WAP: 1. pont: A kerítésen 40 cm magasan keresd! Mérete: 13x3x3 cm. Íróeszközt vigyél!
2. pont: A csővezetéken lévő felirat, mely csak közelről és felülről látható, apró betűk és számok, 8 karakter.
A jelszó az 1. és 2. jelszórészlet egybeírva, összesen 18 karakter.
Mindkét pont autóval könnyen megközelíthető, drive-in.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Multi 1. Hajdúszoboszló 1. sz. kút

 N 47° 27,013' E 21° 24,331' 95 m [GCPVF-1]
Pávai Vajna Ferenc főgeológus itt jelölte ki annak a mélyfúrásnak a helyét, melyből 1925. október 26-án 1091 m mélységből feltört a 73 °C hőmérsékletű gyógyvíz.

Multi 2. Hőforrás kút

 N 47° 25,868' E 21° 24,440' 93 m [GCPVF-2]
Különleges kút található itt, melyből több, mint 70 C fokos termálvíz folyik.
Ritka az olyan pillanat, amikor a kútnál ne töltené kannáit termálvízzel 1-1 helyi lakos. Biciklivel, kismotorral, személyautóval, teherautóval és még traktorral is járnak ide az emberek.

Pávai Vajna Ferenc

Pávai Vajna Ferenc (Csongva, 1886. márc. 6. - Szekszárd, 1964. jan. 12.) Erdély szülötte, közeli rokonságban állt a világhírű matematikus Bolyai családdal.
Pávai Vajna Ferencnek köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévízünk feltárását (Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok, Szeged). Ő tűzte ki a Rudas fürdőnél a nagy mennyiségű gyógyvizet adó fúrások helyét, valamint a tabáni, az alsó Margit-szigeti és a II. városligeti mélyfúrást. A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő megálmodója. Geológusi munkássága hozzájárult, hogy ma Magyarország geotermikus világhatalomnak számít.
A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, a magyar kőolaj- és földgázkutatások egyik úttörője. Munkássága főként a kőolajföldtan és vízföldtan területére terjedt ki. Fiatal korában aktív barlangkutató volt. Számos barlangot (különösen Erdély területéről) ő írt le, és térképezett fel először. Idős korában főként a hévizekből nyerhető energia hasznosításával foglalkozott. Javaslatára létesültek az alföldi hévízkutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek.
Ennek a nagyszerű tudósnak köszönheti Hajdúszoboszló, hogy kiemelkedett a hajdúsági mezővárosok sorából, és mára - idegenforgalmi szempontból - a megye legjelentősebb települése lett.

Hajdúszoboszlói kutató fúrások

Magyarország trianoni megcsonkítása után a pénzügyminisztérium az alföldi mélyfúrások megindítása mellett döntött, ezért szükségük volt szakemberekre. Így 1918. december 31-én Pávai Vajnát a pénzügyminisztérium bányászati főosztályának geológus-főmérnökévé nevezték ki. Az első sikeresen végződő tiszántúli fúrásának helyszíne Hajdúszoboszló volt.
Hajdúszoboszlón Pávai Vajna Ferenc tűzte ki az I.sz mélyfúrás helyét a várost átszelő főút mentén és személyesen irányította a munkálatokat. 1924. december 16-án kezdték el a fúrást, melynek célja szénhidrogén feltárás volt. 1925 október 26-án már 317 napja "vallatták a föld gyomrát", amikor földgáz kíséretében 1090,87 méter mélységből felszínre tört a 73 fokos víz.
A Hajdúszoboszlói gyógyvíz feltárása hozta meg Pávai Vajna Ferenc számára az elismerést és hírnevet, mely után számos felkérést kapott.
A tudós geológus azt jósolta, hogy a gyógyító víz világfürdővé varázsolja Hajdúszoboszlót, ami be is igazolódott.

Pávai Vajna Ferenc 13 vidéki, valamint 10 budapesti kutat és hévízkutató fúrást tűzött ki, vagy szakvéleményezett. Ezek: a hajdúszoboszlói Hsz-I. sz. (1090 m), Hsz-II.sz. (2032 m) és Hsz-III.sz.(1055 m) hévízkutak, a szegedi Anna kút (944 m), a Miskolc-Lillafüred M-I. sz. (734,5 m) kutatófúrás, a Karcag-Berekfürdő Üveggyári-I. sz. (1224,6 m) és II. sz. (801,0 m) hévízkutak, a szolnoki Tisza szálló/Fürdő-I. sz. (949,0 m) hévízkút, a hévízszentandrási Postás üdülő (117,9 m) hévízkútja, a debreceni D-I. sz. (1737,0 m) és D-II. sz. (1038,0 m) sz. hévízkutak, az őrszentmiklósi III. vagy Kincstári-1.sz. (948,0 m) sz. kutató fúrás, a nyíregyházi Nyí-1. sz. (2579,0 m) hévízkút. Budapesten a pestszenterzsébeti gyógyvízkút (330,7 m), a Rudas fürdő Attila-II. sz. (36,8 m) és Juventus (43,5 m) hévízkutak, a Döbrentei téri (115,0 m), a Rakparti (103,0 m) kutatófúrások, a Tabán 1. sz. (200,0 m), 2. sz. (93,6 m) és 3. sz. (100,0 m) kutatófúrások, a Magda/Margitsziget-II. sz. (310,96 m) hévízkút, valamint a Városliget-II. sz. (1257,1 m) hévízkút.

Mi is az a hévíz?

Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre a termálvíz. Körülbelül az ország területének 70%-án rejtőznek a mélyben termálvizek. A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvíz fogalmával. Magyarországon 2000. január 1-jén összesen 1289 regisztrált termálkút volt.

Az emlékező utókor

Az Alföld első nagymélységű gyógyvízkút tervezőjéről, Pávai Vajna Ferencről először a hajdúszoboszlói általános iskolát nevezték el, ezután mellszobrot állítottak fel a fürdő előtt, majd az I. sz. kút helyén emléktáblát avattak, a fürdő Aqua-Palace részlegében Pávai termálfürdőt alakítottak ki, a város díszsírhelyet adományozott Pávai Vajna Ferenc részére. Az 1994-ben elkezdett kis mélységű rétegvízből palackozott ásványvíz 1996-tól is az ő nevét viseli. "Hajdúszoboszlói Pávai Vajna Ferenc természetes ásványvíz" néven. Hajdúszoboszlón kívül még Debrecen emléktáblán, Berekfürdő szálloda és utca elnevezésével emlékezik a kutatóról. Lillafüreden emlékoszlopot állítottak az ásványvízfeltáró fúrás tervezőjének emlékére, míg Szegeden emléktáblán és a hévízkúton felállított szobor falán szerepel neve.
Pávai Vajna Ferenc a hévizek feltárásáért és sokoldalú hasznosításáért munkálkodott, ezért a reá emlékező tisztelői a "Hévizek atyjá"-nak is nevezik.