3851. Hajdúsámson-Martinkai legelő (GCHML)
Tájvédelmi körzeten jársz!
Ez volt a régi láda
Ez pedig a rejtek...†
Szép hely
Valahol a semmiben
Őszi tájkép a legelőről
Magyar kökörcsin
Gyurgyalag
Kétlevelű sarkvirág
Homoki gyík
Dunai gőte
Állapot: kereshető
Szélesség N 47° 34,069'
Hosszúság E 21° 46,763'
Magasság: 145 mHosszúság E 21° 46,763'
Segédpontok:
47° 32.992' 21° 39.672' 0m HML:H+Debrecen felőli letérő 47° 36.052' 21° 45.612' 0m HML:H+tovább
47° 33.931' 21° 46.167' 0m HML:H+parkoló
47° 33.832' 21° 45.535' 0m HML:H+Martinka forduló 47° 34.067' 21° 46.156' 0m HML:H+Domb utca 47° 36.498' 21° 45.303' 0m HML:H+vasútállomásKoordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák / Közeli pontok
Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2014.08.25 17:10
Megjelenés időpontja: 2014.08.29 17:20
Utolsó lényeges változás: 2016.05.18 15:01
Utolsó változás: 2017.12.28 23:11
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Norbee97
Ládagazda: Norbee97
Nehézség / Terep: 1.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 900 mMegtalálások száma: 251 + 2 sikertelen + 1 egyéb
Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2014-12 volt 11 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
A 8x5x3 cm-es láda egy kettéágazó fa ölelésében található, ágakkal álcázva. Segítség: agrássorip
A láda környékén nem sokan járnak, de mivel a fa az út mellett található, óvatosan keresgéljetek!
A ládában csak ceruza van!
A láda nincs természetvédelmi területen, de azért ne rongáld az erdőt!
A ládába TravelBug nem helyezhető!
Megközelítés
A 471-es útról Debrecen felől a N 47° 32,992' E 21° 39,672' [GCHML+Debrecen felőli letérő] pontban térj le!
Ha biciklivel, vagy gyalog vagy, esetleg nem Debrecen felől jössz, akkor a pontot javaslom, mert idáig bicikliút vezet, de ha akarsz, mehetsz a másik úton is. :)
Ha erről jössz, akkor a N 47° 36,052' E 21° 45,612' [GCHML+tovább] pont felé vedd az irányt!
Ajánlott parkoló a N 47° 33,931' E 21° 46,167' [GCHML+parkoló] pontban van.
Ha busszal jössz, akkor a Martinka, autóbusz fordulóig N 47° 33,832' E 21° 45,535' [GCHML+Martinka forduló] gyere! Viszont ha a busz Martinkán át Hajdúsámsonba megy, gyere nyugodtan a Martinka, Domb utca megállóig, N 47° 34,067' E 21° 46,156' [GCHML+Domb utca] innen közelebb van. Menetrendet itt tudsz keresni.
Vonattal Hajdúsámsonig jöhetsz, a vasútállomás a N 47° 36,498' E 21° 45,303' [GCHML+vasútállomás] pontban van.
Itt található a menetrend hozzá.
A hajdúsámsoni Martinkai-legelőről
A Martinkai-legelő Hajdúsámson közigazgatási határához tartozik, Martinka településrész keleti oldalán helyezkedik el. Magában foglalja többek között a Vermes-oldal, Csere-szél, Sámsoni-legelő, Csikós-erdő elnevezésű határrészeket. Csatlakozik hozzá még egy erdős tömb is a délkeleti részen, mely már Debrecen külterületére esik.
A legelőn 1968-ban egy kétlépcsős belvízi vésztározót alakítottak ki, ami a Kati-éren és a Ligeti-éren ide érkező vizek visszafogását teszi lehetővé. A nyugati részen húzódó töltések e rendszer részét képezik, és a két zsilip segítségével igen nagy mennyiségű vizet állíthatnak meg. Védetté nyilvánítása előtt katonai gyakorlótérként szolgált.
A táj képéről általánosan elmondható, hogy homokbuckák váltakoznak mélyebb fekvésű, nedves területekkel. Némely buckavonulaton akácosok vannak, máshol viszont a nyírségi mészkerülő homokpusztagyep nyílt, "zsombékos" gyepje, és a homoki legelő zártabb állományai díszlenek. A mélyebb térszíneken réti csenkeszes gyepek, mocsárrétek, magassásosok, rekettyés fűzlápok és kisebb nádasok élnek. Találunk itt még egy régi kubikgödörben kialakult fűzligetet, de a kiskunságiakra emlékeztető kisebb, fehérnyáras foltok is előfordulnak. A debreceni határba nyúló erdős tömbben láthatunk egy idős gyöngyvirágos tölgyes állományt, melyhez égeres, hazai- és nemesnyáras, valamint akácos ültetvények csatlakoznak, körülvéve egy kis erdei kaszálót.
