Elhelyezés időpontja: 2013.12.01 14:00
Megjelenés időpontja: 2013.12.01 16:37
Utolsó lényeges változás: 2016.11.01 15:20
Utolsó változás: 2020.08.23 08:19
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H+1V)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Felhasználó: Ajtony Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 10600 m
Megtalálások száma: 50 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Az Aranyos mentén
A 4-állomásos multi végigvezet az Aranyos-pataknak az egykori Alsókak község területén lévő szakasza mellett, Belső-Somogy alföldi jellegű homokvidékének jellegzetes pangóvizes-homokbuckás táján. A teljes táv megközelítéssel együtt oda-vissza 10,6 kilométer, amely részben körtúra jellegű. A ládát elsősorban az erdőművelést nem számítva érintetlen természet kedvelőinek ajánljuk. Jelszóképzés
A multi állomásain elhelyezett ládákban lévő jelszórészletek egybeírva, a javasolt bejárási sorrendben.
1. N 46° 26,109' E 17° 31,597' (mikroláda soktörzsű bokorfa ölében)
2. N 46° 26,530' E 17° 31,572' (hagyományos láda logfüzettel a hídfőnél) Keleti hídfő alatt3. N 46° 26,856' E 17° 31,426' (sárga "leltárcédula" mesterséges tereptárgyon) Bújj alá!4. N 46° 26,860' E 17° 31,520' (mikroláda borostyán törzs mögötti zugban) A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
Újvárfalva főutcájáról N 46° 26,283' E 17° 34,316' 150 m [GCARME+Ajánlott parkoló] indulunk a Rockenbauer-túra K- jelzésen (DDK), amely itt N 46° 26,195' E 17° 33,127' 155 m [GCARME+1. útpont] hagyja el a nyugatra tartó útvonalunkat. Homokos szekérúton közelíthetjük meg az egykori Alsókak területét. Ahol ez a főbb dűlőút északra kanyarodik, ott letérünk róla N 46° 26,093' E 17° 31,810' 155 m [GCARME+2. útpont] , és balra nagy ívben déli irányba vezető útra térünk. A N 46° 26,016' E 17° 31,784' 145 m [GCARME+3. útpont] pontnál leágazunk, és a patakig haladunk a végén ösvénnyé váló szekérúton. Ezután az Aranyos-patak mentén északra haladunk eleinte széles vadászösvényen, majd vadcsapásokon.
Az Aranyos-patak vidéke A Belső-somogyi táj
A területen millió évekkel ezelőtt hullámzó Pannon-tó medencéjét több száz méternyi vastagságban lerakódó agyagos-homokos üledék töltötte ki, majd az így keletkezett síkság a földkéreg mozgásai során kissé megemelkedett. A felületet az errefelé kanyargó ős-folyók áradásai durva szemcséjű homokkal fedték be, helyenként 10...20 méter vastagságban. A terméketlen, gyér növényzetű homokon az uralkodó északias járású szél hosszúkás, lapos buckákat halmozott fel és sekély hosszanti völgyeket munkált ki. A helyenként elvékonyodó homokréteg alatt vízzáró agyag található, ezért a mélyebb helyeken a víz meggyűlik. A völgyekben kanyargó patakokat pangó vizes tocsogók, égeresek és mocsaras rétek kísérik.
A rossz vízgazdálkodású homoktalaj következtében a sík részektől alig kiemelkedő buckák hátán már félsivatagi növényzet és futóhomokos foltok is jelentkeznek. Az Aranyos-patak Alsókak térségében
A közelben eredő Aranyos-patak a környékbeli többi vízfolyáshoz hasonlóan észak felé tart. A homokos talajnak köszönhetően vize meglepően tiszta, nevét a sekélyebb szakaszokon a meder aljáról sárgán kicsillanó homokról kaphatta. Ugyan széles körben elterjedtek az utólagos névmagyarázó legendák, hogy a patak egykor aranyrögöket sodort volna magával...
