Az adott koordinátán fatönkben található a kőre írt jelszó.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Salgótarjánból Cered felé kanyarodva, kb. 5 km után érhetjük el Zagyvarónát. A helyi benzinkút melletti hosszú utca (Sallai út) végén lehet parkolni. Innen rövid séta után érjük el a szurdokot.
 N 48° 7,500' E 19° 52,030' 380 m [GCBUGY+parkoló]

Leírás
Bugyizló 20-30 millió éves szurdok, a Salgótarjánhoz csatolt Zagyvaróna és Rónafalu települések közötti nagyjából 1 km2 kiterjedésű, részben fedett homokkőfelszínen alakult ki, amely a térképeken általában Ravasz-lyuk néven szerepel, de a helyi lakosság egyszerűen Bugyiszlónak (vagy Bugyizlónak) nevezi.
Az oldalágaival együtt csaknem 3 kilométer hosszú völgyrendszer 1,3 kilométer hosszú fő ága két medvesi települést "köt össze" Rónafalu ÉNy-i határában találhatók a legtávolabbi völgyfők, míg kijárata Zagyvaróna határában, közvetlenül a falu egyik utcájának végén, a szélső házak mellett található.

A völgy futásának legnagyobb részén homokkőbe vágódik, de magasabban előbukkan a riolittufa is, főágának és oldalágainak völgyfői pedig már a Medves bazaltfennsíkjának peremét "harapdálják", és (több más nagy esésű, intenzíven hátravágódó völggyel együtt) lassan fel is darabolják a korábban egységes fennsíkot. A pleisztocén kor egyes hidegebb időszakaiban különösen felerősödött periglaciális aprózódás - ami a fennsíkperem önmagával párhuzamos hátrálását eredményezte - nyomán ezekbe a fennsíkperemi hátravágódó völgyekbe nagy méretű, szögletes bazalttörmelék került be, ezek a blokkok nedvesebb periódusokban, vagy hevesebb csapadékesemények, gyors hóolvadások során jelentős mértékben hozzájárult a szurdok jelentős kimélyítéséhez.

A völgyben jól megfigyelhetők a fiatal és ma is igen intenzív eróziós folyamatok. Völgytalpa változó szélességű, a völgy néhány szakaszán, ahol még a völgytalp is hiányzik, jellegzetes "V" alakot formál, máshol kiszélesedő völgytalppal tágas folyosóra emlékeztető alakot vesz fel. Nagyobb esésű szakaszain a völgytalpon megtalálhatók a fentebb említett jórészt periglaciális eredetű bazalt- és homokkőblokkok. Megfigyelhető, hogy a Medves pereme felé közeledve a bazaltblokkok száma és különösen mérete egyre jobban növekszik, míg a homokkövek mérete és eloszlása viszonylag egyenletes. A kis esésű szakaszokon a völgyet gyakran tölti ki nagy vastagságú laza, friss üledék, ez nemritkán a vízfolyás homokkőfalat alámosó munkájának következménye, amely egy idő után a völgyfal leomlásához vezet. Ilyenkor a leszakadt homokkőtömeg fokozatosan felaprózódva a völgy egy rövidebb szakaszán felhalmozódik és az átlagos völgytalpnál szélesebb, terasz jellegű síkot képez, amelynek felszínébe hevesebb esőzést követően vagy hosszabb csapadékos időszak során a vízfolyás újra bevágódik, így az omladék anyaga fokozatosan kitakarítódik.

A völgy hosszmetszetét vizsgálva szembetűnők a vastagabb és vékonyabb homokkőpadok, valamint a keményebb, az eróziónak relatíve jobban ellenálló homokkőpadok mentén kialakult lépcsők.
Az évek folyamán több lépcső időnként eltűnt, máskor pedig új lépcsők alakultak ki, ezek részben az említett omlásoknak, főként azonban a bedőlt fáknak és a behordódott uszadéknak köszönhetők, utóbbiak ugyanis üledékfogóként viselkednek és egy idő után szabályos "völgyzárógáttá" alakulnak, amelyek mögött a lelassuló vízből leülepszik a szállított homok, s gyakorlatilag a lépcső szintjéig, akár több méteres vastagságban is feltölti a völgytalpat.
A fővölgybe hosszabb- rövidebb, eltérő szélességű völgytalppal rendelkező mellékvölgyek torkollanak. Egy ilyen összetorkollásnál, a rónafalui völgyfőtől kb. 300 m-re található a völgy legtekintélyesebb lépcsője, ahol a szintkülönbség mintegy 4 méter, ezen zúdul le a szurdok legnagyobb vízesése. Az ettől alig 50 méterre lévő következő nagy -2005- ben még 2,5 méteres - lépcső mentén ma az említett feltöltési folyamat következtében alig 15 centiméterre csökkent a szintkülönbség.

Mivel végig a keskeny patakmederben kell menni, abban időjárástól függően változhat a víz mennyisége, így ajánlott a zárt cipő viselése. Mi eddig még mindig megúsztuk száraz lábbal végigjárva!

Forrás: REAL - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma