Mint admin a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam. Az eredeti rejtője eTiger elhunyt - így nem várható javítása - ha keresőként tudnál javítani az állapotán, kérjük jelezd ebbéli szándékodat a ladadoki@geocaching.hu címen. ...
_____________________________________________________
A LÁDÁT 2022.08.05-ÉN ÚJRA REJTETTEM! Ismét kereshető!
gst76
Ez a geoláda a fiatalon eltávozott eTiGeR kesser társunk rejtése volt. Ládáit és emlékét megőrizzük!
Röviden: 9x5x5 cm-es mikroláda a megadott koordinátán, tépőzáras rögzítés. Kérem körültekintően, gondosan rejtsétek vissza, köszönöm!
Ha nagy a "mugli" veszély, akkor inkább ne kockáztass! A bevezető út 3. villanyoszlopa előtt, a korlátra is felírtam a jelszót.
A gc.com-on nem játszom, így az alábbi üzenetet fenntartással kezeljed! Ideiglenes gazdaként, ezt nem módosítottam!
A ládába utazó ügynök, vándorbogár (TravelBug), geoérme (geocoin) nem helyezhető. Bővebb információt
itt vagy
itt találsz róluk!
Bevezető
Magyarország egyetlen működő cukorgyárához kalauzolnálak el benneteket. Tudom, hogy ez egy kissé szokatlan geocache hely, ám úgy gondolom, hogy ez a gyár fontos szerepet tölt be az emberek életében, s meghatározza a hazai cukoripart, hiszen a somogyi megyeszékhelyen az éves belföldi cukorszükséglet közel egyharmadát állítják elő. Ez Kaposvár szerves részéhez tartozik, ezért mindenképp említésre méltó. Tévedés, ez nem egy szokványos gyár, hanem egy különleges és egyedülálló építmény. Nem csak azért, mert ez az egy üzemel az országban, hanem mert több pontja is Európában egyedülálló technológiával készült. Igen, ez nem egy kimondott turista hely, de érdekességnek érdekesség! Maga a környezet bizonyára nem fog többet adni egy gyáron kívül, épp ezért kérem, hogy olvassátok el hozzá a leírást (+netán a linkeket is), hogy voltaképp mi is zajlik ebben az üzemben... ;) A láda nem egy vadregényes hely bemutatásáról szól, és nem is nehéz megtalálni; de nem is ez volt a lényeg. A láda célja hogy ezt az egész munkafolyamatot, ezt a gyárat, és ezt a növényt kicsit közelebb hozza hozzátok.
Megközelítés és egyéb információk
Személygépkocsival a Pécsi utcából kanyarodjatok le a Rákóczi-pálya előtt; NE a Cukorgyár közre, hanem itt:
N 46° 21,462' E 17° 48,420' 142 m [GCCUKI+elagazas] A láda környékén igaz bárhol meg lehet állni, de ajánlott parkolónak ezt javaslom:
N 46° 21,390' E 17° 48,426' 138 m [GCCUKI+parkolo] Innen pár méterre könnyedén el tudjuk érni a rejtekhelyet. Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy foci meccs miatt hétvégente délután néha forgalmasabb a hely; illetve itt található a gyár egyik teherportája, így kampányidőszakban nagyobb forgalomra számíthatunk. Végszügség esetére fel van írva a jelszó a bekötő út 3. oszlopa előtti korlátra is., de megfelelő közelségű fényképes találatot is elfogadok! És mint mindig, kérem, próbáljátok meg körültekintően, és gondosan visszarejteni a ládát, köszönöm! :)
Természetesen akár tömegközlekedéssel is el tudunk jutni a ládáig; méghozzá a 7-es, 8-as vagy 18-as számú helyi járatú busszal. Bármelyiket is választjuk; mindegyik esetben a Hősök Templománál kell leszállni, majd onnan gyalog folytathatjuk a fennmaradó távot.
Továbbá aki meg akarja nézni:
- A gyár személyi főbejárata:
N 46° 21,444' E 17° 48,690' 149 m [GCCUKI+fobejarat]
- A gyár másik oldala, a Béla Király utca felől:
N 46° 21,126' E 17° 48,378' 139 m [GCCUKI+masikoldal]
Ha kampányidőszakban járunk erre (szeptember-december között), és ha "szerencsénk" van, akkor érezhetjük a cukorgyártás jellegzetes szagát is, ami egyesek szerint büdös, mások szerint épp ellenkezőleg...
A kaposvári cukorgyár
A cukorgyár építése Bleche prágai építész vállalkozásában és az akkor már idős kaposvári építész-ácsmester, Lencz György irányítása mellett folyt. Először a gyári épületek, a "kastély" és a város felé eső emeletes lakások készültek el, majd - Gáspár Gyula tervei alapján - a tisztviselő- és munkáslakások a Hársfa utcai részen. A Hársfa és a Pécsi utcai kerítést a gyárból kikerülő kazánsalakból és mésziszapból építették meg. 1894. szeptember 17-én megkezdődött a termelés, ekkor indult az első kaposvári "cukorkampány". A cukorgyár jelentőségét és folyamatos fejlődését mutatja, hogy 1895-ben itt állítottak elő Magyarországon először kristálycukrot, egy év múlva pedig már Londonba is szállított termékeiből a kaposvári üzem. A cukorgyár keserédes krónikáját bővebben
itt olvashatjátok el.
