WAP
Eltűnés miatt a pótjelszó lép érvénybe, kihajolva nézz körül a lépcsőfordulóban, keress 6x1cm gravírozott táblát.

A rejtés védett területre esik, ezért csak virtuális pontként mutatható be.

Parkoló a falu közepén kialakított pihenőhelyen,  N 48° 7,686' E 19° 52,947' 519 m [GCRONA+parkoló]

A kilátó
2013 decemberében avatták fel a Salgótarjánhoz tartozó Rónafalu felett a Mogyorósi-kilátót. Innen körpanorámában látható a Medves-fennsík egy része, a környék hegyei, valamint a Bükk, Mátra, Cserhát, Karancs, Börzsöny, tiszta időben akár az Alacsony- és a Magas-Tátra vonulatai is. Ez utóbbit - innen - még nem volt szerencsém látni.

Rónafalu
A legenda szerint a falut öt család alapította ezek név szerint Kadlót, Hajdara, Janák, Hulitka, Ondrécska, akik a Vág folyó környékéről telepedtek ide. Kezdetben faszénégetéssel, majd földműveléssel is foglalkoztak.

Első említést a faluról 1548-ból olvashatunk "Rónya" néven. Akkor a falu a Salgói uradalom része volt Bebek Ferenc tulajdonában. 1825-ben kicsiny tót faluként van említve melynek 70 katolikus és 2 evangélikus lakója volt. A tarjáni egyházhoz van affilálva, ezen felül a Rozsnyó egyházmegyéhez tartozik. Az istentiszteleteket - templom híján - házaknál tartották, közös megegyezés szerint más-más családnál.
1871-ben a falu akkori közepére haranglábat építettek jellegzetes szláv kivitelben. Ez egy zárt tornácos harangláb volt, deszkából melyben egy kis harang helyezkedett el.
1945-ben a falu községpénzből templomot  N 48° 7,826' E 19° 52,713' 511 m [GCRONA+templom] emeltetett, amely Kadlót Gábor tervei alapján épült.
1998-ban a templomhoz egy új fatornyot építtek amibe áthelyzték a harangokat, ezzel egyidőben a haranglábat az összedőlés veszélye miatt ki kellett emelni, majd egy új betonalapot kapott.

A XIX.sz. végén a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a faluban bányát nyitott ami itt a fellendülést jelentette. A kibányászott szenet az 1891-ben épült 4 km hosszú sodrony-kötélpályán szállították be Vízválasztóra, amelynek nyomai ma is látszanak. A XX. sz. elején a bánya egy iskolát építtetett a faluban amelyben az oktatáson kívül az istentiszteletet is megtartották. A bánya jótékony hatásai közé tartozik az 1920-as években a faluba bevezették a villanyt - ami 110V-al működött - majd a '30-as években a vizet is. Erre sok más nagyobb településen évtizedekig nem került sor.
1968-ban, mivel a szenet már nem volt gazdaságos kibányászni, a környéken az utolsó aknát is bezárták, ekkor egy kisebb kivándorlás kezdődött a faluból de az őslakosság nagy része itt maradt.

1974 április 15.-én a falut hivatalosan Salgótarjánhoz csatolták így még mindig Rónafalu néven a város VI.kerületeként szerepel. Jelenleg a falunak 4 utcája van összesen 197 lakossal.
1996-tól újra egy kis fellendülés jellemző a falura. 1998-ban a falu teljes vízvezetékrendszerét felújították és az utak nagy része is új burkolatot kapott. A kiürült házakba folyamatosan új lakók érkeznek a városokból, a falu különleges fekvése miatt, ezen felül a város önkormányzata két új utca építését is tervezi.

Forrás: Kadlót Tamás

Nemrégiben készült el a tájház  N 48° 7,750' E 19° 52,834' 522 m [GCRONA+tájház], és annak udvarán a közösséget szolgáló kemence, amelyet azóta többször is munkára fogtak, annak megáldását követően, melyet a Rónafalusi Vendégség keretein belül ejtettek meg.

Sétálj egyet a Medves fennsíkon, feltétlenül menj el a - rendkívül fotogén - Réti keresztig  N 48° 8,169' E 19° 52,786' 548 m [GCRONA+Réti kereszt], de Szilváskő, és Salgó vára is csak 1-1,5 óra gyaloglásra van, mindkét helyen ládikóval!

Webkamera
A falu honlapja

Jó túrázást!