A ládába TravelBug nem helyezhető!

Megközelítés, parkolás, rövid bevezetés

Nyíregyháza központjából nyugati irányba haladunk a 36. számú főútvonalon, a Tiszavasvári úton. A körforgalmat északi irányba hagyjuk el. 900 méter megtétele után a "T" elágazáshoz érünk ahol nyugati irányba haladunk 1100 métert. Itt megállva  N 47° 57,912' E 21° 40,239' 107 m [GCGERI+letérés] mindenki eldönti, hogy sétál 550 métert vagy megközelíti autóval a 250 méterre lévő célt.

Arra kérlek, hogy gépjárművel ettől a ponttól ne menj közelebb még akkor, sem ha erre a terepre alkalmas közlekedési eszközzel érkeztél. Tehát parkolás a célhoz legközelebb itt:  N 47° 58,078' E 21° 40,253' 108 m [GCGERI+parkolás] (7-ik fénykép)

A tömegközlekedést kedvelő keresőknek a H40-es busz "Szakiskola és kollégium" megállóját tudom ajánlani, kicsivel arrébb a 23-as, valamint a 17-es busszal is megközelíthető, legvégső esetben teljesen más irányból, az 1-es/1A-s busszal.

A Nyíregyháza bokortanyák térségben álló 14 méter magas Geri-domb valójában a Kr. e. 3000-3500 között épített mesterséges kurgán sírhalom, hazánk egyik legmonumentálisabb építménye. A kunhalmok hazánk legtitokzatosabb helyei közé tartoznak. Mint ez a domb is. Vajon a régmúltban kit temettek a magyar piramisba?

Piramisok ősi mementója Kr. e. 3500-ból

Nyíregyházán sokszor hiányoljuk a régi időkből származó építészeti emlékeket. Kevesen tudják, hogy a bokortanyák lenyűgöző ősi építményeket rejtenek. A köznyelv kunhalmoknak nevezi őket, bár a kun néphez vajmi kevés közük van. Ezek a mementók a Kr. e 3-3500 éve a Kárpát-medencében élő lovas népekhez köthetők, akik az előkelők sírjai fölé szabályos földhalmokat emeltek. A legnagyobb ilyen sírhalmok (szaknyelven kurgánok) magassága még most, több ezer év elmúltával is 14 méter. Akkor jogosan tehetjük fel a kérdést magunkban, vajon mekkora volt ez a halom eredetileg?
Az Alföldön valaha több tízezer volt belőlük, mára csak pár ezer maradt. Az elmúlt évezredek, kivált az utolsó száz év emberi tájhasználata többségüket elpusztította. A ma ismert kurgánok legnagyobb része csupán néhány méter magas, a szántás, elhordás miatt alig felismerhető. Az ép kunhalmok egy részén ritka védett élőlények is élnek. Jogszabályaink értelmében 1997-től hazánkban ma minden kunhalom védett! A bokortanyák térségében tucatnál is több kunhalomról van adatunk, s bár sok mára elpusztult, van mire büszkének lennünk. Hazánk egyik legnagyobb és legépebb kurgánja éppen itt található: A Szabadságbokor és Nyíregyháza között álló Geri-domb más néven Őr-halom 14 méteres (négyemeletes ház) magasságával uralja a környéket, s abszolút értelemben is Nyíregyháza legmagasabb pontja.

Keletkezésük

A hajdan volt mintegy 40 000 alföldi kunhalom keletkezése különböző korokra vezethető vissza. A legkorábbi leletek szerint a tellek (lakódombok) egy része már a neolitikumban is lakott volt. A rézkorban a halmok kihaltak, de a bronzkorban újra benépesedtek. Ebben az időben jelentek meg a temetkezés céljára szolgáló halmok. A későbbiekben a már meglévő halmokat az itt letelepedett lovas nomád népek (szkíták, szarmaták) tovább használták. A szerepük idővel megváltozott, és már nem lakóhelyként, temetkezési helyeként, hanem őrhelyként és határjelzésként használták őket.

Típusai

A kunhalmokat csoportosítják méretük vagy alakjuk szerint is, de a leggyakoribb az elsődleges funkció szerinti besorolásuk.