Hosszú évtizedekig 12 cukorgyár működött hazánkban: Mezőhegyes, Sarkad, Kaba, Szerencs, Szolnok, Hatvan, Selyp, Ercsi, Ács, Sárvár, Petőháza, Kaposvár. Ezekből mára csak egy maradt, az is az osztrák Agrana csoport tulajdonába került. Az európai cukorpiaci reform lezárulta után a Kaposvári Cukorgyár 2008-tól ma Magyarország utolsó még működő üzeme, melyben jól felkészült szakembergárda biztosítja minden évben a hazai és az Európai Uniós közösség édes áruval történő ellátását. A nélkülözhetetlen étkezési és ipari cukor előállítását
cukorrépa felhasználásával végzi a korszerű üzem 1894 óta. Az üzemet az osztrák Agrana élelmiszeripari csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. működteti és tartja fenn.
A gyárban a kampány ideje alatt naponta közel 8000 tonna répát dolgoznak fel. Ez évi 105 ezer tonna fehércukrot jelent, s ezzel a belföldi szükséglet hozzávetőleg egyharmadát fedezik. A maradék kétharmad rész sajnos importra szorul, ami egy kicsit vicces, hiszen ennek ellenére évről évre jelentős mennyiségű (Pl.: 2013-ban 150 ezer tonna) répát exportálunk ki az országból a horvát Viroviticai és Osijeki cukorgyárba, persze ennek is megvannak az
okai...
A gyár évről évre bizonyít és fejlődik. Az elmúlt évtized során folyamatosan növelték a feldolgozási és raktározási kapacitást:
2007-ben
Európában egyedülálló biogáztermelő üzem kezdte meg működését. Ez nem csak azért jelentős, mert Európa egyik legnagyobb biogáz üzeme, hanem azért is, mert hozzájárult ahhoz, hogy ma van egyáltalán cukorgyártás Kaposváron. Sokak szerint ez az építmény mentette meg a gyárat a bezárástól. Ennek a technológiának a lényege, hogy a cukorrépa-feldolgozás melléktermékéből, a répaszeletekből állítanak elő gázt, s ezáltal energiát termelnek. Bővebben
itt vagy
itt olvashattok róla.
2012-ben megépült a harmadik biogázfejlesztő fermentor is, így ezzel és a már meglévő két fermentorral együtt a feldolgozáshoz szükséges energiaigényének 80 százalékát tudja biztosítani Magyarország egyetlen működő cukorgyára.
2013-ban egy
különleges (levegővel fújt) technológiával épített, 60 ezer tonna cukor befogadására alkalmas új cukorsiló kezdte meg működését. A Magyar Cukor Zrt. ezzel a beruházással együtt az elmúlt években több mint tízmilliárd forintot fektetett be Kaposvárott. Erről pedig
itt vagy
itt találhattok részletesebb leírást, és egy videót.
2014-ben további ötmilliárd forintból teljesen új csomagolóüzem, szitaállomás és készáruraktár építését tervezik. A tervek szerint a gyár kapacitása néhány év alatt akár 150 ezer tonnára nőhet, s a fejlesztések eredményeképpen a magyar cukorgyárból bizonyos termékeket a szomszédos országokba is tudnak majd exportálni. A gyár a jövőben akár több ezer hektárral bővítené a répa termőterületét, mivel 2017-től megszűnhet a cukoripari kvóta, a mostaninál akár másfélszer több cukrot is termelhetne a Kaposvári Cukorgyár, addig viszont újabb gyár létesítésére nincs sok esély.
A betakarításról röviden
A cukorrépa nem tartozik a könnyen betakarítható növények közé, a sokszor télbe nyúló betakarítás, és a szállítás is néha embert próbáló körülmények között zajlik, optimális viszonyok szinte csak a kampány kezdetén fordulnak elő. Szeptemberi napsütésben indulnak meg a gépek, de nem sokáig van könnyű dolguk, a csapadékos ősz és a korán beköszöntő tél napról napra egyre csak
nehezebbé teszi a betakarítást és a szállítást.
A cukorrépa betakarítása több munkaművelet összevonásából tevődik össze, így a technológiai munkafolyamat a gyökerek levéltelenítéséből, fejezéséből; kiszedéséből, tisztításából, tartályba-gyűjtéséből, ürítéséből (szállítójárműre, illetve a táblaszéli prizmába); a táblaszéli utótisztításából és rakodásából, valamint szállításukból áll. Az egyes munkaműveletek összekapcsolására - azok gépi megvalósítására - több lehetőség is nyílik, így a lehetséges technológiai variációk száma is többféle. Ennek megfelelően egy- és kétmenetes betakarítási technológiák alakultak ki, amelyekből a jelentősebb részarányt, jelenleg az egymenetes betakarítási technológiák (HOLMER, ROPA) képviselik. Bővebben
itt olvashattok a betakarításról, esetleg
ezt,
ezt vagy
ezt a videót is megnézhetitek, ha akarjátok... :)
Magyarország egyetlen működő cukorgyárába több száz kilométeres sugarú körből hozzák az alapanyagot közúton és vasúton egyaránt, elsősorban a Dunántúlról (Somogy, Tolna, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas ill. Fejér megyéből), de emellett természetesen az Alföldről is jelentős mennyiséget szállítanak be; a legtávolabbi pont Hajdúszoboszló.
