1. kisebb láda ((égömkoglodazzén)) 2. nagyobb láda: a falnak itt nem füle, hanem fülkéje van

WAP
A logok alapján a templom nyitvatartása bizonytalan, ezt kérlek vedd figyelembe, amikor célpontként választod ezt a ládát!
Ha zárva találod, akkor pótjelszó a templom előtti hirdetőtáblán leolvasható.
Istentisztelet általában vasárnap 9:30-tól van, ekkor fel lehet menni, de figyelj arra, hogy az Istentisztelet végén a templom zárásakor ne maradj fent a toronyban!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A hódmezővásárhelyi református ótemplom - a város legrégebbi épülete - 2013-ban volt 300 éves. Nemcsak korával, hanem egyedülálló, a templomnál jóval régebbi különleges templomórájával is érdemes a figyelemre.
Emellett néhány egyedülálló érdekesség is jellemzi. Ilyen például a torony süvegéből kiálló valódi működőképes kémény, a részben még meglévő lőréses védőfal, a templom mellé épített magtár és a ma már csak régi fotókon fellelhető egykori "templombazár" emléke.

Megközelítés

Autóval a 47-es főút felől érkezve a Tóalj utcából fordulj be a Szőnyi utcába, majd rögtön jobbra az Oldalkosár utcába! 20 m megtétele után parkolj le a Cseresnyés kollégiummal szembeni parkolóban!

 N 46° 24,791' E 20° 19,120' 80 m [GC1mut+1parkoló]

FIGYELEM! A város centrumában fizető parkolási rendszer működik!

Ingyenes parkolási lehetőséget a Tóalj u. és Kaszap u. kereszteződésénél található bevásárló központnál találsz, ekkor azonban kb. 5-600 m-es sétát kell tenned a célpontig.

 N 46° 24,645' E 20° 19,330' 80 m [GC1mut+2parkoló]

Ótemplom

A 16-17. századból azért nem maradt fenn épület Hódmezővásárhelyen, mert a törökök védelmi okokból tiltották a szilárd építőanyag használatát. Attól tartottak, hogy a kőből és téglából emelt épületek hadicélokra erődítményként is fölhasználhatók lesznek. Emiatt a mai Ótemplom helyén a török idők alatt vályogból, sárból és fából készített templom állt. A török kivonulása után, az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben a most is meglévő, négyzet alaprajzú, hasáb formájú kőtornyot építették föl, ideiglenes tetővel. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség és az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket.
A bejárat fölött a város címerével ellátott - az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető - emléktáblát helyeztek el.

Magát a szabadon álló, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, belsőben fiókos dongaboltozatú templomot Helbing János budai építőmester tervei alapján és kivitelezésében 1721-23 között építették. Eredetileg zsindelytetővel készült, melyet később változtattak cserépre. A tornyot az 1930-ban történt villámcsapás után építették át a jelenlegi beton megoldásra.
Az északi oldalon lévő toldalékjáratokat, melyek kedves esetlenséggel ízülnek a főépülethez, a 18. század végén "ragasztották" a főépülethez. A református templomokra jellemző fehérre meszelt falú templombelsőben - gyulai mesterekkel - 1739-ben két karzatot építettek. Ezek homlokzata és "mennyezete" eredetileg kazettás, festett fatáblákkal, stilizált virágmintás ornamentikájú volt. A karzatot és a mennyezetet 1892-ben igényes kovácsoltvas szerkezetűre cserélték. A karzat vasrácsát Deák Mihály helybeli lakatos, az új szószéket és az úrasztalt Csepreghi János budapesti műasztalos készítette. 1896-ban került sor az Oláh Ferenc által adományozott orgona beszerelésére. Soukenik János orgonakészítő mester hangszerét 1896. június 25-én szentelték fel.
A népművészeti értékű kazettákat ugyanekkor az Iparművészeti Múzeumba szállították. Ekkor vetette föl Tornyai János a helyi sajtóban először a múzeum létesítésének szükségességét. Azzal érvelt, hogy ha volna Vásárhelyen múzeum, biztosan nem vitték volna el Budapestre az értékes kazettákat. (Sajnos, ma már a kazettáknak csak egy része van meg az Iparművészeti Múzeum raktárában!) A szintén szép ornamentikájú ún. papok padját a Tornyai János Múzeum őrzi.
A templom északi falának tövében temették el a református egyház három lelkipásztorát: Füredi Mihályt, Füredi Sándort és Szőnyi Benjámint. Emléküket sírjaik fölött táblák őrzik.
Az épület a népi barokk sajátos megjelenése. A barokk stílus mozgalmassága, díszessége nélkül, egyszerű tömör formája, széles és súlyos falazata, fehér színe a magyar reformáció puritánságát fejezi ki.
Az akkori Városi Tanács támogatásával 1989-ben kezdődött ásatás tisztázta a 18. századi járószintet, megállapította a torony és templomhajó alapozásának 215 cm-es mélységét, továbbá azt is, hogy a régi sártemplomot 4 méter mély árok és kerítés vette körül. Ezen túl néhány szarmata és bronzkori edénylelet azt bizonyítja, hogy a kedvező, magaslati helyen mind az őskorban, mind a népvándorlás korában élt ember.
A templom becses ereklyékkel is büszkélkedik: itt őrzik az 1749-ből való ezüst keresztelő kannát és az 1761-ben készült ezüstkelyhet.