Tell (lakódomb): olyan domb, amelyen valaha lakóhelyek voltak. A telleken különböző, általában az újkőkortól a rézkoron át a bronzkorig tartó időszak kultúrrétegei rakódtak egymásra. Alakjuk általában szabálytalan, nagy kiterjedésűek, magasságuk elérheti a 6-8 métert. Létrejöttük lassú, több ezer éves folyamat eredménye. Magyarországon a bronzkori településhalmok vannak többségben.

Halomsír (kurgán): elődeink a rézkortól egészen az Árpád-korig használták a halmokat temetkezési helyként, temetőként. Kisebb átmérőjűek, mint a lakódombok, kúp alakúak, magasságuk különböző, elérheti a 10 métert is.

Őrhalom: az alföldi sík vidékeken a tellek közé gyakran emeltek alacsony halmokat figyelő célzattal. Ezek a halmok láncolatot alkottak, és valószínűleg éjjel tűzjelzéssel lehetett üzenni, nappal füstjellel. Alacsony méretük miatt könnyen beszánthatóak, így jelentős részüket korán mezőgazdasági művelés alá vonták.

Határ halom: a megyék, települések határait jelölték meg a segítségükkel a középkorban és az újkorban, s így a legfiatalabbak a halmok között. A hármas halmok három település közös határán álltak. Egykori feljegyzések szerint, hogy a határos települések nevét, valamint az építés idejét egész életére megjegyezze és így tanúsítani tudja, egy fiatal fiút alaposan elfenekeltek a frissen emelt halom tetején.

Régészet a kunhalmokon

Régészeti szempontból a lakódombok és a sírhalmok keltenek érdeklődést. A telleken az újkőkortól a népvándorlás koráig találhatóak leletek. A halommá emelkedett telephelyek kultúrrétegeiben az ott élt emberek házainak omladékát, edénytörmelékeket, tűzhelyek maradványait, állati csontokat, kagylóhéjakat találtak a kutatók.
A sírhalmos temetkezés alkalmával a halottat a talajszinten szabályos gödörbe temették el, amelyet tölgyfagerendával fedtek, esetleg egy sírkamrát emeltek farönkökből. A halottat általában zsugorított helyzetben helyezték a gödörbe, s különböző használati tárgyakat tettek mellé: kést, kardot, lándzsát, lószerszámot, edényeket. A bronzkori sírokban rendszeresen tettek a halott feje mellé vörös színű okkerrögöt, amelyhez vallási képzetek társultak, hiszen a vörös az élet színe volt. Erre a gödörre emelték a halmot, amelynek földanyagát a környékről szállították oda. Ezek a halmok gyakran az Árpád-korban is temetkezési helyként szolgáltak.
Egy országos felmérés alapján, amelyben 1649 halmot vizsgáltak meg, kiderült, hogy a halmok mindössze 4%-a régészetileg feltárt, 94%-a nem volt feltárva. A maradék 2%-ról a kutatóknak nincs adata.

Még egy, szép kunhalom megtalálható ezen kívül, a Nyíregyháza- Nagycserkesz- Hajdúdorog hármas határában, mely Bene halom néven ismert. A halmon keresztül vezet át az úgynevezett Csörsz-árok, ami az Alföldön keresztülhúzódó ókori védműrendszer egyetlen töréspontjában áll. Egykoron határ- és őrhalomként szolgált. Másik érdekessége, hogy egy ritka védett növény a törpemandula egyetlen élőhelye a térségben.

Közeli ládák

GCLHNY - Pilótaképzés felsőfokon (Nyíregyháza)
GCHOS1 - Nyíregyháza Hősök temetője (Nyíregyháza)
GCKICS - Királytelki csata (Nyírtelek)

2013.11.24.: A láda megjelent, eredeti rejtő halindaattila.
2016.10.02.: "Cerberus csapat" játákostársaink ideiglenesen javították a ládát, a jelszó is megváltozott, köszönjük. Bár kereshető, de még mindig ládagazdai aktualizálásra vár a láda és a ládaoldal is. [Admin (Fazék)]
2017.03.17.: A láda régóta betegeskedik, a rejtő inaktív, ezért a ládadoki javaslatára adoptálhatóvá tettem. [Admin (Fazék)]
2017.03.27.: A ládát örökbefogadta Norbee97, köszönjük Attila eddigi gondoskodását.
2017.06.17.: A láda új helyen újrarejtve, a jelszó is megváltozott.
2026.03.01.: A ládára nem volt végül jelentkező, így adoptálhatóvá teszem. Remélem jó gazdára lel majd.