A börzsönyi emlékhelyeket bemutató sorozat első tagja.
A 15x10x5 cm-es hagyományos doboz az emlékmű közelében, jellegzetes fa alatt található.



A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítések
A legközelebbi, engedély nélküli parkolót a Feketevölgyi panzió (Vilati) leagázásánál találjátok.  N 47° 59,854' E 18° 54,229' 260 m [GCBE01+leágparkoló]
--------------------------------------------
A Feketevölgy panzió parkolóját is használhatjuk kiindulópontként  N 47° 58,996' E 18° 53,803' 310 m [GCBE01+parkoló]. Induláskor a Z4 jelzéseket követjük. Alig egy kilométer séta után átváltunk a zöld sáv felfelé tartó szakaszára.  N 47° 59,163' E 18° 54,039' 365 m [GCBE01+1kanyar] Kis kitérővel felkereshetjük GCsoki remek kilátást is nyújtó dobozát. Utunkat folytatva hamarosan elérjük az Esztergályost, a zöld és a zöld kereszt találkozásánál. Ezúttal Hont felé láthatunk ki az erdőből. Egy újabb kilométer megtétele után érkezünk Magosfára a következő jelzésváltáshoz.  N 47° 57,370' E 18° 56,505' 895 m [GCBE01+2kanyar] A piros sávon csupán fél kilométert kell megtennünk addig a pontig, ahol Királyháza felé fordulunk a P4-re .  N 47° 57,465' E 18° 56,860' 830 m [GCBE01+3kanyar] Két kilométernyi ereszkedés és 200 méter szintvesztés után érünk az utolsó kanyarhoz.  N 47° 58,180' E 18° 56,890' 655 m [GCBE01+4kanyar] Az utolsó métereket a piros barlang jelzéshez hasonló piros "emlék" jel mutatja.
--------------------------------------------
Királyházáról indulva négy kilométert sem kell sétálnunk a P4 jelzésen - igaz, felfelé. Azonban itt csupán engedély birtokában szabad parkolni! Királyháza (alsó/felső), vagy akár a MOL kulcsosház szállásfoglalásai engedélyt jelentenek. N 47° 59,240' E 18° 58,145' 380 m [GCBE01+2parkoló]

Az emlékműtől néhány lépésnyire, egy jellegzetes fa tövénél találjuk a 15x10x5 cm-es műanyag dobozt.

Az ezredik emlékére
Királyháza felett meredek lefutású gerincek adnak egymásnak randevút. A Csóványos-Magosfa vonulat 900 méter magasság fölé emelkedő tömbjéből vad sziklatornyokkal, kőgörgetegekkel tarkított, mély szurdokszerű völgyekkel szabdalt bércek futnak le a Kemence-patak széles ágyához. Közülük a Rakottyás-bérc magasan fekvő hegyoldalában, messze bent járva a bükkösök homályában, különös építményre bukkanhatunk. A palaszürke törzsek között, gázolva az északnyugati szelek által térdig halmozott késő őszi, friss avarban, egyszer csak monumentális emlékhely magasodik fölénk. A szürkésen-barnás andezit kövekbe foglaltan messziről csillog a betűkkel metszett fekete márványtábla. Mi lehet ez idefenn a bércek magányában? - tesszük fel első látásra önkéntelenül a kérdést. Közelebb lépdelve részben feleletet kapunk a táblaszöveget olvasva.

"Örök emlékül annak, hogy Hollós Mátyás az igazságos nagy király kedvenc vadász-pagonyjában cserkészett és ezen helyről ejtette el, Ő Cs. és Kir. Fensége, József Főherceg Úr, 1909. szeptember 24-én, Ő Méltósága Libits Adolf udvari tanácsos meghívására, egy ezredik szarvasbikáját. A megtisztelő látogatás örömére emeltette berneczei Szokolyi Lajos vadászatbérlő."

