Megközelítés
Kiindulópont a Jubileumi Park melletti füves terület N 48° 14,523' E 20° 37,495' 123 m [GCludn+1parkoló] innen veszi kezdetét a kirándulásunk. Induljunk el a piros sáv jelzésen (a túránk további részén is ezt követjük), kb. 150 m szintemelkedés után elérünk a Cserbabos rétre. Ha feljebb megyünk, a rádiótoronyig onnan láthatjuk Alacska települést, és ne hagyjuk ki a GCBAKI ládát se. Térjünk vissza a jelzésre, kb. 3,5 km múlva érjük el a Ludna-tavat.
Ludna-tó
A tó már a XIX. századi térképen is szerepel, Rakattyás-tó néven. (Alacskán Kazinci-tó néven ismerik, mivel a volt Sajókazinc határában volt.) A tavacska Kazincbarcika és Kondó közigazgatási határán található. Nevét a középkorban elpusztult Ludna településről kapta, amely helyileg itt volt: http://turistautak.hu/poi.php?id=149509
A falu megsemmisülését követően Ludna-puszta továbbra is önálló település nélküli közigazgatási egység maradt, ami megfelelt a feudális földbirtok-alapú szemléletnek.Később Kondóhoz csatolták, ezzel a község hatalmas erdőbirtokokhoz jutott. Jellemzően erdővel borított területről van szó, amelyet a bányászat érdekében létrehozott tisztások tarkítanak. Egyetlen lakott helye az eleinte Ludna-pusztának (azaz Ludna-tanyának), majd később Szállásnak nevezett, azóta teljesen elpusztult tanya a Liszkó-völgy alsó végében. Később megépült a ma is Ludna-pusztai erdészházként ismert tanya a Nagy-völgy alsó végében. A XIX. szd. elején a tanyának saját temetkezési helye volt a Temető-bérc környékén.
A két világháború között Sztollár bácsi volt itt az erdész, akinek sok gyermeke volt. A fennmaradt történet szerint amikor egyszer jött az ősz, Sztollár bácsi béremelést kért az erdőtulajdonostól, mert kellett a pénz a gyerekeknek cipőre. A tulajdonos pénzt nem tudott adni, de a fákra mutatott és azt mondta: "Ott vannak azok a cipők az erdőben.Nem tartom nyilván, mennyi fám van."
A tó érdekessége, hogy egy hegygerincen található lefolyás nélküli állóvízről van szó, tehát az elpárolgó víz utánpótlását csak a csapadékos időszakok tudják biztosítani. Az, hogy a víz nyári időszakban nem párolog és szivárog el, a fákkal sűrűn benőtt partjának és a talaj jó vízzáró képességének tulajdonítható. Ilyen jellegű "tavak" a környéken máshol is előfordulnak (pl. Lippa-tó). Ott, ahol az erdőket kiirtották (Alacska-Kerekharaszt, Szálas-oldal, Szurdék), ott ezek a tavacskák megszűntek, illetve időszakossá váltak. (A két világháború között ezen tavak némelyikében még vadkacsák fészkeltek, mára nyomuk sem maradt, ami bizonyítja az éghajlatváltozásból eredő kiszáradási folyamatot.) Valószínű, hogy az elmúlt századokban a Ludna-tó is nagyobb méretű volt és jelenleg a haláltusáját vívó maradványát láthatjuk csak.
A tó mellett húzódó P jelzésű turistaút régi időktől fogva fontos közlekedési útvonal volt Sajószentpéter-Alacska-Tardona viszonylatban. Mivel Alacskán a legelőkben nagy hiány mutatkozott, ezért a hízómarha állományt tavasszal ezen az úton hajtották a tardonai Hamvai-legelőre bérlegeltetés céljából, illetve ősszel itt hajtották az alacskai gulyát haza. A bérlegeltetett marhák nyalósó igényét is itt szállították ki a gazdák havonta a legelőre. (A Gencs-tető környékén több cserénymaradvány található.) Alacska-Ludnapusztai erdészház (tüzifabeszerzés Sztollár erdésztől) és Alacska-Lófar-tanya viszonylatban szintén a legoptimálisabb útvonalnak számított, mivel a szekerek közlekedéséhez viszonylag kis lejtésű út állt rendelkezésre. (A Harica-völgybe a Liszkó-völgyön keresztül ereszkedtek le.) A Ludnán fával megrakott szekerek a Harica-völgyben tértek vissza Alacskára, nagy kerülővel.
A sajószentpéteri vásárokra ezen az úton szekereztek a tardonaiak. A gyalogosan vásárra vonuló tardonaiakról megmaradt az alacskai emlékezetben az, hogy jellegzetes zöld vászonból készített hátizsákkal mentek a vásárra, amelyben az árut vitték. Akiknek voltak ismerősei Alacskán, azok a vásár előestéjén náluk szálltak meg.
