QR kódos pótjelszó a parkolási pont közelében lévő villanyoszlopon.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

(halindaattila volt az eredeti rejtő. Ládaoldalát változatlanul meghagytam. Köszönöm a munkáját. Néhány új képpel egészítettem ki a ládaoldalt.)

Megközelítése

Gávavencsellő belterületén itt érdemes északi irányba kanyarodni.  N 48° 10,155' E 21° 33,663' 101 m [GCDKG+letérés]

Az autót itt érdemes hagyni

Autónkkal a kastély egyik legnagyobb mindig nyitott kapuja mellett tudunk parkolni.  N 48° 10,334' E 21° 33,701' 101 m [GCDKG+parkolo]

A kastély kerékpárral is jól megközelíthető.

A Gávavencsellőn található Dessewffy-kastély a Dessewffy család megbízásából a 18. század második felében, késő barokk stílusban épült kastélyhoz látogatunk.

Története

A vencsellői kastély többszöri átépítés után nyerte el jelenleg is látható, végleges formáját. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a XVIII. század második feléből, ami mellé a XIX. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették.
A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották kápolnájának tornyát, s ekkor bontották le az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát is. 1950-ben erősen átalakították. Kápolnájának berendezése és a régiséggyűjtemény a római katolikus templomba került.

A Dessewffy család szerepe Vencsellőn

A mai Gávavencsellőnek a Vencsellő része egyike a legrégibb szabolcsi településeknek, a XI-XII. században keletkezett, nevét az 1067. év körüli időkben Wensellev
alakban írták - a XVII. században a Rákócziak voltak birtokosai, ám a Rákóczi-szabadságharc alatt szinte teljesen elnéptelenedett a falu. 1730 után a kincstár elkezdte benépesíteni a területet, főleg magyar telepesekkel. A XVII. század végén vette meg a települést a Dessewffy család, s ők telepítették be a szorgalmas sváb lakosságot 1785-ben, akik pár emberöltő alatt teljesen elmagyarosodtak, beolvadtak.

Ahogy akkoriban máshol is, úgy Vencsellő életében is jelentős szerepet töltött be az egyház. A hagyomány szerint az itt elsőként letelepedett Dessewffy Sámuel gróf vagyona folytán a falu földesura lett, illetve messzemenőkig élvezte a római katolikus egyház kegyét, hiszen betelepedésükig kizárólag a görögkatolikus és református egyházak rendelkeztek gyülekezettel és templommal.

A római katolikus plébániaházat Dessewffy Ágoston kegyurasága idején építette 1826-ban, 1834-ben pedig templomot emeltetett. Az első világháború alatt az új sváb falurészt a románok felégették, de a templomokat a tűzvész nem érintette. A Dessewffy-család továbbra is kegyura volt a római katolikus egyháznak és földesura a környéknek, hatalmas vagyonukat egészen a második világháborúig meg tudták őrizni.

A kastély jelene

Az állagmegóvás érdekében a műemlék épületet értékesítették. A rekonstrukciós terv már elkészült, sőt bizonyos munkálatok el is kezdődtek, annak érdekében, hogy legalább a megmaradt falak ne ázzanak, pusztuljanak tovább, a tetőszerkezetet és a cserepeket kicserélték, újjáépítették. Azonban anyagi fedezet hiányában mindent le kellett állítani egy kis időre. A gondokat fokozza, hogy a kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják semmire.

A kastélypark jelene

A kastély 10,1 hektár nagyságú területén gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító hatalmas, ősfás park van, amiben a fák kora esetenként eléri, vagy meg is haladja a 200 évet. Az egykori park fái közül még néhány megmaradt mind például a kocsányos tölgy, vörös tölgy, vadgesztenye, fehér nyár, kis levelű hárs, platán, hegyi juhar, ezüstjuhar, nyugati ostorfa, magas kőris, lepényfa, szil, gyertyán, nyugati tuja, keleti tuja és a gesztenye fa. A felsoroltakon kívül említésre méltó a fekete dió (Juglans nigra) egy hatalmas, idős példánya a parkban.
A facsoportokkal, tisztásokkal tarkított park a környék egyik legszebb kertje. A parkban fellelhető fa- és cserjefajok lenyűgöző szín- és formaharmóniáját alakították ki, majd ezzel hangulati egységet képező szökőkutat építettek, mely körül egzotikus virágokkal ültették be a virágágyakat. Régebben a parkhoz lovarda, távolabb pedig egy halastó csatlakozott.

Cím: Gávavencsellő, Toldi u. 26.
Forrás: Internet

Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és ládavadászatot! Attila'

Ládatörténet
2017. nov. 6. A láda régóta beteg, a ládagazda részéről nem látszik javítási szándék, így a ládadoki javaslata alapján szabályainknak megfelelően adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2017.11.08. Adoptálta: Tóth417
2017. nov. 11. A láda ismét kereshető az eddigi helyén. [Toth417]
2023.03.04. A ládát újrarejtettem eredeti helyén. [Tapiapi]