WAP
10x15x5 cm-es láda az erdő szélétől kb. 15 méterre, odúban.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés és rejtés
Szentgáloskéren a
N 46° 29,978' E 17° 52,747' [GCSKER+elagazas] forduljunk É-nak a Virág utcában. Parkolni az utca végén célszerű.
N 46° 30,212' E 17° 52,606' 170 m [GCSKER+parkolo] A szántóföld szélén vezet út egy darabig, de a kápolnához már nem, itt át kell vágnunk a művelt területen. A ládát nem a kápolnához rejtettem, sajnos a környezete nem gondozott, bozótos veszi körbe, bár a bejutás annyira nem nehéz, inkább a mellette lévő kis erdőben keressétek a ládát.
A kastélyt a
N 46° 30,026' E 17° 52,592' [GCSKER+1kilatas] pontról lehet megnézni.
A kúriát és a templomot
N 46° 29,934' E 17° 52,897' [GCSKER+2kilatas] innét láthatod.
Ha valaki szereti a szépen felújított kereszteket, érdemes ezt
N 46° 29,305' E 17° 52,845' [GCSKER+kereszt] megnéznie.
Szentgáloskér
Szentgáloskér - mint megannyi magyar település - nehezen vészelte át az évszázadokat. Elpusztult, majd újra benépesedett, gazdagodott, szegényedett - akárcsak a környékén lévő, mára csak földrajzi nevekben szereplő Rácőrs, Diós vagy Táton.
A falu 1321-ben fordult elő első ízben oklevélben, Keer néven, de a település valószínűleg már a bronzkor óta lakott terület volt, erre utal, hogy 1885-ben és 1927-ben - szántás közben - gazdag bronzkincs-leleteket találtak a falu határában. 1421-ben a Kéri család birtokolta (Gwnyaker, Gwnyafyaker), később már Pusztakér alakban találjuk meg az oklevelekben.
A 16. században elpusztult, majd a török uralom megszűnése után újjáépült, 1773-ban már 299 lakost tartottak itt nyilván. (Középkori templomának romjai a 18. században még láthatóak voltak a jelenlegi falu határától nyugatra.)
Az 1900-as évek elejétől a Mezőgazdasági Ipari Rt.-nek (MIR) volt itt bérgazdasága. Az 1930-as években Kladnigg Alajosnak, a Kaposvári Cukorgyár igazgatójának is volt itt nagyobb birtoka, melyen elsősorban cukorrépát termesztett.
1925-ben 1239-re duzzadt a település lakossága, amely összesen 5158 hektár területet művelt. A falu ekkori gazdagságát mutatja, hogy két kastélya is volt. A falu gyarapodását segítette elő az 1925 - re kiépült Kaposvári Gazdasági Kisvasút Lapapusztát és Szentgáloskért érintő szakasza is - mely az 1950-es évek végéig üzemelt.
Sírkápolna
A Szentgáloskér külterületén található Svastits-Bogyay sírkápolna
N 46° 30,318' E 17° 52,451' [GCSKER+Kápolna] 2007-ben került a műemlékileg védett épületek közé. A kápolna üresen áll, elhanyagolt állapotú, kriptáját többször feltörték, jelenleg is teljesen nyitva található. Bár pár éve befalazták, vandál kezek újra feltörték. Felújítására voltak tervek, ezek a mai napig nem kezdődtek el - lehetséges, hogy már nem is fognak.
A görögkereszt alaprajzú épületet Svastits Gábor építette saját birtokán 1894-ben, erre utal a homlokzatán található évszám. A kápolnát 1895. szeptember 8-án szentelték fel, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. A kápolna alatt kripta húzódik, ezt később a Bogyay család is használta, erre utal a teljes neve: Bogyay-Svastics sírkápolna. Miséket nem tartottak itt rendszeresen, csak akkor használták ilyen célra, ha a családot valamely magas rangú ember látogatta meg.
Az 1980-as években még nagyrészt épségben állt, eredeti festése, üvegablakainak egy része még látható volt. Az épületet ekkor már nem használták, állaga folyamatosan romlott. A 2000-es évek elején emberi gondatlanság miatt tűz ütött ki az épületben, így kupolája teljesen leégett, festése nagymértékben sérült, illetve eltűnt. Ezután ugyan rendbe tették az elhanyagolt környezetet, de az épület üresen, romosan áll, így állapota folyamatosan romlik.
A kápolnához régen gyümölcsfákból álló allé vezetett, az 1960-as években ezt sajnos kivágták.
Templom
A község műemléki védelem alatt álló barokk római katolikus temploma
N 46° 29,934' E 17° 52,897' [GCSKER+Templom] 1738-39-ben épült. Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel. Ezt szintén a falu életét meghatározó Svastics család építette.
Érdemes egy kisebb sétával felmenni ide, a templom és környezete gondozott, a Svastics-kúria is innen tekinthető meg.
Kastély, kúria
Az 1850-es, 1860 - as években épült a helyi védettségű Szentgáloskéri Svastics-Kladnigg-kastély
N 46° 30,015' E 17° 52,551' [GCSKER+kastely]. Először a Svastics család tulajdonában volt, majd 1920 - 21 körül eladták Kladnigg Alajosnak, a kaposvári Cukorgyár igazgatójának. Az eredeti épület egy kétmenetes, egy tengelyre szervezett közelítőleg szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastélyépület. A helyiségek teknőboltozattal fedettek, stukkódíszítésűek. A kastélyhoz története során három hozzáépítés történt 1936-ban és 1947 után. A kastélyt egy őspark övezi, környezetében a parkhoz csatolt földterületen fenyves és elhanyagolt lombos erdőrészek, illetve mező található.
Az államosítás után a falu hivatalai voltak itt, majd a megalakult TSZ vette át. Jelenleg üresen áll, eladásra kínálják.
A kastélytól nem messze álló Svastics-kúriáról
N 46° 29,930' E 17° 52,893' [GCSKER+kuria] sajnos nem sokat sikerült kiderítenem. Utolsó tulajdonosa Svastics Egon volt, aki 1945-ben távozott külföldre. Lánya és annak férje laktak itt, amíg nem államosították az épületet. Később a honvédség használta az épületet raktárnak: vegyvédelmi eszközöket tároltak itt 1996-ig. A kastély állapota leromlott. 1999-ben megvették, felújították, jelenleg is magántulajdonban van.
Forrás: Puskás Béla - Szentgáloskér
