Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2014.08.25 17:10
Megjelenés időpontja: 2014.08.29 17:20
Utolsó lényeges változás: 2016.05.18 15:01
Utolsó változás: 2017.12.28 23:11
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Norbee97
Ládagazda: Norbee97 Nehézség / Terep: 1.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 900 m
Megtalálások száma: 240 + 2 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A 8x5x3 cm-es láda egy kettéágazó fa ölelésében található, ágakkal álcázva. Segítség: agrássorip A láda környékén nem sokan járnak, de mivel a fa az út mellett található, óvatosan keresgéljetek!
A ládában csak ceruza van! A láda nincs természetvédelmi területen, de azért ne rongáld az erdőt!
A Martinkai-legelő Hajdúsámson közigazgatási határához tartozik, Martinka településrész keleti oldalán helyezkedik el. Magában foglalja többek között a Vermes-oldal, Csere-szél, Sámsoni-legelő, Csikós-erdő elnevezésű határrészeket. Csatlakozik hozzá még egy erdős tömb is a délkeleti részen, mely már Debrecen külterületére esik.
A legelőn 1968-ban egy kétlépcsős belvízi vésztározót alakítottak ki, ami a Kati-éren és a Ligeti-éren ide érkező vizek visszafogását teszi lehetővé. A nyugati részen húzódó töltések e rendszer részét képezik, és a két zsilip segítségével igen nagy mennyiségű vizet állíthatnak meg. Védetté nyilvánítása előtt katonai gyakorlótérként szolgált.
A táj képéről általánosan elmondható, hogy homokbuckák váltakoznak mélyebb fekvésű, nedves területekkel. Némely buckavonulaton akácosok vannak, máshol viszont a nyírségi mészkerülő homokpusztagyep nyílt, "zsombékos" gyepje, és a homoki legelő zártabb állományai díszlenek. A mélyebb térszíneken réti csenkeszes gyepek, mocsárrétek, magassásosok, rekettyés fűzlápok és kisebb nádasok élnek. Találunk itt még egy régi kubikgödörben kialakult fűzligetet, de a kiskunságiakra emlékeztető kisebb, fehérnyáras foltok is előfordulnak. A debreceni határba nyúló erdős tömbben láthatunk egy idős gyöngyvirágos tölgyes állományt, melyhez égeres, hazai- és nemesnyáras, valamint akácos ültetvények csatlakoznak, körülvéve egy kis erdei kaszálót.
A terület növényvilágának legértékesebb tagja a fokozottan védett, és ma már csak a nyírségi homokon élő magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica). A liláspiros virágú pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans) a mocsárrétek, nedves kaszálók gyakoribb orchideája. A kevésbé nedves részeken ezrével virít a kisebb termetű agárkosbor (Orchis morio) sok színváltozata.
A tölgyerdőben az orchideákat a fehér virágú kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) képviseli. Szintén itt találjuk az erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) elszórt csoportjait.
Az állatvilág legkiemelkedőbb, fokozottan védett értékeit a rovarok között találjuk: ezek a keleti lápibagoly és a magyar futrinka. A keleti lápibagoly (Arytrura musculus) lepkére a rekettyés fűzlápban bukkantak a szakemberek, a magyar futrinka (Carabus hungaricus) viszont a száraz homoki gyepekben jár zsákmány után. Gyakorinak mondható két védett rovar, a bennszülött, megnyúlt, sisakszerű fejformájáról elnevezett sisakos sáska (Acrida hungarica), és a ragadozó életmódú, "imára kulcsolt" fogólábú imádkozó sáska (Mantis religiosa). Repülő ragadozó egy védett szitakötőfaj, a beszédes nevű réti rabló (Lestes dryas). Tavasszal a zsilipek környékén akadhatunk legkönnyebben a vízbe petéző kétéltűek számos fajára. Nászidőszakban gerincvonalán méretes tarajt visel a dunai gőte (Triturus dobrogicus) hímje. Ez a gőtefaj csak a Duna alsó folyásának vízgyűjtőjén fordul elő. Akár nyolc évig is elél. Jellegzetes, a békák kórusából kihallatszó "unk" hangjukról ismerhetjük fel a vöröshasú unkákat (Bombina bombina). Száraz felszínen megriasztva őket testük szélét felemelik, így mutatva zegzugosan narancssárga-fekete hasukat. A száraz homokbuckákat a homoki gyíkok (Podarcis taurica) lakják. Magyarországon szigetszerű állományokban fordul elő ez az alapvetően déli elterjedésű gyíkfaj. A magas hőmérsékletet a többi gyíknál jobban igényli, csak a legmelegebb napszakban mozog.