Ahogy észak felé haladunk a partján, folyása lassul, vize egyre mélyebb. Ez a mintegy 2 kilométerrel északabbra létesített Löncsöni-tó zárógátjának visszaduzzasztó hatása miatt van.
(A duzzasztott tóból továbbfolyó patakkal találkozunk, amikor a [GCKEPE] ládát keressük. Még északabbra a Koroknai-vízfolyással egyesülve veszik el a vize a Berekben vagy jut tovább a Balatonba.)
A ládasorozat keresése
1. Vaditató N 46° 26,109' E 17° 31,597' 145 m [GCARME-1]
Újvárfalva-Vrácsik falurész felől érkezve a vidék sok arcát ismerjük meg. Utunk mentén a legújabb erdőirtások nyomán feltárul a homokbuckák eddig rejtve maradt formakincse. Később hol ültetett akácosok és fenyvesek mellett, hol tölgyes erdőkben haladunk, majd a patak völgyében egyre inkább a vizenyős helyeket kedvelő égerek vesznek körül. Az első állomás közelében jellegzetes pontot találunk: a patakra inni járó állatok taposásukkal kis öblöt és lejárót képeztek a vízhez.
2. Malomárok
Az első állomástól észak felé indulva a karbantartott vadászösvényen a hajdani Alsókak község helyén átkelünk a patakból kiágazó malomárkon: N 46° 26,260' E 17° 31,549' 145 m [GCARME+4. útpont]. Innentől kezdve a patak és a malomcsatorna között haladunk északnak.
Alsókak
A török pusztítás után a Nagybajom környéki puszták közül Kak népesedett újra legkorábban. A Kak név változatai három egykori elkülönült települést jelöltek az Aranyos-patak völgyében mintegy 7 km hosszon, Alsó- és Felsőkak már a 18. század során elkülönült egymástól.
A 19. század elején még Alsókak a környék természetes központja a patak két partján. A kevés sovány szántót kísérő nagy kiterjedésű mocsarak és rétek főleg a legeltető állattartásnak kedveztek, az erdőkben makkoltató sertéstartás folyt. Az Aranyos-patak vizéből duzzasztott malomtavakra több malom is települt. Ezen a vidéken a patakvölgyek nagyon laposak, ezért nemcsak duzzasztógátakra van szükség, hanem a tavakat két oldalról is gátakkal kell körülvenni, a vízszint a duzzasztógát közelében magasabb a környező laposoknál. Ez hozzájárulhat a lapos részek mocsarasodásához. Alsókak romlását a 19. században a környék vízrendezése indította el, ami elapasztotta a vizet a malmok alól, a molnárok tönkrementek. A nagybajomi földbirtokos Sárközy család a szántóföldek térhódítása érdekében a lakókat kiszorította, a falu 43 portájából 30 települt át északabbra. Így Kakpuszta és a korábban jóformán csak pár csárdából álló Felsőkak indult fejlődésnek. Ezek a 20. század 50-es éveire érték el virágkorukat. A 20. század utolsó harmadában a TSZ-esítés, a szilárd utak és villany hiánya miatt Felsőkak és Kakpuszta is elnéptelenedett. Felsőkakból mára néhány rom, Kakpusztából egy-két tanyai gazdaság és két kőfeszület maradt, templomát is elbontották. Alsókak ezeket megelőzve elvesztette lakóit, vályogházai maradványok nélkül eltűntek. A patak keleti oldalán a magasabb térszínen még érzékelhető az összeomlott házak és beomlott pincék miatti talajegyenetlenség, de a pataktól nyugatra a szántóföldi művelés még ezeket a nyomokat is eltüntette. A falu egykori középponti részét nagyjából a malomcsatorna kiágazási helye jelöli. A környék elnéptelenedett településeiről részletesen olvashatni a DDNP e-tanösvény vezetőfüzetéből és a [GCFKAK] láda lapján.
