Röviden
A megadott koordinátánál levő tereptárgy hátulján kis táblán található a jelszó. A biztonság kedvéért a tereptárgy alján is van egy másik kis tábla.
Pótjelszó: a szomszédos azonos tereptárgy másik végén mágneses lapocska.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Autóval nem ajánlom a megközelítést, mivel parkolóhelyet a láda környékén nagyon nehéz találni. A legegyszerübb a kisföldalattival utazni és a Kodály körönd megállónál leszállni.

Ezzel a ládával Magyarország első női pilótájának és Budapest első repülőterének szeretnénk emléket állítani.

Az első magyar pilótanő

Steinschneider Lilly 1891. január 13-án született Budapesten. Apja, Steinschneider Bernát dúsgazdag pesti paplangyáros volt. Lilly életének első 18 évét sajnos homály fedi, csak feltételezhetjük, hogy a korabeli jómódú kisasszonyokhoz illően ő is érettségizett. Korabeli dokumentumok szerint az egész család, Lilly, szülei és apja testvérei egymáshoz közel, az akkori időkben nagyon elegáns, nagypolgári környezetben laktak a Nagykörút, Andrássy út, Király utca, Damjanich utca és a Városliget által körülvett VI-ik és VII-ik kerületben.

Az 1910 nyarán, Budapesten megrendezett nemzetközi repülőverseny olyan nagy hatással volt rá, hogy gépjármű-vezetői vizsgája után a pilótaigazolvány megszerzését tűzte ki célul. A pilótatanfolyamot Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) végezte egy Etrich Taube típusú gépen. Tanára Karl Illner, a korszak híres osztrák repülője, volt. A pilótavizsga második részére 1912. augusztus 15-én került sor. A 4-es sorszámmal kiállított pilótaigazolványa a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti kiállításán tekinthető meg.

1912. augusztus 20-án a Magyar Aviatikai Szövetség Pesten, a rákosi repülőtéren nagyszabású repülőversenyt szervezett. Egy korabeli szemtanú, Denk József visszaemlékezésében az alábbiak szerint írja le a repülőteret: "A Rákosi repülőtér a század elején katonai gyakorlótér volt. Körülbelül 10 négyzetkilométer nagyságú szabálytalan mező, sima és buckás, hepe-hupás, homokos terület." Gyakran megtörtént, hogy valamelyik repülőgép a hepehupás talajon átvágódott, futója megsérült, sőt az is előfordult, hogy az egész gép összetört, a pilóta pedig könnyebb-súlyosabb balesetet szenvedett. Bizony a repülés hőskorában nem volt ritka a halállal végződő légi kaland sem. Az előző mondatok tükrében még jobban csodálhatjuk Lilly bátorságát és elhivatottságát, mellyel a szárnyát bontogató aviatikának szentelte ifjúságát.

1913-ban Pesten, a rákosi repülőtéren ismét megrendezték a szentistván-napi repülőnapot. A verseny hivatalos végeredménye szerint a pilótakisasszony megnyerte a gyorsasági versenyt, második helyezést ért el az egyhuzamban repülések és a levegőben töltött összidők versenyében.

Lilly kiváló repülési képességeire nemsokára egy osztrák aviatikai cég is felfigyelt, mely állást ajánlott neki. A jómódú kisasszonynak azonban más elképzelései voltak. Korabeli újságcikkekből tudjuk, hogy Lilly tábori pilótának készült,apja ebbe azonban már semmiképp nem egyezett bele. A kor szokásainak megfelelően, valószínűleg családi nyomás hatására, 1915. július 27-én Bécsben házasságra lépett gróf Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheimmal, és férje csehországi lakóhelyére költözött. Röviddel férjhez menetele után Lilly abbahagyta a repülést.
Az első magyar pilótanő további életéről meglehetősen kevés adat maradt ránk. Egy leánya született és házaséletének nagy részét férjétől különválva a Riviérán egyedül töltötte. Az Osztrák-Magyar Monarchia 4. vizsgázott pilótája, az első női pilóta 1977-ben 86 éves korában távozott az élők sorából Nizzában.

A rákosi repülőtér története

Budapest első reptere az egykori Felsőrákosi Lovassági Gyakorlótér területe volt. A mai Kerepesi út - Fehér út - Keresztúri út által határolt, egykor homokos, ma erdős, hepehupás területen végezték első repülési kísérleteiket a magyar repülés úttörői. 1909 júniusában a hadügyminiszter olyan kikötéssel adta át a területet a Magyar Aero Clubnak, hogy ott csak napfelkelte előtt és délután négytől szállhatnak fel és le repülő alkalmatosságokkal az életunt kísérletezők.

1909 július 25-én Louis Blériot átrepülte a La Manche csatornát, és még 1909 októberében bemutató repülést tartott a magyar fővárosban is. Az érdeklődés és a siker leírhatatlan volt. A Blériot-bemutató anyagi sikerein felbuzdulva 1910-ben Budapest kérte a hetedik nemzetközi nagy repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. A versenyre új hangárok épültek, rendbe hozták a repülőtér talaját, és kijelölték a 3333 méteres kerületű versenykör helyét. A tíznapos verseny az óriási érdeklődés ellenére teljes kudarccal végződött, a viharos erejű szélben nyolc pilóta törte pozdorjává a gépét, kettő saját magát is, a többiek fel sem szálltak, vagy ha igen, a nagyérdemű legfeljebb alibi-repüléseket láthatott.

Megbízható jövője csak azután lett a reptérnek, hogy egyre több pilóta levizsgázott, sikeres versenyeket rendeztek és az infrastruktúrát fejlesztették. Óriási tervek születtek, új gépek és motorok hagyták el a műhelyeket, repülési teljesítményeikre pedig kezdett felfigyelni a világ. A nagysikerű 1913-as szentistván-napi repülőnap után mindenki jókedvűen, optimistán tekintett a jövőbe, pedig már egy év sem volt hátra, s Európa alámerült az első világháború poklába.

A rákosmezei repülőtérre szomorú napok következtek. A háború alatt a repülőélet átkerült Mátyásföldre, Aszódra, Albertfalvára, a mai Fehér út környékén csak a fanatikus kísérletezők maradtak. A tanácsköztársaság bukása után a megszálló román csapatok mindent elvittek, ami nem volt lebetonozva, sok esetben még azt is. Mára csak a víztorony áll a Fehér úton, "mint magányos puszta váz", a nagy idők egyetlen megmaradt tanúja. Az Örs Vezér tere felől már régen be lett építve a terület de pillanatnyilag még mindig lehet látni a légi felvételeken, hogy hol volt a kifutópálya. Sajnos ez sem tart már sokáig, mivel ezt a részét a területnek nemrégen bekerítették, és valószínüleg itt is építkezni fognak.

A láda

Mivel a reptér, ahol Lilly boldog repülőéveit töltötte, többnyire már be van építve és jelenleg a volt kifutópályán tereprendezés/építkezés folyik, a virtuális ládát (kis táblán a jelszót) Lilly budapesti lakhelyéhez közel a megadott koordinátánál levő tereptárgy alján találjátok.
Pótjelszó: a szomszédos azonos tereptárgy másik végén mágneses lapocska.

Források:
Lilly élettörténete (Mult-kor)
Lilly Wikipédiás életrajza
Etrich Taube repülőgép a levegőben
Steinschneider címek a lakcímtárban
A Közlekedési Múzeum repüléstörténeti kiállítása

Karbantartás:
2021.01.09 Nagyon köszönöm Wilka74-nek a láda pótlását és a pótjelszó kihelyezését.