A terület növényvilágának legértékesebb tagja a fokozottan védett, és ma már csak a nyírségi homokon élő magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica). A liláspiros virágú pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans) a mocsárrétek, nedves kaszálók gyakoribb orchideája. A kevésbé nedves részeken ezrével virít a kisebb termetű agárkosbor (Orchis morio) sok színváltozata.
A tölgyerdőben az orchideákat a fehér virágú kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) képviseli. Szintén itt találjuk az erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) elszórt csoportjait.
Az állatvilág legkiemelkedőbb, fokozottan védett értékeit a rovarok között találjuk: ezek a keleti lápibagoly és a magyar futrinka. A keleti lápibagoly (Arytrura musculus) lepkére a rekettyés fűzlápban bukkantak a szakemberek, a magyar futrinka (Carabus hungaricus) viszont a száraz homoki gyepekben jár zsákmány után. Gyakorinak mondható két védett rovar, a bennszülött, megnyúlt, sisakszerű fejformájáról elnevezett sisakos sáska (Acrida hungarica), és a ragadozó életmódú, "imára kulcsolt" fogólábú imádkozó sáska (Mantis religiosa). Repülő ragadozó egy védett szitakötőfaj, a beszédes nevű réti rabló (Lestes dryas). Tavasszal a zsilipek környékén akadhatunk legkönnyebben a vízbe petéző kétéltűek számos fajára. Nászidőszakban gerincvonalán méretes tarajt visel a dunai gőte (Triturus dobrogicus) hímje. Ez a gőtefaj csak a Duna alsó folyásának vízgyűjtőjén fordul elő. Akár nyolc évig is elél. Jellegzetes, a békák kórusából kihallatszó "unk" hangjukról ismerhetjük fel a vöröshasú unkákat (Bombina bombina). Száraz felszínen megriasztva őket testük szélét felemelik, így mutatva zegzugosan narancssárga-fekete hasukat. A száraz homokbuckákat a homoki gyíkok (Podarcis taurica) lakják. Magyarországon szigetszerű állományokban fordul elő ez az alapvetően déli elterjedésű gyíkfaj. A magas hőmérsékletet a többi gyíknál jobban igényli, csak a legmelegebb napszakban mozog.
Jellemző fészkelő madár a nedves réteken költő fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus), és a homokfalak üregeiben költő, trópusi színeket idéző gyurgyalag (Merops apiaster). A legelőn gyakran átnyaral egy-két hegyvidéki elterjedésű békászósas (Aquila pomarina), és augusztusban itt gyülekeznek a környéken fészkelő fekete gólya (Ciconia nigra) családok. A belvizes években a vésztározók területén igen sokféle vízimadár telepszik meg. Volt itt már fattyúszerkő-, dankasirály- és feketenyakú vöcsök-kolónia, de alkalmilag több, hazánkon szórványosan átvonuló madárfajt is megfigyeltek már itt, mint amilyen a hósármány, vagy a kis sárszalonka.
A gyepeket nagyrészt juhval és marhával legeltetik, de kisebb kiterjedésben kaszálás is folyik. Sajnos itt is megjelent már több, agresszívan terjedő özönnövény, ami az őshonos növénytársulások fennmaradását veszélyezteti. Ilyen a szíriai selyemkóró, a magas aranyvessző, a zöldjuhar, a gyalogakác. Az utóbbi terjedését elsősorban a belvízi vésztározásoknak köszönhetjük, hiszen magjait a víz szállítja. Szintén a hosszabb idejű tározásoknak köszönhető az elöntött gyepek gyomosodása, gyékényesedése, ami ellen gyomirtó kaszálásokkal, szárzúzásokkal védekeznek. Az özönnövények irtását lehetőségeik szerint rendszeresen végzik. Fokozatosan haladnak az erdészeti üzemtervben nem szereplő akácállományok kiirtásával is. A zsilipek pallózásával medertározást végeznek a Kati-éren (belvízi vészhelyzet idején kívül), ami fontos a mocsárrétek talajvízszintjének megtartása, valamint a vízi állatok szaporodása szempontjából is.
