WAP
10X15X5 cm-es, hagyományos láda, talajszinten.

FIGYELEM!
A vadászati szezon a területen szeptember 1-től október 15-ig tart. A tanösvény ebben az időszakban is látogatható, de a saját biztonságunk érdekében 9 és 16 óra között tartózkodjunk a területen! A SEFAG 16-tól reggel 9-ig a területeire ezen időszakban látogatási tilalmat szokott kiadni. A tanösvényről letérni nem biztonságos!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
A vadászház felé vezető útra Lábodról térhettek le, ugyanazon úton, amelyen keresztül a Sziágyi Erdei Iskolát is megközelíthetitek, majd itt leágazva juttok el a célig:  N 46° 10,801' E 17° 30,071' [GCNASA+elágazás].
A főépület előtt található a kijelölt parkolóhely  N 46° 11,609' E 17° 30,246' [GCNASA+parkolo].
Hétvégeken, szabad- és munkaszüneti napokon a vadászház előtti sorompót leengedik, hogy az átmenő autós forgalomat megakadályozzák. Ilyenkor az autót a sorompónál hagyva, rövid sétával megközelíthető a láda.

Nagysallér és vadászat
A nagy, összefüggő erdőkben, az emberek által gyéren lakott Belső-Somogyban kiváló élőhelyet talál a vadállomány. A korábbi évszázadokban a vadászati jog hosszú időn át a földtulajdonhoz kötődött, a földesurak nagy hagyományt is teremtettek ennek a szórakozásnak. Térségünkben elsősorban az apróvad-gazdálkodásnak volt előzménye, kiválóan megélt a fogoly, a fürj, a fácán. Szarvas ugyan előfordult egy-egy alkalommal, de korántsem a mai mennyiségben, és nagy eseménynek számított az elejtésük. Nagyvadat, elsősorban dámot vadaskertben tartottak. A dám nem őshonos, hanem betelepített állatfaj, gróf Somssich Imre mikei birtokán és Széchenyi Pál lábod-nagysalléri vadaskertjében tartottak dámot.

A Nagysalléron épült vadászház eredetileg gróf Széchenyi Pál beteg lányának volt a pihenőhelye.
A házat körülvevő nagy terület 11 alkalommal adott otthont a Somogy megyei vadásznap ünnepségének, melyeken nem volt ritka az 5-6000 fős létszám sem. Ennek köszönhetően épült a pusztában egy kis fakápolna  N 46° 11,605' E 17° 30,323' [GCNASA+kapolna], amely a Hubertus misék megtartását is lehetővé tette.

A vadászház és környezete 2013 óta teljesen megújulva várja a látogatókat. A valamikori pusztán ma is megtalálhatók az állattartásra utaló istállók, az intézői lakás, valamint a magtárak és szénatárolók, amelyek jelenleg is használatban vannak. A gyalogos vagy kerékpáros kirándulást kedvelők az erdőn keresztül felkereshetik a Nagysallér Vadasparkot, mely Magyarország öt nagyvadja közül a gímszarvasnak, a dámszarvasnak, őznek és muflonnak ad otthont és nyújt lehetőséget a látogatóknak, hogy a Studinka László Tanösvényen végighaladva természetes környezetükben figyelhessék meg a vadakat. A tanösvény, mely a Sziágyi Erdei Iskolától Nagysallér érintésével ér el Petesmalomig, és az ott található Vidraparkig, a kerékpáros turisták kedvelt kirándulóhelye. Külön érdekessége a pusztának a Vadászmúzeum, amelyben a hosszú ideig ezen a területen szolgáló, s a vadászterület hírnevét könyveiben megíró Studinka László emlékszobája mellett helyet kapott egy rendellenes trófeákat bemutató kiállítás is.

Lábod - amelyhez Nagysallér is tartozik - vendégváró település. Kényelmes szálláshelyekkel, gasztronómiai különlegességekkel, érdekes látnivalókkal várja az ideérkezőket. Sok vendéget vonz a vadászat, a lovaglás, a vidrapark vízi élővilága, a szomszédos erdei iskola. A település neves ünnepe a több ezer vendéget vonzó vadásznap, a községi egyesületek főzőversennyel egybekötött találkozója, az őszi szüreti felvonulás.

Forrás
Somogy Portál: Rinya mente
SEFAG
Somogyi Turizmus