A patak és a malomcsatorna között folytatva az utat megfigyelhető, hogy a gyorsvizű malomcsatorna maga is több szakaszból tevődik össze, ez utal arra, hogy régebben több malom is zakatolt a faluban. Útközben néhány helyen nagyon szép kilátáshoz vezető átkelőt találhatunk a patakon.
Az egyik ilyen átkelőnél N 46° 26,365' E 17° 31,508' 140 m [GCARME+5. útpont]a széles vadászösvény végetér, és innentől a ritkás erdőben vadcsapásokon haladhatunk.
A második láda közelében át kell kelni a malomcsatorna hídján. N 46° 26,530' E 17° 31,572' 145 m [GCARME-2]
4. Nagy tölgyfa
A kis sivatagtól átvágunk az erdősávon a pár méternyire futó erdei útra. Az utat keletről vizenyős, zsombékos lapály kíséri. N 46° 26,860' E 17° 31,520' 147 m [GCARME-4]
Visszaút
A 4. állomás után a főbb erdei úton (valaha ez volt a DDK) haladunk déli irányba, ahol elérjük az Újvárfalvára vezető út már bejárt kelet-nyugati irányú szakaszát. Felhívás: A bejárt terület nagyobb része a Boronka-melléki tájvédelmi körzethez tartozik, ezért kérünk, hogy a környezet háborítatlanságára fokozottan ügyelj.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
+
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
-
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
-
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
-
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
+
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
-
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Felüdülés volt a kétúrázás napján a kéktúra É, illetve Ny-i, derékszögben váltakozó nyomvonalát elhagyni egy időre és végigsétálni az Aranyos parján! :D
Somogyfajszról indultunk egy egész napos biciklis körtúrára.
Érdekes tura volt. A láda pontjai változatos képet mutatnak a tájról, leginkább a patak hídja lepett meg, valami nagyobbat vártam, de a láda ettől függetlenül könnyen meglett. Az utakon helyenként nagyon mély a homok, pár száz métert tolni ilyenkor kellett a biciklit.
Májusi láda aranyat ér! Másfél millió tekergés Somogyországon program keretében meglelve! Kösszi a rejtést! --- Fordítva teljesítve, minden a helyén, csak néha az utak tűntek el...
A mai legjobb. Az eső elállt, a nap kisütött, a helyszín remek, minden szakaszon szarvasok ugrálnak elő a bokorból, számtalan fahidacska, békakoncert, színes virágok....
Szuper volt!
Izgalmas multi volt. Fordított irányból mentem, így rögtön a 4. ponton megijedtem, hogy levágták a borostyánt, de szerencsére a doboz a helyén. Utána a biciklit sokszor a hátamon vittem, de tetszett a hangulatos folyópart.
A Felsőkakról induló kirándulás után tettem még egy kisebb kört a kék jelzéstől kiindulva az Aranyos és a Fehértó bejárására. Néhol nagy a sár, így most a Felsőkakra vezető fő út kivételével minden csak gyalog járható (4x4 autóm nincs, marad a 2x1 bakancs.)
Kétnapos zalai-somogyi csavargás. A szombat hajnali eső és köd után mindkét nap napsütésben - szombaton melegben, vasárnap már hidegben.
Somogyi barangolásunk az Aranyos mentén folytatódott, a lápos, mocsaras, homokbuckás tájakon. Az erdő és az erdei utak nagyon jól járhatók, szépen rendezettek. Ottjártunkkor is dolgoztak az erdészek, traktorral vitték el a kivágott fákat. Nagyon tetszett a környezet és a ládaoldal ismertetőjével lépésről lépésre megtudhattuk, hogy éppen hol járunk és mit látunk. Minden rejtés könnyen meglett, köszönet a rejtésért és a hely bemutatásért.
Megvan, köszönöm!
