Elhelyezés időpontja: 2013.12.01 14:00
Megjelenés időpontja: 2013.12.01 16:37
Utolsó lényeges változás: 2016.11.01 15:20
Utolsó változás: 2020.11.03 10:07
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H+1V)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Felhasználó: Ajtony Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 10600 m
Megtalálások száma: 53 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Az Aranyos mentén
A 4-állomásos multi végigvezet az Aranyos-pataknak az egykori Alsókak község területén lévő szakasza mellett, Belső-Somogy alföldi jellegű homokvidékének jellegzetes pangóvizes-homokbuckás táján. A teljes táv megközelítéssel együtt oda-vissza 10,6 kilométer, amely részben körtúra jellegű. A ládát elsősorban az erdőművelést nem számítva érintetlen természet kedvelőinek ajánljuk. Az erdőlátogatási korlátozásokat tekintve ez a térkép hasznos lehet.
Jelszóképzés
A multi állomásain elhelyezett ládákban lévő jelszórészletek egybeírva, a javasolt bejárási sorrendben.
1. N 46° 26,109' E 17° 31,597' (mikroláda soktörzsű bokorfa ölében)
2. N 46° 26,530' E 17° 31,572' (hagyományos láda logfüzettel a hídfőnél) Keleti hídfő alatt3. N 46° 26,856' E 17° 31,426' (sárga "leltárcédula" mesterséges tereptárgyon) Bújj alá!4. N 46° 26,860' E 17° 31,520' (mikroláda borostyán törzs mögötti zugban) A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
Újvárfalva főutcájáról N 46° 26,283' E 17° 34,316' 150 m [GCARME+Ajánlott parkoló] indulunk a Rockenbauer-túra K- jelzésen (DDK), amely itt N 46° 26,195' E 17° 33,127' 155 m [GCARME+1. útpont] hagyja el a nyugatra tartó útvonalunkat. Homokos szekérúton közelíthetjük meg az egykori Alsókak területét. Ahol ez a főbb dűlőút északra kanyarodik, ott letérünk róla N 46° 26,093' E 17° 31,810' 155 m [GCARME+2. útpont] , és balra nagy ívben déli irányba vezető útra térünk. A N 46° 26,016' E 17° 31,784' 145 m [GCARME+3. útpont] pontnál leágazunk, és a patakig haladunk a végén ösvénnyé váló szekérúton. Ezután az Aranyos-patak mentén északra haladunk eleinte széles vadászösvényen, majd vadcsapásokon.
Az Aranyos-patak vidéke A Belső-somogyi táj
A területen millió évekkel ezelőtt hullámzó Pannon-tó medencéjét több száz méternyi vastagságban lerakódó agyagos-homokos üledék töltötte ki, majd az így keletkezett síkság a földkéreg mozgásai során kissé megemelkedett. A felületet az errefelé kanyargó ős-folyók áradásai durva szemcséjű homokkal fedték be, helyenként 10...20 méter vastagságban. A terméketlen, gyér növényzetű homokon az uralkodó északias járású szél hosszúkás, lapos buckákat halmozott fel és sekély hosszanti völgyeket munkált ki. A helyenként elvékonyodó homokréteg alatt vízzáró agyag található, ezért a mélyebb helyeken a víz meggyűlik. A völgyekben kanyargó patakokat pangó vizes tocsogók, égeresek és mocsaras rétek kísérik.
A rossz vízgazdálkodású homoktalaj következtében a sík részektől alig kiemelkedő buckák hátán már félsivatagi növényzet és futóhomokos foltok is jelentkeznek. Az Aranyos-patak Alsókak térségében
A közelben eredő Aranyos-patak a környékbeli többi vízfolyáshoz hasonlóan észak felé tart. A homokos talajnak köszönhetően vize meglepően tiszta, nevét a sekélyebb szakaszokon a meder aljáról sárgán kicsillanó homokról kaphatta. Ugyan széles körben elterjedtek az utólagos névmagyarázó legendák, hogy a patak egykor aranyrögöket sodort volna magával...
Ahogy észak felé haladunk a partján, folyása lassul, vize egyre mélyebb. Ez a mintegy 2 kilométerrel északabbra létesített Löncsöni-tó zárógátjának visszaduzzasztó hatása miatt van.
(A duzzasztott tóból továbbfolyó patakkal találkozunk, amikor a [GCKEPE] ládát keressük. Még északabbra a Koroknai-vízfolyással egyesülve veszik el a vize a Berekben vagy jut tovább a Balatonba.)