Forrás és néhány kép innen van. Ez a link a Hortobágyi Nemzeti Park honlapjára irányít.
Hogy hogy találtam erre a helyre?
Sokszor láttam ezt a helyet a buszról is, és biciklizésekkor is érdekelt mi van itt. A GCHSAM rejtésekor a weboldalon láttam, de nem gondoltam volna, hogy mi ez a hely. A múltkor errefelé mentem a GC3HEG-hez, majd a GCIZGI is járt a környéken. Érdekesnek tartottam a helyet, de csak akkor gondoltam, hogy rejtsek, amikor pár napja ismét Hajdúsámson weboldalára tévedtem. Eljöttem, és tetszett a hely. Remélem nektek is tetszeni fog! :)
Közeli ládák
GCHSAM - Hajdúsámsoni kályhamúzeum (Hajdúsámson)
GCZSUV - Zsuzsi vonat (Debrecen)
GCAROK - Az Ördög Árka (Debrecen)
GCEPUS - Erdőspusztai kilátó (Debrecen)
GC3HEG - Haláp-Hármashegy (Debrecen-Haláp)
GCKOPK - Koppány fogadó és Kalandpark (Debrecen-Haláp)
Kívánok mindenkinek jó szórakozást: Norbee97
A láda környékén nem sokan járnak, de mivel a fa az út mellett található, óvatosan keresgéljetek!
A ládában csak ceruza van!
A láda nincs természetvédelmi területen, de azért ne rongáld az erdőt!
A ládába TravelBug nem helyezhető! Megközelítés
A 471-es útról Debrecen felől a
N 47° 32,992' E 21° 39,672' [GCHML+Debrecen felőli letérő] pontban térj le!Ha biciklivel, vagy gyalog vagy, esetleg nem Debrecen felől jössz, akkor a
Ha erről jössz, akkor a
N 47° 36,052' E 21° 45,612' [GCHML+tovább] pont felé vedd az irányt!Ajánlott parkoló a
N 47° 33,931' E 21° 46,167' [GCHML+parkoló] pontban van.Ha busszal jössz, akkor a Martinka, autóbusz fordulóig
N 47° 33,832' E 21° 45,535' [GCHML+Martinka forduló] gyere! Viszont ha a busz Martinkán át Hajdúsámsonba megy, gyere nyugodtan a Martinka, Domb utca megállóig, N 47° 34,067' E 21° 46,156' [GCHML+Domb utca] innen közelebb van. Menetrendet itt tudsz keresni.Vonattal Hajdúsámsonig jöhetsz, a vasútállomás a
N 47° 36,498' E 21° 45,303' [GCHML+vasútállomás] pontban van.Itt található a menetrend hozzá.
A hajdúsámsoni Martinkai-legelőről
A Martinkai-legelő Hajdúsámson közigazgatási határához tartozik, Martinka településrész keleti oldalán helyezkedik el. Magában foglalja többek között a Vermes-oldal, Csere-szél, Sámsoni-legelő, Csikós-erdő elnevezésű határrészeket. Csatlakozik hozzá még egy erdős tömb is a délkeleti részen, mely már Debrecen külterületére esik.
A legelőn 1968-ban egy kétlépcsős belvízi vésztározót alakítottak ki, ami a Kati-éren és a Ligeti-éren ide érkező vizek visszafogását teszi lehetővé. A nyugati részen húzódó töltések e rendszer részét képezik, és a két zsilip segítségével igen nagy mennyiségű vizet állíthatnak meg. Védetté nyilvánítása előtt katonai gyakorlótérként szolgált.
A táj képéről általánosan elmondható, hogy homokbuckák váltakoznak mélyebb fekvésű, nedves területekkel. Némely buckavonulaton akácosok vannak, máshol viszont a nyírségi mészkerülő homokpusztagyep nyílt, "zsombékos" gyepje, és a homoki legelő zártabb állományai díszlenek. A mélyebb térszíneken réti csenkeszes gyepek, mocsárrétek, magassásosok, rekettyés fűzlápok és kisebb nádasok élnek. Találunk itt még egy régi kubikgödörben kialakult fűzligetet, de a kiskunságiakra emlékeztető kisebb, fehérnyáras foltok is előfordulnak. A debreceni határba nyúló erdős tömbben láthatunk egy idős gyöngyvirágos tölgyes állományt, melyhez égeres, hazai- és nemesnyáras, valamint akácos ültetvények csatlakoznak, körülvéve egy kis erdei kaszálót.
