A 10x5 cm cső láda a múzeum előtt lévő Pál jobb válla alatt kapott helyet. A ládához tollat vigyél magaddal!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető!

---

Megközelítés és parkolás

Újfehértó közúton a 4. sz. főúton Nyíregyházától 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén található. A főútról kanyarodni nyugati irányba itt érdemes.  N 47° 48,722' E 21° 42,117' [GCHTGU+letérés]
A múzeum előtti kerítés tövében tudsz parkolni.  N 47° 47,978' E 21° 40,893' [GCHTGU+parkoló]
Tömegközlekedéssel érkezve itt is a busz, és a vonat jöhet szóba.
Busz esetén a Újfehértó, Fő tér megállónál érdemes leszállni, a buszok Nyíregyháza és Debrecen felől járnak főleg.
A megálló a  N 47° 47,899' E 21° 40,998' [GCHTGU+megálló] ponton van.
Menetrendet itt tudsz keresni.
A vonat menetrendje itt található, míg helyileg a  N 47° 48,915' E 21° 42,391' [GCHTGU+vasút] ponton.

Előszó

Újfehértó jelentős tanyavilággal rendelkezett. Népességéből több mint ezren még manapság is külterületeken élnek. Kétlaki életmódot folytattak. Lakóházat tartottak fenn a városban, miközben tavasztól őszig a tanyán gazdálkodtak. Ha megöregedtek, végleg behúzódtak a "belsőségbe" (gazdasági melléképületbe), s átadták helyüket gyermekeiknek.

Az állandó kiállítás egy hajdani parasztgazdaság udvarát és lakóházát mutatja be, amit szeretnék ezzel a rejtéssel megmutatni.

Kisparaszti házbelső a 1920-as évekből

Újfehértó jobbágyfaluként élte az elmúlt évszázadokat. Földműves társadalmának 65%-a az 1-10 hold földdel rendelkezők, azaz a kis- vagy "bugris" parasztok táborába tartozott. Lakóházaik is ezt a vagyoni állapotot tükrözték. Ők lakták a döngölt földből (vert fal), sárból (fecskerakásos) vagy vályogból készült épületeket, a település legjellemzőbb háztípusába tartozó "egyvígű ház"-akat. Ezek tornác nélkül, rendszerint csapott nyeregtetővel készültek, héjazatukat pedig gyakran gaz, gyékény, csutka, esetleg nád alkotta.

A kiállításon berendezett "egyvígű ház" jellemzője, hogy kétosztatú, azaz pitvar- konyhából, valamint az utca felőli részen elhelyezkedő "ház"-ból szobából áll. Födémszerkezetét egy múlt század derekán épült, elbontásra ítélt parasztházból telepítették át. A házbelsőt a mestergerenda irányában kettévágták, hogy láthatóvá váljék a födémszerkezet, melynek részei: sártapasztás, deszka vagy pórfödém, kereszt és mestergerenda. A helyiségek padlózata döngölt agyag "sárgafölddel" felszórva.

A ház elengedhetetlen berendezési tárgyai

Szoba: A kóróvázra sárból rakott boglyakemence, a nyoszolya (vetett ágy), valamint a lóca és a komód.

Konyha: légterét a pendelykémény
borítja be, melybe közvetlenül ontotta füstjét a kemence, de ide, füstölgött a falba rakó konyha és a padkán rakott tűzhely is. Az itt tárolt használati tárgyak a háztartás mindennapi kellékei voltak, a pitvar boltíve fölé aggatott falitányérok pedig csak díszként szolgáltak.

Helységek berendezése: A kegytárgyakkal jelzett görög katolikus házbelső a település lakóinak háromnegyedét kitevő katolikus vallásúakra utal. A szentképek és a házi oltár az otthoni hitélet mindennapi kellékei voltak. A parasztság életében a ház (szoba) egyébként is különleges kultikus helyet képviselt. Mivel a katolikusok általában mélyen vallásosak voltak, így ide belépve, tekintetüket a házi oltárra emelték, s rövid fohászt mondtak Istenhez, majd keresztet vetettek napi bajaikban ide térdepelve imádkoztak. Az asztal mellé is csak ritka, megbecsült vendégeket invitáltak. Itt foglalt helyet étkezés idején a gazda, azaz a család feje, mellette a legényfiúk és a nagyobb gyerekek. Az asszonynép, valamint a gyakori és hivatalos vendég a kemence padkájára telepedhetett; télen a háziasszony is ennek közelében végezte a szövéssel, fonással, kenyérdagasztással kapcsolatos teendőit.

A földművelés és az állattartás eszközei

A szín: (gazdasági melléképület) évszázadokkal korábbi funkciójában a külterjes állattartás teleltető helye volt, a belsőségben pedig állatok nyári elhelyezését szolgálta. Az elmúlt évszázad során azonban szinte kizárólag a belsőségben, illetve a tanyákon építették fel, rendszerint kettős funkcióval nyári időben egyik részében szarvasmarhát, lovat tartottak, a másik felét pedig mezőgazdasági eszközök tárolására használták. Itt tartották a kecskejármot is, melyet a legszegényebb kisparaszti réteg készített, azok, akiknek nem telt szarvasmarhára, lóra. A "szegény ember tehene", azaz a kecske nemcsak tejet adott a család számára, de igavonásra is szolgált, hiszen elhúzott akár egy apró szekeret is.

A színnel szemben láthatjuk az állattartás fontosabb eszközeit. A béklyókat, zablákat és a tulajdonjegyek beütésére alkalmas "billogozó vasak"-at. Megtekinthetjük az állatok nyakába akasztott "hangszerek"-et is. A csengőket a csikók és a lovak, a kolompokat a szarvasmarhák viselték.

A szín végénél egy egész falat beborító festett panorámakép előtt mely a határ távlati képét ábrázolja szántási jelenetet mutat be. A felbarázdált földben egy férfi Vidats féle fél vasekével szánt. Ez a mezőgazdasági eszköz és a vászon öltözet az 1920-as éveknek megfelelő állapotot szemlélteti.

Egy pusztai jelenetet ábrázoló festett panorámakép előtt kiállítási bábu mutatja be a juhászok elengedhetetlen téli-nyári öltözetét, a rackabőrből készült subát vagy nagybundát, a mesterség "címerével", a juhászkampóval és a hűséges társsal, a nyájterelő kutyával, a pulival.

A juhtartás mesterségét az Erdélyből betelepült görög katolikus románok, oláhok honosították meg. Emléküket a gyakori Oláh családnevek is őrzik. Közülük többen még ma is juhászkodnak. Ők tartották mindmáig életben a juhtej feldolgozásának módját, és őrizték meg régi eszközeit.

A múzeum címe: 4244 Újfehértó, Egészségház utca 2.
Telefonszáma: +36 42/290-600
A múzeum nyitva tartási ideje: K-P: 9-15. Szombaton és vasárnap előre bejelentett csoportok részére.
Belépő: felnőtt, nyugdíjas: 100 Ft, gyermek, diák: 50 Ft

Egyéb érdekesség a régmúlt házak építési technológiájából itt olvashatsz!
Forrás: internet

Közeli ládák

GCLAP - Újfehértói gyepek (Újfehértó)
GCZSIN - Zsindelyes (Érpatak)
GCOLTO - Oláh-réti tó Császárszállás (Nyíregyháza)
GCGEM1 - Gémeskút (Nyíregyháza)
GCDEGE - Dégenfeld-kastély (Téglás)
GCT34 - Hajdúhadház 1956-os emlékmű (Hajdúhadház)
GCHAJD - Sillye Ferenc koppjafa (Hajdúhadház)