Kazincbarcika
Kazincbarcika a Bükk-hegységtől északra elterülő dombvidékre épült, ott, ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajó-folyóba beleömlik a kis Tardona-patak. Ezt a vidéket már hosszabb idő óta Borsodi-medence néven tartja számon a földtani és földrajzi szakirodalom. A Borsodi-medence nem tartozik a Kárpát-medence évszázadok óta ismert népi elnevezésű tájai közé, mint például a Bükk-hegység. Az évszázados barnaszén-bányászat alapja adta meg a táj elnevezését.
Tardona
A megye nyugati részén, a Tardona-dombság területén található kis falut a Harica-patak szeli át. A község első említése az Árpád- korból való, egy 1240-ből származó oklevél már határait is leírja.
A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falucska ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik.
Ma Sirgalahad-del csaptunk egy közös ládakeresgélős napot a Bükkben, és környékén. Ez a láda még nem volt meg neki, így ide is elgyalogoltunk. Pont az 50. szülinapi túrám előestélyén voltam már itt, de most legalább máshonnan közelítettünk.
Ez az út nem volt annyira látványos, cserébe gyorsan elértük a ládát. Út közben találkoztunk egy lábatlan gyíkkal is. Ilyeneket általában az úton kilapítva szoktunk látni, de ez ép volt, és egészséges!
Azt gondoltam, hogy az elmúlt hetek nagy esőzései nyomán legalább lesz némi víz a tóban, de nem! Tök száraz volt most is! Csak azt tudnám, akkor meg mi a bánatért van itt ennyi szúnyog!
Nemrég volt az 50. születésnapom! Ezt egy kétnapos kirándulással ünnepeltük a barátaimmal. Aggteleken volt a bázis. Odafelé menet megkerestünk néhány ládát.
Ez volt sorban a harmadik. A Kazincbarcikától távolabb eső parkolónál álltunk meg. Itt volt némi afférunk, ugyanis a megadott parkolónál, a műútról való letérésnél kitáblázta valaki, hogy magánterület, bár az utat lezáró sorompó jóval beljebb van, így nyugodtan letettük a kocsikat. Mire visszaértünk, valaki cetliket hagyott a szélvédőkön, hogy magánterületen parkolunk. Mondjuk azt nem értem, hogy ezen a baromi nagy, lebetonozott, elhagyott placcon kit zavar az út szélén hagyott két autó, meg azt sem, ha zavarja, akkor a sorompót miért nem egyből a műútnál helyezte el? De végül is nagyobb probléma a két cetlin kívül nem volt.
Az utat viszonylag könnyen, és gyorsan teljesítettük a ládáig. Kicsit szomorkás volt a hangulata a borongós időben, és az egyhangú, száraz levélszínek miatt, de ezt vidám beszélgetéssel kompenzáltuk. Volt némi sár is az előző napok esőzése miatt, de az nem volt vészes. Viszont mára leesett némi hó is, ami azért kicsit feldobta a tájat, bár a mennyisége csak tized milliméterekben mérhető volt. A láda gyorsan meglett, de sajnos a tóban nyoma sem volt víznek.
Köszönöm a rejtést, és túratársaim remek társaságát!
A koordináta pontatlan. A láda a tó érkezés szerinti bal felső sarkán túl balra és előre fent egy bütykös törzsű fa alsó üregében van. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Mini tó. Csoda, hogy neve is van.
A háromnapos bükki csavargásom utolsó célpontja. Itt már kocognom kellett, hogy elérjem a buszt. A sietségben leesett a derekamra kötött polárom. Na erre még este szükségem lesz! Így vissza kellett 200 métert gyalogolnom.
Megtaláltam, köszi! :)
Kicsit félve indultam el az előző log miatt, valamint hogy fél éve nem volt megtalálás, de már messziről megláttam a láda helyét.
Nekem 7 métert mutatott a GPS.
A dobozban már vákuum volt, alig jött le a teteje. :D
A füzet kicsit nedves, de amúgy minden rendben, nyugodtan lehet jönni keresni.
Egyébként mára csak a GCmote volt betervezve (Sajólászlófalva), de a következő egy órában csak Barcikára indult busz, ott pedig ez volt az egyetlen hiányzó láda. :)
Megtaláltam, gyógyítottam. Négyfülű konyhai doboz van a rejtekben új logbook, toll, ajándékok.
Úgy gondolom, az eredeti rejteket használtam, bár az általam kimért koordináta kicsit eltér a megadottól. 48°12,849; 20°35,903
A régi doboz maradványokat elhoztam (az összetört barbis dobozt is és az egy éve kihelyezett pótládát is.)
