-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítése
Gávavencsellő belterületén itt érdemes északi irányba kanyarodni.
N 48° 10,155' E 21° 33,663' 101 m [GCDKG+letérés]
Az autót itt érdemes hagyni
Autónkkal a kastély egyik legnagyobb mindig nyitott kapuja mellett tudunk parkolni.
N 48° 10,334' E 21° 33,701' 101 m [GCDKG+parkolo]
A kastély kerékpárral is jól megközelíthető.
A Gávavencsellőn található Dessewffy-kastély a
Dessewffy család megbízásából a 18. század második felében, késő barokk stílusban épült kastélyhoz látogatunk.
Története
A vencsellői kastély többszöri átépítés után nyerte el jelenleg is látható, végleges formáját. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a XVIII. század második feléből, ami mellé a XIX. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet
Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették.
A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották kápolnájának tornyát, s ekkor bontották le az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát is. 1950-ben erősen átalakították. Kápolnájának berendezése és a régiséggyűjtemény a római katolikus templomba került.
A Dessewffy család szerepe Vencsellőn
A mai Gávavencsellőnek a Vencsellő része egyike a legrégibb szabolcsi településeknek, a XI-XII. században keletkezett, nevét az 1067. év körüli időkben
Wensellev
alakban írták - a XVII. században a
Rákócziak voltak birtokosai, ám a
Rákóczi-szabadságharc alatt szinte teljesen elnéptelenedett a falu. 1730 után a kincstár elkezdte benépesíteni a területet, főleg magyar telepesekkel. A XVII. század végén vette meg a települést a Dessewffy család, s ők telepítették be a szorgalmas sváb lakosságot 1785-ben, akik pár emberöltő alatt teljesen elmagyarosodtak, beolvadtak.
Ahogy akkoriban máshol is, úgy Vencsellő életében is jelentős szerepet töltött be az egyház. A hagyomány szerint az itt elsőként letelepedett
Dessewffy Sámuel gróf vagyona folytán a falu földesura lett, illetve messzemenőkig élvezte a római katolikus egyház kegyét, hiszen betelepedésükig kizárólag a görögkatolikus és református egyházak rendelkeztek gyülekezettel és templommal.
A római katolikus plébániaházat
Dessewffy Ágoston kegyurasága idején építette 1826-ban, 1834-ben pedig templomot emeltetett. Az
első világháború alatt az új sváb falurészt a románok felégették, de a templomokat a tűzvész nem érintette. A Dessewffy-család továbbra is kegyura volt a római katolikus egyháznak és földesura a környéknek, hatalmas vagyonukat egészen a
második világháborúig meg tudták őrizni.
A kastély jelene
Az állagmegóvás érdekében a
műemlék épületet értékesítették. A rekonstrukciós terv már elkészült, sőt bizonyos munkálatok el is kezdődtek, annak érdekében, hogy legalább a megmaradt falak ne ázzanak, pusztuljanak tovább, a tetőszerkezetet és a cserepeket kicserélték, újjáépítették. Azonban anyagi fedezet hiányában mindent le kellett állítani egy kis időre. A gondokat fokozza, hogy a kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják semmire.
A kastélypark jelene
A kastély 10,1 hektár nagyságú területén gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító hatalmas, ősfás park van, amiben a
fák kora esetenként eléri, vagy meg is haladja a 200 évet. Az egykori park fái közül még néhány megmaradt mind például a kocsányos tölgy, vörös tölgy, vadgesztenye, fehér nyár, kis levelű hárs, platán, hegyi juhar, ezüstjuhar, nyugati ostorfa, magas kőris, lepényfa, szil, gyertyán, nyugati tuja, keleti tuja és a gesztenye fa. A felsoroltakon kívül említésre méltó a
fekete dió (Juglans nigra) egy hatalmas, idős példánya a parkban.
A facsoportokkal, tisztásokkal tarkított park a környék egyik legszebb kertje. A parkban fellelhető fa- és cserjefajok lenyűgöző szín- és formaharmóniáját alakították ki, majd ezzel hangulati egységet képező szökőkutat építettek, mely körül egzotikus virágokkal ültették be a virágágyakat. Régebben a parkhoz lovarda, távolabb pedig egy halastó csatlakozott.
Cím: Gávavencsellő, Toldi u. 26.
Ládatörténet
2017.11.06. A láda régóta beteg, a ládagazda részéről nem látszik javítási szándék, így a ládadoki javaslata alapján szabályainknak megfelelően adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2017.11.08. Adoptálta: Tóth417
2017.11.11. A láda ismét kereshető az eddigi helyén. [Toth417]
2023.03.04. A ládát újrarejtettem eredeti helyén. [Tapiapi]
2025.08.16. A ládát új helyen újrarejtettem KP1965. Köszönjük!