"Az első ami felmerülhet bennünk: mit keresett itt a Börzsöny eldugott vadonában egy valóságos Habsburg főherceg a Monarchia idején? A főhercegekről az az átlagos kép él bennünk, hogy ha vadászni járnak, legalább is nem adják alább egy voralbergi zergénél vagy tiroli kőszáli kecskebaknál. Mit nekik egy börzsönyi gím trófeája! Ennek ellenére ez a tympanon záródású, kissé rusztikus, de egyáltalán nem tájidegen emlékmű arról tudósít, hogy egy fajta vadász milleniumát ünnepelte bő száz évvel ezelőtt a császári, királyi főrang. A választ most is az erdő és vele a táj történetében kell keresnünk.
Királyháza környéki erdők Corvin Mátyás óta örvendtek jó vadászhely hírnevüknek és ezt a vonuló évszázadok zivataros eseményei sem tudták elkoptatni egészen. Bár királyok már régen nem járták cserkelve a gerinceket, de azért hozzájuk közel álló főnemesek elő-előfordultak a vadászvendégek között.
Egy-egy udvari beosztású gróf, ha kellemes élményekkel gazdagon tért haza, jó hírét vitte a sűrű erdőkkel borított hegyeknek. Így jelent meg, egy ilyen gróf kapitális 16-os bikája nyomán, a főherceg udvari tanácsosa is a frissen felépített királyházi vadászkastély tulajdonosoknál és területbérlőknél, hogy őfensége itt szeretné tölteni az 1907. évi őszi bőgési idényt.
A megtisztelő látogatásra fel kellett készülni. S bár nagy volt a sürgés-forgás, az év szeptember 18-án egy egészen közvetlen modorú, kedves ember érkezett, akit József főhercegnek neveztek, és aki nemes egyszerűséggel homlokon csókolta az őt üdvözlő községi bíró virágot átadó kislányát. És itt ragadt hosszú évekre a Börzsönyben, a hegyvidék e szegletének szerelmese lett. Oly annyira, hogy hajnalonként minden kíséret nélkül cserkészett a bércek magasában, a völgyek mélyén. S nem csak a vadászat és a vad érdekelte, hanem az erdőn dolgozó emberek egyszerű élete, viszonyai is. Őszintén! Volt, hogy erdész úrnak szólították kopott ruhája miatt, de ezen csak mosolygott és beszélgetett tovább. Így esett, hogy az ezredik gímbikáját is itt lőhette meg, melyet az emlékmű hirdet ma is. Bántatlanul. Talán éppen a jó emlékének köszönhetően nem feledték el az erdő népei."
Nagy László (Forrás)

Az emlékmű
Az emlékhelyet berneczei Szokolyi Alajos vadászatbérlő állíttatta, aki igen színes egyéniség volt. Hont vármegye főlevéltárosa, orvos, földbirtokos és olimpikon is egy személyben. Szokolyi Alajos volt az első olimpiai érmes sportolónk. Bár ezt Szlovákiában is így látják. - Alojz Sokol
Az első újkori olimpián, 1896. április 6-án a 100 méteres síkfutással kezdődtek a versenyek. A szám első futamában Szokolyi Alajos kapta az egyes pályát. Így némi túlzással elmondható, hogy ő volt a modern olimpiai játékok egyes számú atlétája. Szokolyi futamában második, a döntőben harmadik lett. Elindult a hármasugrásban is, ahol negyedik helyre került.
Szokolyi Alajos korának ünnepelt atlétája volt, versenyzőként részt vett a MAC vezetésében is. Az ő javaslatára alapították meg 1897-ben a Magyar Athlétikai Szövetséget és a kezdeményezésére jött létre a Magyar Olympiai Társaság.
Érdemes megemlíteni, hogy Sisa Pista, a híres börzsönyi betyár "nyugdíjba vonulása" után Szokolyi Alajosnál szolgált, mint vadőr.
Szokolyi Alajos állíttatta a Bársony István-emléktáblát is a királyházai erdőben, a Tüzköves-forrás fölött.

Ajánlott oldalak
József Ágost főherceg élete
Vadászéletek 7.
vitéz József Ágost királyi herceg
Szokolyi Alajos