen keresztül benézhetünk egy kicsit.
 N 46° 20,916' E 17° 47,500' [GC7DOM+kalvaria]

Iszák-hegy
Ez a hegy kimarad a multiból. Története érdekesebb, mint amennyi látnivalót ad.

A Töröcskei patak, a Táncsics és a Bartók utca között elterülő hegyet nevezik így. A területen hajdan török épületek voltak, ezek romjait 1864-ben még látni lehetett. Bár a feljegyzések szerint az Iszák-dombokon első között kezdtek a szőlőművelésbe, mára ennek nyoma sem maradt, teljesen bekebelezte a város.
Az Iszák-domb neve feltételezhetően egy Iszák ragadványnevű tulajdonosra vezethető vissza, ez a név a régi magyar családnevek között például 1574-ből adatolható először, jelentése: részeges, borissza.
Had említsem meg az író, költő Takáts Gyulát, Kaposvár díszpolgárát, ki itt nőt fel számos írásában emlékezik meg nosztalgiával az itt töltött fiatal éveiről.

Róma-hegy
176 m magas domb.
Kaposvár egyik legszebb hegye a Róma-hegy, pontot azonban most nem kapott, a hegy két pontján ugyanis már van egy-egy láda, melyek jól bemutatják azt.
Kaposvár, Rippl-Rónai villa (GCVILL)
Róma-hegy (GCKVRO)

Lonka-hegy
5. N 46° 19,916' E 17° 49,243' [GC7DOM-5] PET a kereszt melletti jobb oldali tujában.

Róma-hegyről tovább indulva, annak folytatásában érhető el a Lonkahegy, mely földrajzilag szintén nem önálló domb. A Lonka- és a Róma-hegyen is szőlészkedtek már a 18. század második felében.A Róma-hegytől 1884-ben vált külön a vele addig egy hegyközséget alkotó lonkai szőlőhegy. Neve is voltaképpen térfelszíni megnevezés, lankás domboldalt jelent.
A pont a fák között megbúvó, 1900-as évek elején épült Lonkahegyi-kápolnához vezet.

Som-hegy

A névadás idejének jellegzetes növényzetéről nevezték el a Som-hegyet, a Somogy megyének is nevet adó gyümölcs bizonyára ebben az erdőben bőven termett. Sajnos a hegyen egyre több felhagyott kertet találni, az utak is elhanyagoltak. Ezért nem is tekerünk fel rá, a hegyre az Ivánfa-hegyről szép kilátás nyílik.

Ivánfa-hegy
6. N 46° 20,407' E 17° 49,427' [GC7DOM-6] Lyukas betontömbben az út NY-i oldalán. Kettő lyukba is rejtettem jelszót, egy-egy kaviccsal takarva!.

Az Ivánfa-hegy 212 m magasságával Kaposvár területének legmagasabb pontja.
A név az Árpád-kori Ivánfalva községre vezethető vissza, amelynek névalakja az akkoriban gyakori személynév + falva kapcsolatú helynevek csoportjába tartozik (példák a közelből: Simonfalva, Gálosfalva stb. A névváltozat rövidült le a 17. századtól rövidült -fa utótaggá: Simonfa, Gálosfa, Lipótfa, és így lett Ivánfalvából is: Ivánfa.
Az itt lévő szőlőhegyeket a továbbiakban a kaposváriak művelték, a 18. sz. második felében és a 19. században igen jelentős szőlőművelés és nyomában színes társasági élet alakult ki.
A szőlőhegyen lévő Szent Donát-kápolna része a Nádasdi erdő (GCNAER) ládának, leírása ott megtalálható.

Várdomb (Szentjakabi-hegy)
7. N 46° 21,066' E 17° 50,763' 193 m [GC7DOM-7] Kicsi láda az harangláb tövénél. Nincs benne logfüzet, nem kell loggolni.

Elérkeztünk a hét domb közül a nyolcadikhoz. :)
Szentjakab községet 1950-ben csatolták Kaposvár közigazgatási területéhez. Itt található a Szentjakabi-hegy vagy Várhegy, magassága 193 m.
Érdekes, hogy ezt a hegyet az 1856. évi katonai felmérési térképen még Cserháti hegynek jelölték. A Szentjakab név az itt már az apátság előtt is meglévő, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomról kapta a nevét.
Az apátság romjainál szintén van láda. Kaposszentjakabi Bencés apátság romjai (GCSTJB)

Forrás:
KaposvárMost.hu

Ládatörténet
A 2-es pont lekerült a hegyről a pusztuló látnivaló miatt.
A végládát el kellett hoznom az eredeti helyéről, sajnos mindent kivágtak, ahova rejtertem. Kereszt és harangláb N46 21.066 E17 50.764