A répa útja a gyárban...
A gyárba közúton vagy vasúton beérkezett répát először is lemérik a tehermérlegen. A mérlegelésnek célja a kocsiban lévő árumennyiség meghatározása, majd ezt kővetően a másik fő cél a nyersanyag minősítése és a cukorrépa cukorfokának megállapítása. Ezt a minőségi vizsgálatot a répalabor folytatja le, méghozzá oly módon, hogy minden egyes vasúti vagonból és közúton érkező teherautóból mintát vételez egy szondának nevezett szerkezettel, amelyet sűrített levegő működtet és olyan, mint egy hatalmas porszívó. (lásd: a képen) A mintavétel során egy-egy zsákra való nyersanyag kerül be a laboratóriumba minden vasúti és közúti járműből. Ezt követően jöhet a billentés, avagy az ürítés. Vasúti vagonok esetében egy nagynyomású vízsugárral (ELFA) bemosásra kerülnek az ún. úsztatócsatornába a répák; míg a teherautók többféleképp is kiüríthetik a szállítmányukat. Általában a száraz ürítőre, a "daru"-ra vagy a "placc"-ra billentenek, de előfordul az ELFA-ra történő billentés is. (De ez igazából mindegy is, hiszen mindegyik helyről a végén ugyan úgy vízsugárral mossák be a répát a gyárba.) Az így bemosott répa az úsztatócsatornákon keresztül egy répatárolóba kerül, majd onnan a víz tovább viszi őket a mosógépbe. A mosógépben a cukorrépát alapos mosásnak vetik alá, majd a teljesen megtisztított, hófehér cukorrépát ezután a köztes tárolóból (a répabunkerből) a feldolgozáshoz szállítják. Ennek első munkafolyamataként a vágógépek aprítják a répát háztető formájú "szeletekre" amelyek cukortartalma 16 és 20% között van, ez a folyamat a szeletnyerés. Ezt követően kerül sor a lényerésre, melynek során a cukrot a szeletből ellenáramú forró vízzel (kb. 70 °C) kioldják, s ennek hatására nyerslé keletkezik. A nyerslében lévő nem-cukor anyagokat saját mészkemencében előállított természetes anyagokkal - mész és széndioxidgáz - megkötik és kiválasztják, ez a folyamat a létisztítás. A kicsapatható és oldhatatlan nem-cukor anyagokat és a meszet szűrőberendezéseken szűrik ki, ez a folyamat a szűrés. A szűrletet híglének, a szűrés után visszamaradó anyagot mésziszapnak nevezik. A híglevet többfokozatú sűrítéssel főzik be, ez a folyamat a sűrítés. A sűrűlevet a főzőkészülékekben vákuum alatt tovább sűrítik, majd a kristályosítást finomra őrölt cukor hozzáadásával (oltással) indítják. A további sűrítés során a kristályok a kívánt szemcsenagyságig növekednek, ez a kristályosítás folyamata. A cukorkristályokat centrifugálással választják le a szörptől, majd további kristályosítási folyamatnak vetik alá. Az így nyert kristálytiszta cukor úgy nyeli el a fényt, hogy fehérnek tűnik. A fehércukor szaharóztartalma legalább 99,7%, a fennmaradó rész nedvesség. Ezért a fehércukrot légáramban szárítják, hűtik és silóban tárolják, majd a háztartási illetve ipari igényeknek megfelelően csomagolják.
Ajánló
Ha időnk engedi, akkor még a környékbeli
GCVILL,
GCKVRO,
GCKAKE, ill.
GCSTJB ládát is begyűjthetjük, de ne feledkezzünk el a témához kapcsolódó, ám kicsit távolabb, Heves megyében a hatvani cukorgyárra emlékező ládáról sem:
GC60pl.
Forrás
Saját gyűjtés, képek: saját
Kaposvári cukorgyár
Magyar Cukor Zrt
Agrana csoport
A kaposvári cukorgyár iparvasútja
Cukorgyártás
Sonline.hu
Köszönöm aki elolvasta. Ha ezáltal új információkhoz jutottatok, akkor a láda már elérte a célját..., s aki tiszteletét teszi a gyárnál, az megérdemli az 1 pontot! :)
A hely érdekessége, nevezetessége nem a szépségéből fakad! A környezet nem fog többet adni egy gyáron kívül, így akit ez zavar, az inkább ne keresse meg ezt a ládát!
Jó vadászatot kívánok! :)
eTiGeR
