A láda egy plusszos doboz, a templom bejáratával szembeni lépcső mellett, a támfal aljában, bokaszinten, kővel álcázva.
Köszönet emmerwaldnak az újrarejtésért! :)
A láda állandóan kereshető, nincs elzárt területen. A templomot belülről nem lehet mindig megtekinteni.
Miserend: Péntek - Szombat 07:30, Vasárnap 11:15
Templomlátogatás a Szentmisék előtt fél órával vagy Kedden és Csütörtökön du. 3-tól 5-ig az alábbi telefonon egyeztetve (+36-36-474-033).
Hegyes-dombos vidéken fekszik az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, Egerszalók. A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 100 m-re a torony.
A helység első temploma a XII. században épült. Egy 1248-ból származó okirat említést tesz a "Zalouki egyházról". Más okiratok (1470-ből, majd 1509-ből) említik a Boldogságos Szűz Mária templomát. Ez a templom a törökdúláskor megsemmisült.
Az 1600-as években herceg Esterházy Pál nádor "Mennyei Korona" című munkájában ír Egerszalókról, ahol egy tölgyfán "tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét." Különös lendületet adott a kép tiszteletének egy vak leány csodálatos gyógyulása, amit aztán több csodálatos gyógyulás is követett. Ezek híre messze földre eljutott.
A csodálatos gyógyulások hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el, melyet három egri kanonok folytatott le. A kivizsgálás során beigazolódott, hogy sok beteg meggyógyult, akiken az orvostudomány nem tudott segíteni. A betegek hálájáról tanúskodik a templomban elhelyezett ezüst és réz fogadalmi tárgyak, valamint mankók és botok sokasága.
A kép tiszteletére hamarosan egy fakápolna épült, majd 1738-ban felépítették a mai templomot Giovanni Battista Carlone világhírű olasz építőművész tervei szerint. A XVIII. század második felében kibővítették, s 1949-ben újjáépítették. 1973-ban készült el a szembemiséző oltár. A harangtorony 1760-ban épült.
XIII. Kelemen pápa már 1760-ban örök időkre három búcsút engedélyezett Egerszalóknak. Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kármelhegyi Boldogasszony és Kisboldogasszony utáni vasárnapokra, valamint három alkalomra: Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni keddre, 7 évi búcsút. 1953-ban, a plébánia felterjesztésére, dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította Egerszalókot.
A kegykép, mely legalább 300 éves, jelenleg a templomban, a tabernákulum fölött áll, Szűz Mária monogramjával díszített keretben. A keretet Esterházy Károly egri püspök 1786-ban készíttette a felajánlott ezüst tárgyak egy részéből. A kegykép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a keresztről levett Szent Fiával. Fejükön aranyozott ezüstkorona, kövekkel ékesítve. A Szűzanya dicssugarát két angyal tartja.
Egykor az egri püspökök, főpapok, sőt, a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak a Szűzanya egerszalóki szentélyéhez. De a nép is buzgón jött és jön ma is több ezres tömegben, elsősorban a Kármelhegyi Boldogasszony és a Kisboldogasszony búcsújára.
N 47° 53,578' E 20° 22,299' 180 m [GCEGET+1.letérő]
N 47° 52,505' E 20° 19,449' 153 m [GCEGET+Parkoló]