A ládasorozat keresése
1. Vaditató N 46° 26,109' E 17° 31,597' 145 m [GCARME-1]
Újvárfalva-Vrácsik falurész felől érkezve a vidék sok arcát ismerjük meg. Utunk mentén a legújabb erdőirtások nyomán feltárul a homokbuckák eddig rejtve maradt formakincse. Később hol ültetett akácosok és fenyvesek mellett, hol tölgyes erdőkben haladunk, majd a patak völgyében egyre inkább a vizenyős helyeket kedvelő égerek vesznek körül. Az első állomás közelében jellegzetes pontot találunk: a patakra inni járó állatok taposásukkal kis öblöt és lejárót képeztek a vízhez.
2. Malomárok
Az első állomástól észak felé indulva a karbantartott vadászösvényen a hajdani Alsókak község helyén átkelünk a patakból kiágazó malomárkon: N 46° 26,260' E 17° 31,549' 145 m [GCARME+4. útpont]. Innentől kezdve a patak és a malomcsatorna között haladunk északnak.
Alsókak
A török pusztítás után a Nagybajom környéki puszták közül Kak népesedett újra legkorábban. A Kak név változatai három egykori elkülönült települést jelöltek az Aranyos-patak völgyében mintegy 7 km hosszon, Alsó- és Felsőkak már a 18. század során elkülönült egymástól.
A 19. század elején még Alsókak a környék természetes központja a patak két partján. A kevés sovány szántót kísérő nagy kiterjedésű mocsarak és rétek főleg a legeltető állattartásnak kedveztek, az erdőkben makkoltató sertéstartás folyt. Az Aranyos-patak vizéből duzzasztott malomtavakra több malom is települt. Ezen a vidéken a patakvölgyek nagyon laposak, ezért nemcsak duzzasztógátakra van szükség, hanem a tavakat két oldalról is gátakkal kell körülvenni, a vízszint a duzzasztógát közelében magasabb a környező laposoknál. Ez hozzájárulhat a lapos részek mocsarasodásához. Alsókak romlását a 19. században a környék vízrendezése indította el, ami elapasztotta a vizet a malmok alól, a molnárok tönkrementek. A nagybajomi földbirtokos Sárközy család a szántóföldek térhódítása érdekében a lakókat kiszorította, a falu 43 portájából 30 települt át északabbra. Így Kakpuszta és a korábban jóformán csak pár csárdából álló Felsőkak indult fejlődésnek. Ezek a 20. század 50-es éveire érték el virágkorukat. A 20. század utolsó harmadában a TSZ-esítés, a szilárd utak és villany hiánya miatt Felsőkak és Kakpuszta is elnéptelenedett. Felsőkakból mára néhány rom, Kakpusztából egy-két tanyai gazdaság és két kőfeszület maradt, templomát is elbontották. Alsókak ezeket megelőzve elvesztette lakóit, vályogházai maradványok nélkül eltűntek. A patak keleti oldalán a magasabb térszínen még érzékelhető az összeomlott házak és beomlott pincék miatti talajegyenetlenség, de a pataktól nyugatra a szántóföldi művelés még ezeket a nyomokat is eltüntette. A falu egykori középponti részét nagyjából a malomcsatorna kiágazási helye jelöli. A környék elnéptelenedett településeiről részletesen olvashatni a DDNP e-tanösvény vezetőfüzetéből és a [GCFKAK] láda lapján.
A patak és a malomcsatorna között folytatva az utat megfigyelhető, hogy a gyorsvizű malomcsatorna maga is több szakaszból tevődik össze, ez utal arra, hogy régebben több malom is zakatolt a faluban. Útközben néhány helyen nagyon szép kilátáshoz vezető átkelőt találhatunk a patakon.
Az egyik ilyen átkelőnél N 46° 26,365' E 17° 31,508' 140 m [GCARME+5. útpont]a széles vadászösvény végetér, és innentől a ritkás erdőben vadcsapásokon haladhatunk.
A második láda közelében át kell kelni a malomcsatorna hídján. N 46° 26,530' E 17° 31,572' 145 m [GCARME-2]
4. Nagy tölgyfa
A kis sivatagtól átvágunk az erdősávon a pár méternyire futó erdei útra. Az utat keletről vizenyős, zsombékos lapály kíséri. N 46° 26,860' E 17° 31,520' 147 m [GCARME-4]
Visszaút
A 4. állomás után a főbb erdei úton (valaha ez volt a DDK) haladunk déli irányba, ahol elérjük az Újvárfalvára vezető út már bejárt kelet-nyugati irányú szakaszát. Felhívás: A bejárt terület nagyobb része a Boronka-melléki tájvédelmi körzethez tartozik, ezért kérünk, hogy a környezet háborítatlanságára fokozottan ügyelj.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Felüdülés volt a kétúrázás napján a kéktúra É, illetve Ny-i, derékszögben váltakozó nyomvonalát elhagyni egy időre és végigsétálni az Aranyos parján! :D
Somogyfajszról indultunk egy egész napos biciklis körtúrára.