A terület növényvilágának legértékesebb tagja a fokozottan védett, és ma már csak a nyírségi homokon élő magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica). A liláspiros virágú pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans) a mocsárrétek, nedves kaszálók gyakoribb orchideája. A kevésbé nedves részeken ezrével virít a kisebb termetű agárkosbor (Orchis morio) sok színváltozata.
A tölgyerdőben az orchideákat a fehér virágú kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) képviseli. Szintén itt találjuk az erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) elszórt csoportjait.
Az állatvilág legkiemelkedőbb, fokozottan védett értékeit a rovarok között találjuk: ezek a keleti lápibagoly és a magyar futrinka. A keleti lápibagoly (Arytrura musculus) lepkére a rekettyés fűzlápban bukkantak a szakemberek, a magyar futrinka (Carabus hungaricus) viszont a száraz homoki gyepekben jár zsákmány után. Gyakorinak mondható két védett rovar, a bennszülött, megnyúlt, sisakszerű fejformájáról elnevezett sisakos sáska (Acrida hungarica), és a ragadozó életmódú, "imára kulcsolt" fogólábú imádkozó sáska (Mantis religiosa). Repülő ragadozó egy védett szitakötőfaj, a beszédes nevű réti rabló (Lestes dryas). Tavasszal a zsilipek környékén akadhatunk legkönnyebben a vízbe petéző kétéltűek számos fajára. Nászidőszakban gerincvonalán méretes tarajt visel a dunai gőte (Triturus dobrogicus) hímje. Ez a gőtefaj csak a Duna alsó folyásának vízgyűjtőjén fordul elő. Akár nyolc évig is elél. Jellegzetes, a békák kórusából kihallatszó "unk" hangjukról ismerhetjük fel a vöröshasú unkákat (Bombina bombina). Száraz felszínen megriasztva őket testük szélét felemelik, így mutatva zegzugosan narancssárga-fekete hasukat. A száraz homokbuckákat a homoki gyíkok (Podarcis taurica) lakják. Magyarországon szigetszerű állományokban fordul elő ez az alapvetően déli elterjedésű gyíkfaj. A magas hőmérsékletet a többi gyíknál jobban igényli, csak a legmelegebb napszakban mozog.
Jellemző fészkelő madár a nedves réteken költő fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus), és a homokfalak üregeiben költő, trópusi színeket idéző gyurgyalag (Merops apiaster). A legelőn gyakran átnyaral egy-két hegyvidéki elterjedésű békászósas (Aquila pomarina), és augusztusban itt gyülekeznek a környéken fészkelő fekete gólya (Ciconia nigra) családok. A belvizes években a vésztározók területén igen sokféle vízimadár telepszik meg. Volt itt már fattyúszerkő-, dankasirály- és feketenyakú vöcsök-kolónia, de alkalmilag több, hazánkon szórványosan átvonuló madárfajt is megfigyeltek már itt, mint amilyen a hósármány, vagy a kis sárszalonka.
A gyepeket nagyrészt juhval és marhával legeltetik, de kisebb kiterjedésben kaszálás is folyik. Sajnos itt is megjelent már több, agresszívan terjedő özönnövény, ami az őshonos növénytársulások fennmaradását veszélyezteti. Ilyen a szíriai selyemkóró, a magas aranyvessző, a zöldjuhar, a gyalogakác. Az utóbbi terjedését elsősorban a belvízi vésztározásoknak köszönhetjük, hiszen magjait a víz szállítja. Szintén a hosszabb idejű tározásoknak köszönhető az elöntött gyepek gyomosodása, gyékényesedése, ami ellen gyomirtó kaszálásokkal, szárzúzásokkal védekeznek. Az özönnövények irtását lehetőségeik szerint rendszeresen végzik. Fokozatosan haladnak az erdészeti üzemtervben nem szereplő akácállományok kiirtásával is. A zsilipek pallózásával medertározást végeznek a Kati-éren (belvízi vészhelyzet idején kívül), ami fontos a mocsárrétek talajvízszintjének megtartása, valamint a vízi állatok szaporodása szempontjából is.
Forrás és néhány kép innen van. Ez a link a Hortobágyi Nemzeti Park honlapjára irányít.
Hogy hogy találtam erre a helyre?