Bringás körládázást tartottam. Az 1-esig jól el lehet tekerni, nedves volt még a homok az előző napi esőtől. De a 1-től a 2-esig való eljutás inkább csak bicikli cipelésről és úttörésről szólt (lehet, hogy nem jó felé mentem?). A 3-as és 4-es ponthoz való eljutáshoz ezért inkább eltértem a leírástól és a keltre húzódó é-d tájolású erdei utat választottam. Jól tettem.
Kéktúra közben megkerestem. A rejtés első két pontja nem probléma. A harmadik pont keresésekor, ne térjetek le a sárga jelzésről. Engem a GPS egy a sárga jelzéssel párhuzamos úton vitt, ami később a kerítés mellett egy 2 méteres csalánosba vitt, ami olyan sűrű volt, hogy nem tudtam széthajtogatni, vissza nem akartam menni, átvágtam a kb. 80 méter csalánoson. Még éjszaka is zsibogott a kezem, lábam a csalán csípéstől. A hídtól, megint a dudvás részen akart vinni a GPS, de már nem hittem neki. A rejtések nagyon szépen rendben voltak.
A faluban letettem az autót, aztán bicikliztem 3 km-t az első pontig. Ott azt is letettem, gyalog folytattam. Szépen sorban megkerestem a pontokat, majd vissza.
Az elején még volt ösvény, aztán hol eltűnt, hol átment vadcsapásba. A természeti környezet csodálatos, szarvasok, őzek, nyulak, békák, kacsák, halak, valamint millió szúnyog és igazi vízparti burjánzó környezet.
Köszönet a lehetőségért!
Már régóta végig szerettem volna járni ezt a ládát, ma végre volt rá lehetőség.
Tőzikék egy része még nagyon szép állapotban volt. Az egyik híd az 1. és 2. pont között nem használható, de nem jelentett problémát, csak egy picit kellett kerülni.
Nagyon szép vidék, csak kicsit sok a magasles.
Lellén, Satya hajón tengettem ezt a hosszú hétvégét és mivel kellemes 22 fokos, késő nyári idő volt, a lehető legjobb alkalom kínálkozott egy kis terepfutáshoz. A fajszi fás legelőt lesátáltam, utána meg futottam itt egy 10 kilométeres kört. Remek volt. A homok nem volt száraz, jól tapadt, sár sehol. Az utak tiszták, teljesen sisnyamentesen teljesíthető volt a multi. Az első és a második pontok között nem szabad légvonalban közlekedni, azt hiszem ennyi a "titok". Minden pont egyértelmű és a remek állapotban várja a keresőket. Klassz környék, csodálatos erdők, szép helyek. Jó volt itt lenni, ez is egy hamisítatlan Ajtony láda. Köszönöm!
105 kilométer kerékpározás Marcali környékén sok terepezéssel.
A ládaoldal képein sokkal jobb állapotúnak látszik a patak, mint a valóságban. Mostanság víz alig van benne az is rendesen el van algásodva. Az első pont után meglepődtem a patak melletti csalánosban nyitott széles ösvényen, gondolom a vadászok alakították ki maguknak.
Érdemes viszont a N46 26.226 E17 31.549 pontban az ösvényről letérni, mert a következő magasles után megszűnik.
A második pontnál nekem 30 métert mutatott a vevő, jól jött a wapos segítség.
Az egymástól 130 méterre levő 3. és 4. pontokat nem igazán tudtam beleilleszteni a multi koncepciójába.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (53 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 26,283' E 17° 34,316' 150 m [GCARME+Ajánlott parkoló]
(DDK), amely itt 
N 46° 26,195' E 17° 33,127' 155 m [GCARME+1. útpont]
N 46° 26,109' E 17° 31,597' 145 m [GCARME-1]
N 46° 26,260' E 17° 31,549' 145 m [GCARME+4. útpont]
N 46° 26,365' E 17° 31,508' 140 m [GCARME+5. útpont]
N 46° 26,808' E 17° 31,482' 155 m [GCARME+Homokmező]
