Wap: A fekete hengeres ládát, a halom legmagasabb pontján találod, kővel álcázva. (átmérő 9 cm, 6 cm magas)
Tollat vigyél magaddal!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítése

Nyíregyházát elhagyva nyugati irányba a 36. számú főúton a Tiszalöki leágazásnál délnek fordulunk a tanyavilág irányába,  N 47° 57,630' E 21° 31,834' 100 m [GCBENE+1letérés] majd azt követően haladunk Cigány bokori buszfordulóig ahol megkezdődik a földút. Innen 500 méterre kanyarodunk délnyugati irányba.  N 47° 56,177' E 21° 34,879' 100 m [GCBENE+2letérés] És 1500 méter megtétele után érkezünk meg a megálló helyünkre.

Az autót itt érdemes hagyni

 N 47° 55,775' E 21° 33,965' 100 m [GCBENE+parkolo]

Az alföld piramisai Kr. e. 3500-ból

A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak.

Györffy István néprajzkutató szerint a kunhalom "olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határ halom volt."

A kunhalmok legtipikusabb csoportja a kurgán. Temetkezési helyül szolgált. Jelentése sír-halom. Termőföldet saroglyával, kosárral, marhával húzott szekérrel hordták össze. Az adott közösség vezetője (törzsfőnökét) temették ide, hanyatt fekve, felhúzott térddel. Mellé kerámia edényeket, ékszereket, fegyvereket helyeztek. Főként az Alföldön temetkeztek így. Később őrhelyül szolgáltak, illetve vigyázó-és határhalmok lettek.

Kunhalmok értékei

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő kunhalmok tájképi értékei mellett régészeti értékekkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Magyarországon a kunhalmok 1997-től természetvédelmi oltalom alatt állnak.

Bene halom

Határ halom, amely három település Hajdúdorog, Nagycserkesz és Nyíregyháza, és két megye Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye határán fekszik. Nyíregyháza központjától nyugati irányba légvonalban 11,7 km-re található. Viszonylag még jó állapotban nagy alapterületű halom. Rajta keresztül út és fasor vezet át, észak déli irányban. Körbe szántóföldek határolják, különösen a nyugati oldalán szántották be erőteljesen.

Elnevezése

Elnevezését illetően a legvalószínűbb, hogy egy Bene nevű kocsmárosról kapta a nevét, aki Dorog határában lakott a 19. század első felében. A csárdájába járó betyárok halállal fenyegették, ha kiengedi a rabokat. Ám ő mégis megtette, erre a betyárok elvették az összes pénzét és felgyújtották a csárdáját. Az 1852-es határleírásban már ezen a néven szerepelt.
Fasora főleg akácból áll, tetején homoki- és löszpuszta fajok élnek, de szántóföldi gyomok is megjelennek. A halom lábánál tartjuk számon a Hajdúságban már vadon csak elvétve található törpe mandula (Amygdalus nana) egyik előfordulási helyét.

A halmok növény és állatvilága

A legutóbbi jégkorszak során keletkezett löszt a szelek és a folyók szállították az Alföldre, ahol vastag rétegben lerakódott, és fekete, humuszos talajjá alakult. A halmok építésénél a legfelső talajréteget használták fel, így a halom test ebből a löszös talajból épült fel. Az alföldi löszterületek feltörésével az eredeti löszvegetáció nagy része eltűnt, de a halmokat sokáig megkímélte a földművelő, és csak a nagyüzemi gazdálkodás elterjedésével vonták művelés alá a területeiket.
Ennek ellenére még néhány kunhalmon megmaradt a közel eredeti növényzet, amelynek vezető növényei a taréjos búzafű és a heverő seprűfű. Értékesek a cickafark vagy az ürmös-sziki csenkesz társulások. Sok kunhalmon megtalálható a kunkorgó árvalányhaj, de többek között olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint a magyar szegfű, magyar zsálya, közönséges kakukkfű és a Sadler-imola.

Ez a növényvilág sajátos állatvilágnak ad otthont. A száraz, meleg mikroklímájú területeken sok faj találja meg életfeltételeit. A sáskák közül megtalálható az olasz, az imádkozó és a sisakos sáska, de sok más rovar is, például a mezei és fekete tücsök, a különböző kabócák és cincérek. A puhatestűeket többek között a tányércsiga és a zebracsiga képviseli, a kétéltűek és a hüllők között pedig említésre méltó a barna varangy, barna ásóbéka és a fürge gyík. A kunhalmok vonzzák a ragadozó madarakat, főleg az aránylag magas létszámú ürge és hörcsögpopuláció. Az énekesmadarak közül a mezei pacsirta szívesen fészkel a halmok környékén, éppúgy, mint a fürj vagy a fogoly. A védett molnárgörény is a halmok lakója.

Még kevésbé ismert, hogy itt a Nyíregyháza- Nagycserkesz- Hajdúdorog hármas határon keresztül fut az úgynevezett Csörsz-árka. A római korban, a szarmaták által épített több száz kilométeres védmű jellegzetes töréspontján, áll a Bene halom mint őrhalom.

Légvonalban nem messze található egy hasonló halom a Geri-domb

Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot! Attila

Ládatörténet:

2017.12.27: A ládát örökbe fogadtam. Az oldal marad az eredeti.
2022.12.27: Új láda és log-füzet került kihelyezésre.
Hegedüs Zsuzsa