II. Rákóczi Ferenc órája és csengettyűje - az ország első egymutatós kovácsoltvas órája

A város földesura, gr. Károlyi Sándor a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott és neki juttatott órát és csengettyűt 200 forintért adta el az egyháznak és azt 1725-ben tették föl a toronyba. Ezért hívják Rákóczi-csengőnek, s tőle kapta nevét a Csengettyű utca is.
Az óra és a csengő előzőleg II. Rákóczi Ferenc fejedelem nagyecsedi kastélyában szolgált.
A toronyórát az ország első egymutatós kovácsoltvas órájaként tartja számon a szakirodalom.

Lőréses védőfal

A még mindig fenyegető háborús viszonyokra figyelemmel gyulai kőművesek 1741-42-ben téglából lőréses védőfalat emeltek.
A védőfal déli és keleti része megmaradt. A Műemlékvédelmet dicséri, hogy - bár nem kis vita után - 1967-ben, a Szántó Kovács Kollégium építésekor a védőfal megőrzése végett az északi traktust betonlábakra állították.

Kémény a toronyban

A toronyban a rendszeres tűzszolgálat részére 1798-ban építettek őrszobát és sétálót.
A kéményre azért volt szükség, mert a városra vigyázó őrök a téli hidegben is teljesítettek szolgálatot és a melegedést szolgáló kályha füstjét ki kellett vezetni.

Az állandó figyelem mellett is megesett 1808-ban, hogy tűz ütött ki, és az Oldalkosár utcai tizedben 1150 ház égett le. A tragédiáról Berei Farkas András A kis Trója pusztulása címen eposzt is írt. E tűzvésznek köszönhető, hogy "Újváros" néven új városrész született, a tűzvész után ugyanis ott telepedtek le az emberek.

Templombazár

Az egyház 1889-ben a templomkert északi és déli részén lebontatta a védfalat és helyén 1890-ben üzleteket, műhelyeket magában foglaló ún. templombazárt építtetett, amelyet 1961-ben, a Kossuth tér rendezésekor lebontottak. A 15-16 üzlet közt csipke, kézimunka, fehérnemű üzlet, a Róth-nyomda, papír és könyvesbolt, valamint Sipos Antal rövidáru kereskedése is megtalálható volt. Egyszóval a könyvtől kezdve a pipán át a kézimunkáig mindent árultak itt.

Magtár

 N 46° 24,827' E 20° 19,111' 80 m [GC1mut+magtár]

A 18. században az egyházak szolgáltatásaik ellenértékét és az adót természetben, elsősorban terményben (búza, árpa) állapították meg és szedték be. A beszolgáltatott termények tárolására az Ótemplomtól nyugatra, a védfal mellett téglából magtárt építettek 1744-ben. Az épület elsősorban homlokzatán viseli magán a vidéki, ún. "parasztbarokk" sajátos stílusjegyeit. A természetbeni ellenszolgáltatások megszűnte után kereskedelmi és üzleti célokra használták. Az épületet 1984-ben a Szeged Tourist Vállalat felújította, és jelenleg is Tourinform irodaként használja.

Többször felmerült az épület hely- illetőleg egyháztörténeti kiállítóhelyként történő hasznosításának terve, valamint a templom környezetének rendbe tétele.

Ez a rejtés Geologi segítségével jött létre, amit ezúton is köszönök!
A láda elhelyezésének és a pótjelszóhoz a hirdetőtábla használatának lehetőségéért külön köszönet a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközségnek.
Forrás

Kellemes időtöltést kívánok!'