Jellemző fészkelő madár a nedves réteken költő fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus), és a homokfalak üregeiben költő, trópusi színeket idéző gyurgyalag (Merops apiaster). A legelőn gyakran átnyaral egy-két hegyvidéki elterjedésű békászósas (Aquila pomarina), és augusztusban itt gyülekeznek a környéken fészkelő fekete gólya (Ciconia nigra) családok. A belvizes években a vésztározók területén igen sokféle vízimadár telepszik meg. Volt itt már fattyúszerkő-, dankasirály- és feketenyakú vöcsök-kolónia, de alkalmilag több, hazánkon szórványosan átvonuló madárfajt is megfigyeltek már itt, mint amilyen a hósármány, vagy a kis sárszalonka.
A gyepeket nagyrészt juhval és marhával legeltetik, de kisebb kiterjedésben kaszálás is folyik. Sajnos itt is megjelent már több, agresszívan terjedő özönnövény, ami az őshonos növénytársulások fennmaradását veszélyezteti. Ilyen a szíriai selyemkóró, a magas aranyvessző, a zöldjuhar, a gyalogakác. Az utóbbi terjedését elsősorban a belvízi vésztározásoknak köszönhetjük, hiszen magjait a víz szállítja. Szintén a hosszabb idejű tározásoknak köszönhető az elöntött gyepek gyomosodása, gyékényesedése, ami ellen gyomirtó kaszálásokkal, szárzúzásokkal védekeznek. Az özönnövények irtását lehetőségeik szerint rendszeresen végzik. Fokozatosan haladnak az erdészeti üzemtervben nem szereplő akácállományok kiirtásával is. A zsilipek pallózásával medertározást végeznek a Kati-éren (belvízi vészhelyzet idején kívül), ami fontos a mocsárrétek talajvízszintjének megtartása, valamint a vízi állatok szaporodása szempontjából is.
Forrás és néhány kép innen van. Ez a link a Hortobágyi Nemzeti Park honlapjára irányít.
Hogy hogy találtam erre a helyre?
Sokszor láttam ezt a helyet a buszról is, és biciklizésekkor is érdekelt mi van itt. A GCHSAM rejtésekor a weboldalon láttam, de nem gondoltam volna, hogy mi ez a hely. A múltkor errefelé mentem a GC3HEG-hez, majd a GCIZGI is járt a környéken. Érdekesnek tartottam a helyet, de csak akkor gondoltam, hogy rejtsek, amikor pár napja ismét Hajdúsámson weboldalára tévedtem. Eljöttem, és tetszett a hely. Remélem nektek is tetszeni fog! :)
2014.08.25.: Az első láda kirejtve.
2014.08.29.: A láda mostmár kereshető.
2015.02.10.: Eltűnés jelezve, ellenőríztem, tényleg nincs meg.
2015.03.05.: Az új láda ismét kereshető.
2016.04.04.: Fakitermelés miatt a láda nincs a helyén, hamarosan új helyet keresek neki, addig is beteg.
2016.05.18.: A régi láda nem került elő, új láda új helyen kereshető.
Kicsit aggódtam a füzet pusztulásáról szóló bejegyzés miatt, de "inkognitóban" megjavult. Nekem nagyon "puszta" a terület ... a felsorolt sok lakója nem volt otthon, vagy nagyon jól rejtőzködött. :)
N 47° 32,992' E 21° 39,672' [GCHML+Debrecen felőli letérő]
N 47° 33,931' E 21° 46,167' [GCHML+parkoló]
N 47° 33,832' E 21° 45,535' [GCHML+Martinka forduló]