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.6.9]
Mint LogBíró a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A leírásban szereplő ponton lévő Barbidoboz darabokban, felismerhető logbook nincs benne, igy jelszó sincs. A logok közt leírt pótláda az nem a megadott koordinátán, hanem egy távolabbi ponton van. [Geoládák v3.3.2]
Megtaláltam!Kis rózsaszín műanyag doboz,sajnos törött,a benne lévő dolgok elázva.Sártól,víztől megtisztítottuk,fehér nejlonszatyorba csavarva tettük vissza a faodvába.
A ládát pótoltam. A rejtés gyakorlatilag ugyanazon a koordinátán, azonban már egy különálló tuskó alá rejtett hengeres polikarbonát dobozban van. Csak logfüzet és ceruza, figyelembe véve a fosztogatókat.
A geocaching eseményről távozva Kazincbarcika felé vettük az irányt. Kirakttam magam a lányokkal az ajánlott parkolóba és egy szép, kb. 9 kilométeres kis túrácskával kerestem fel a két hiányzó ládát a P- jelzésen (nagyrészt). Nem fáztam :-) Ami idegesító a hazai túrázásban (a téli szezont kivéve), hogy rengeteg az apró kis rovar, légy. Itt is egy felhőnyi kis lágy követett. Szerencsére egy pici szél támadt, ami elfújta őket. A kis tó érdekes, de azért nem egy óriási látnivaló. A láda hamar meglett, de - mint a harmadik képen is látható - ótvaros állapotban van. Tele van meztelen csigával és az egész egy merő penész. Egy gallyal kinyitottam a napló, leolvastam a jelszót, de bejegyzést nem tettem. Sajnos elfelejtettem cseredobozt hozni, pedig ide nagyon kellene!
Kazincbarcikáról gyalogoltam a ládához a piros jelzésen a várhegy érintésével. Az útviszonyok meglehetősen változatosak voltak, előfodult sár, hó, jég, fagyott hó. Egyes helyeken - ahol az olvadó havat letaposták - most a minuszokban nagyon csúszott az út. A láda megtalálása után úgy döntöttem, hogy nem vállalom visszafelé is a küzdelmet, ezért jelzetlen erdei utakon leereszkedtem a tardonai műútra és ott gyalogoltam vissza az autóhoz. A tó maga tényleg nem egy nagy látványosság, de jó időben igen szép túra lehet Barcikáról.
A láda szépen rendben van, csak azt a koszos zacskót tudnám feledni...
A mai túra hossza - két részletben - 25 kilométer lett.
A barcikai várdombtól jöttem át. Az út első fele a réteken át nagyon kellemes volt, utána nem sok látnivaló akadt. A tó nem nagyon fogott meg, hemzsegtek a szúnyogok.
Barcika 65 teljesítménytúra közben. Sajnos nem lett meg, pedig minden fa alá benéztem, még ekkor nem volt hó, hiába. Maga a tó elég hétköznapinak tűnik, de ha azt figyelembe vesszük, hogy egykor itt virágzó élet volt, más a helyzet. Kérném a képek és mai többi találatom alapján az elfogadást!
A hiányzó ládát pótoltam.
Mivel a tó környéke az őrült offroadosok miatt fel lett túrva, a ládát biztonságosabb helyre helyeztem át. Új koordináták: N48,21422 E20,59856, egy fa tövében, avarral álcázva.
Pakoltam bele mindenféle militáns emlétárgyakat bőséggel. Ne legyél mohó, egyet vigyél magaddal és vigyél cserébe is valamit!
A késő tavaszi szárazságig kívánok jó dagonyázást az utakon!
Ja, és jelentkezzetek ezerrel területvédelmi tartalékosnak!
Délutáni kirándulás a miskolci tájfutó váltó országos bajnokság után. Keresgéltem közelebbi helyet, de végül a városból, a parktól indultam. A gerincen szép kilátás, majd némi hullámvasút után elértem a tavat.
Itt azonban némi kersegélés után felhívtam a rejtőt, mert nem találtam a ládát. Ő csak annyit tudott segíteni, hogy valamelyik fa tövében, avarral takarva van a doboz, és már nincs sziklának álcázva, de rég járt ott ő is, többre nem emlékszik. Ezután végigkotortam legalább 20 méter sugarú körben minden fát, még a csalánosba is bementem a tó partján, aztán feladtam.
Kérem a képek alapján a találat elfogadását!
Köszönöm!
[Jóváhagyta: Novek&Viki-V, 2017.06.27 19:32]
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3e] [wapon beküldött szöveg]
Hát, nem kell mindent elhinni ám!