Sokszor láttam ezt a helyet a buszról is, és biciklizésekkor is érdekelt mi van itt. A GCHSAM rejtésekor a weboldalon láttam, de nem gondoltam volna, hogy mi ez a hely. A múltkor errefelé mentem a GC3HEG-hez, majd a GCIZGI is járt a környéken. Érdekesnek tartottam a helyet, de csak akkor gondoltam, hogy rejtsek, amikor pár napja ismét Hajdúsámson weboldalára tévedtem. Eljöttem, és tetszett a hely. Remélem nektek is tetszeni fog! :)
Közeli ládák
GCHSAM - Hajdúsámsoni kályhamúzeum (Hajdúsámson)
GCZSUV - Zsuzsi vonat (Debrecen)
GCAROK - Az Ördög Árka (Debrecen)
GCEPUS - Erdőspusztai kilátó (Debrecen)
GC3HEG - Haláp-Hármashegy (Debrecen-Haláp)
GCKOPK - Koppány fogadó és Kalandpark (Debrecen-Haláp)
Ládatörténet
2014.08.25.: Az első láda kirejtve.
2014.08.29.: A láda mostmár kereshető.
2015.02.10.: Eltűnés jelezve, ellenőríztem, tényleg nincs meg.
2015.03.05.: Az új láda ismét kereshető.
2016.04.04.: Fakitermelés miatt a láda nincs a helyén, hamarosan új helyet keresek neki, addig is beteg.
2016.05.18.: A régi láda nem került elő, új láda új helyen kereshető.
2014.08.25.: Az első láda kirejtve.
2014.08.29.: A láda mostmár kereshető.
2015.02.10.: Eltűnés jelezve, ellenőríztem, tényleg nincs meg.
2015.03.05.: Az új láda ismét kereshető.
2016.04.04.: Fakitermelés miatt a láda nincs a helyén, hamarosan új helyet keresek neki, addig is beteg.
2016.05.18.: A régi láda nem került elő, új láda új helyen kereshető.
Kívánok mindenkinek jó szórakozást: Norbee97
Intelligens logszűrés
Megtaláltam, köszönöm. A GCRTEK után átsétáltunk ehhez a ládához is.......
Debrecen és környéke ládázás.
Köszönet a rejtésért!
Köszönet a rejtésért!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Itt járt a Galagonya Gang! [Geoládák v4.5.10]
Itt járt a Galagonya Gang! [Geoládák v4.5.10]
Kivancsifancsival jártam erre. Megtaláltam, köszönöm.
Négy napos kirándulásra érkeztünk Sirgalahad, lelcache és Fidorka társaságában az ország keleti végére. Tartalmasan telt el az idő, sok érdekes helyet láttunk, rengeteg szép templomot és kúriát meglátogattunk, bringáztunk a Tisza és a Szamos töltésein, eveztünk az Öreg-Túron és a keleti megyék magas pontjait is megkerestük. Részemről a 4 nap termése összesen 54 ládatalálat.
4.nap, 53/54
Az utolsó napra már csak a haza út maradt, de természetesen még útba esett pár pont. Nagyon nagy meleg volt, próbáltunk a poros utakon minél közelebb jutni a látnivalóhoz. Szerencsére szinte drivein lett a megtalálás. A legelő tetszett. Köszi a rejtést
4.nap, 53/54
Az utolsó napra már csak a haza út maradt, de természetesen még útba esett pár pont. Nagyon nagy meleg volt, próbáltunk a poros utakon minél közelebb jutni a látnivalóhoz. Szerencsére szinte drivein lett a megtalálás. A legelő tetszett. Köszi a rejtést
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Tegnapelőtt pécsi munka, ma meg debreceni, négy (GC3HEG, GCHML, GCMM09 és GCHAJD) drive-in találattal.
GC3HEG felől, végig földúton, a Zsuzsi Hármashegyalja végállomását és egy tanyaromot érintve érkeztem. A ládaoldal elég informatív az itteni élővilágot illetően. Most inkább volt sárga, mint zöld, gondolom, kiégett nyáron a gyep.
GC3HEG felől, végig földúton, a Zsuzsi Hármashegyalja végállomását és egy tanyaromot érintve érkeztem. A ládaoldal elég informatív az itteni élővilágot illetően. Most inkább volt sárga, mint zöld, gondolom, kiégett nyáron a gyep.
Megvan!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Erre bóklászva ezt is sikerült előkotorni. Köszönöm! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.4.0]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Andi, Zoli [Geoládák v4.3.0]
Andi, Zoli [Geoládák v4.3.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.5]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.5]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (254 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.