Érdekes tura volt. A láda pontjai változatos képet mutatnak a tájról, leginkább a patak hídja lepett meg, valami nagyobbat vártam, de a láda ettől függetlenül könnyen meglett. Az utakon helyenként nagyon mély a homok, pár száz métert tolni ilyenkor kellett a biciklit.
Májusi láda aranyat ér! Másfél millió tekergés Somogyországon program keretében meglelve! Kösszi a rejtést! --- Fordítva teljesítve, minden a helyén, csak néha az utak tűntek el...
A mai legjobb. Az eső elállt, a nap kisütött, a helyszín remek, minden szakaszon szarvasok ugrálnak elő a bokorból, számtalan fahidacska, békakoncert, színes virágok....
Szuper volt!
Izgalmas multi volt. Fordított irányból mentem, így rögtön a 4. ponton megijedtem, hogy levágták a borostyánt, de szerencsére a doboz a helyén. Utána a biciklit sokszor a hátamon vittem, de tetszett a hangulatos folyópart.
A Felsőkakról induló kirándulás után tettem még egy kisebb kört a kék jelzéstől kiindulva az Aranyos és a Fehértó bejárására. Néhol nagy a sár, így most a Felsőkakra vezető fő út kivételével minden csak gyalog járható (4x4 autóm nincs, marad a 2x1 bakancs.)
Kétnapos zalai-somogyi csavargás. A szombat hajnali eső és köd után mindkét nap napsütésben - szombaton melegben, vasárnap már hidegben.
Somogyi barangolásunk az Aranyos mentén folytatódott, a lápos, mocsaras, homokbuckás tájakon. Az erdő és az erdei utak nagyon jól járhatók, szépen rendezettek. Ottjártunkkor is dolgoztak az erdészek, traktorral vitték el a kivágott fákat. Nagyon tetszett a környezet és a ládaoldal ismertetőjével lépésről lépésre megtudhattuk, hogy éppen hol járunk és mit látunk. Minden rejtés könnyen meglett, köszönet a rejtésért és a hely bemutatásért.
Megvan, köszönöm!
Bringás körládázást tartottam. Az 1-esig jól el lehet tekerni, nedves volt még a homok az előző napi esőtől. De a 1-től a 2-esig való eljutás inkább csak bicikli cipelésről és úttörésről szólt (lehet, hogy nem jó felé mentem?). A 3-as és 4-es ponthoz való eljutáshoz ezért inkább eltértem a leírástól és a keltre húzódó é-d tájolású erdei utat választottam. Jól tettem.
Kéktúra közben megkerestem. A rejtés első két pontja nem probléma. A harmadik pont keresésekor, ne térjetek le a sárga jelzésről. Engem a GPS egy a sárga jelzéssel párhuzamos úton vitt, ami később a kerítés mellett egy 2 méteres csalánosba vitt, ami olyan sűrű volt, hogy nem tudtam széthajtogatni, vissza nem akartam menni, átvágtam a kb. 80 méter csalánoson. Még éjszaka is zsibogott a kezem, lábam a csalán csípéstől. A hídtól, megint a dudvás részen akart vinni a GPS, de már nem hittem neki. A rejtések nagyon szépen rendben voltak.
A faluban letettem az autót, aztán bicikliztem 3 km-t az első pontig. Ott azt is letettem, gyalog folytattam. Szépen sorban megkerestem a pontokat, majd vissza.
Az elején még volt ösvény, aztán hol eltűnt, hol átment vadcsapásba. A természeti környezet csodálatos, szarvasok, őzek, nyulak, békák, kacsák, halak, valamint millió szúnyog és igazi vízparti burjánzó környezet.
Köszönet a lehetőségért!
N 46° 26,283' E 17° 34,316' 150 m [GCARME+Ajánlott parkoló]
(DDK), amely itt 
N 46° 26,195' E 17° 33,127' 155 m [GCARME+1. útpont]
N 46° 26,109' E 17° 31,597' 145 m [GCARME-1]
N 46° 26,260' E 17° 31,549' 145 m [GCARME+4. útpont]
N 46° 26,365' E 17° 31,508' 140 m [GCARME+5. útpont]
N 46° 26,808' E 17° 31,482' 155 m [GCARME+Homokmező]