A tardonai országút felől közelítettük meg a rejtést.
Az írás 2 km-t mond, de jó lesz az 2.8-nek inkább. Kellemes, kissé emelkedős, de amúgy jól járható utakon mentünk, viszont ahogy az erdőbe értünk, valami apró legyek tömegei kezdtek el röpködni körülöttünk. Nem csíptek, csak idegesítettek. M. -és Pamacs mellső lábaikkal hadonásztak, én sztoikus nyugalommal lélegeztem a fogaim között, hogy legalább a sűrűjét kiszűrjem.
A tó -hát nem az a hely, ahol a megfáradt vándor felüdülést talál a hűs habokban... Valami zöldes-sárgás nyálkás mocsár inkább.A kis fekete legyeket váltották a szúnyogok.
A láda: az bizony lyukas volt. A tartalma elázva, ami nagyon nem kár, lévén papírfecnik, zsebkendő, cigaretta...
Új dobozra cseréltük a töröttet, új logbook került a mállott helyére. Aztán siettünk vissza az autóhoz, mert hosszú még a nap...
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Kellemeset sétáltunk a GCBAKI-tól, itt már tetszett a szép tiszta erdő. A tó most inkább sárdagonya mint tó, a meleg megviselte. A doboz viszont nem lett meg könnyen, a gps nem működött rendesen. Köszönjük a rejtést! Murus és Cica
Barcika és Miskolc környéki kis bicajozás. A két nagyfeszültségű vezetéket összekeverve véletlenül jutottam a tó közelébe, egy szimpatikus völgyben felemelkedve a szintig. Csak a végén, egy vadászlestől fogyott el az ösvény, és jött egy kis bozótos. A tó nagyon aprónak tűnt, mintha apadt volna. A láda közvetlenül a tisztás mellett várt, a GPS kicsit beljebb jelezte. Mivel felcseréltem a sorrendet, innen tértem vissza a piroson a barcikai kilátásokhoz.
Mit jelent az, hogy első jelszó? Kezdtem keresni a másodikat.
A tardonai út felől jöttünk Lófar-nyereg érintésével. Kellemes emelkedő, hangoskodó fácánok és rengeteg repülő bogár jellemezte az utunkat. Tetszett a tó! Köszönjük az invitálást.
A műanyag doboz nem volt sziklának álcázott.
A kettes kiindulóponttól nagy a susnya, pedig még alszik a természet. Bozótvágó kés nélkül nehéz lett volna. Jó kirándulás volt. Köszönöm a lehetőséget.
Fordított irányból közelítettem! A tardonai út felől a Lófartanya irányából. Éppen egy erdészeti tevékenység közepébe cseppentem. Szállították a fát a Lófarnyeregtől lefelé. Nem igazán zavartuk egymást. Az úton teljesítménytúrázó kollégákkal találkoztam. Egy kicsit beszélgettünk azután Ők siettek.
Egy jó délután volt! Köszönet az elrejtőnek.
Megtaláltuk!
Két őzike társaságát is élvezhettük, a tónál pedig vadkacsákat riasztottunk meg. Csodálatos a hely! :-)
Köszi a rejtést! Ő & én [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Meg van, részletesen késöbb... Üdv Mr Zerge. [wapon beküldött szöveg]
A tardonai útról letérva a földúton parkoltunk, onnan tűnt a legrövidebbnek a megközelítés. Az eleje nagyon gazos, nyakig érő néhol. Az erdei szakasz már probléma mentes. Jót sétáltunk, itt is jártunk.
Módosított mottóval kerestem: Barcikáról Tardonára helyett Szentlélekről Barcikára vitt az utam. A rejtés remek apropó volt egy kis lassításra. Köszi a lehetőséget! g
A "kő" már kicsit kopott, ezért elég könnyű észrevenni. Ráférne egy renoválás.
Már sokszor elmentem a tó mellett, de ha nincs ez a láda sosem járom körbe. Köszönöm a rejtést!
Megvan a kicsike. Az álcázás jó, bár a világosszürke messziről rám ordított :-) Közvetlen közelében fakitermelés folyik, remélem, nem esik ennek áldozatul. A tavacskáról van egy-két adatom, majd elküldöm a rejtőnek, hogy egy kicsit gazdagítsuk a webes megjelenést.
Az elhelyezkedése miatt nem lesz a drive-in-es kesselők kedvence :-) Csak természetfanoknak!
Biciklis találat. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Hóban Miskolc - Vadaspark - Parasznya - Kondó felé, visszafele meg erre
A dalmatás TB maradt, mert azt még én hoztam októberben szlovák paradicsomból. :)
Ez se pontos, de sztem itt van a láda N48 12.837 E20 35.891