Elhelyezés időpontja: 2014.05.01 07:40
Megjelenés időpontja: 2014.05.01 07:42
Utolsó lényeges változás: 2015.10.06 18:51
Utolsó változás: 2019.11.27 13:05
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Felhasználó: Ajtony Nehézség / Terep: 1.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2150 m
Megtalálások száma: 76 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Fajszi rétek
A láda a somogyfajszi fáslegelő védett területét mutatja be. Az alacsony fekvésű, homokos terepen néhol sár vagy tocsogó nehezítheti a haladást. Az utakon háziállat-csordákkal történő találkozás is elképzelhető. Az utakról letérni a védett területen csak külön engedéllyel szabad. A láda (10 cm X 10 cm X 18 cm) elhelyezése állami tulajdonú, nem védett területen történt (távvezeték-nyiladék). A ládába TravelBug helyezhető. Útvonal
Javasolt kiindulási pont: a Somogyfajsz József A. utca folytatásaként induló homokos mezei út mentén állhatsz le, amely egészen kivételes esetektől eltekintve biztosan járható városi autóval is a javasolt parkolóhelyig: N 46° 29,958' E 17° 33,612' 140 m [GCFJSZ+parkoló], itt már elérted a tájképileg kellemes részeket, első látványként a Csikórétet a kiszáradt hagyásfák szoborszerű csonkjaival: N 46° 30,027' E 17° 33,636' 140 m [GCFJSZ+hagyásfa]
A nyugatra vezető útvonal mentén a tájrehabilitáció nyomán újonnan duzzasztott sekély tavak és részben elmocsarasított védett rétek között haladsz. Esők után egy rövid útszakasz N 46° 29,830' E 17° 32,827' 129 m [GCFJSZ+pocsolya] nem mindig járható száraz lábbal, előfordulhat, hogy az út helyett már előbb rá kell térned a mocsár alacsony duzzasztógátjára a N 46° 29,860' E 17° 33,050' 130 m [GCFJSZ+töltés kezdete] pontnál, és ahol a gát végetér, délre fordulsz, és füves szekérutakon haladhatsz a továbbiakban.
Természeti környezet
Az egykori Pannon-tenger üledékeivel feltöltött síkságot annak kiemelkedése után az ősfolyók által szállított homok fedte be, majdnem tökéletes alföldi tájat képezve, amelyen pár arasznyi magasságkülönbség is alapvetően változtatja meg a táj arculatát az eltérő növényzet miatt. Az uralkodó északi szél csekély szintkülönbségű hosszanti mélyedéseket alakított ki, ezeken a kissé alacsonyabb helyeken ma is sekély tavak és mocsarak nyújtóznak el. A kissé kiemelkedő, lapos hátakon jellegzetes száraz élőhelyek találhatók homoktalajra jellemző mészkerülő növényvilággal, amely leginkább a Nyírség vidékére emlékeztet.
A környék névadója
Árpád a 907-es pozsonyi csatában nemcsak megsemmisítette a ránk törő, bennünket a földről eltörölni szándékozó nyugati hatalmak egyesített seregeit, hanem egy évszázadra elrettentett minden ránk támadni szándékozó külső erőt. Nagy árat fizetett a győzelemért: nemcsak ő halt meg a győztes csata után az ott szerzett sebesülés utóhatásaként, de három fia: Jutas, Üllő és Tarhos is a csatatéren halt dicső halált, ugyanúgy, mint fiatalabb testvérük, Levente már a honfoglalás korábbi szakaszában.
A fejedelmi cím ekkor az uralkodó család legidősebb tagjára, Árpád unokatestvérére, Szabolcsra szállt. A trónon őt Árpád unokája, Jutas fia Fajsz követte. Fajsz halála után a trónt Árpád másik unokája, Zsolt fia Taksony örökölte, akit fia, Géza követett. Árpád utódai közül a Tarhos-Tevel leszármazási ágon a szintén Somogyban megtelepült Szerénd (Zerind) és annak fia, Koppány sem jutott fejedelmi rangra, mivel Géza után annak fia, Vajk került trónra. Vajk (Szent István) halála után pedig Géza öccsének, Mihálynak a leszármazottai örökítették az Árpád-ház folytonosságát (Árpád - Zsolt - Taksony - Mihály - Vászoly - I. Béla férfiágon). Fajsz fejedelem nemzetsége letűnt a nagypolitika színteréről. Megjegyzés A korabeli hiányos adatok, a helyesírás változása miatt (és azért, mert a bizánci történelmi források félrehallásokat tartalmazhatnak, továbbá sok magyar hangnak sem a latinban, sem a görögben nem is volt megfelelő betűjele), a nevek írásmódjánál azt a hagyományt vettem át, hogy minden valószínűség szerint a helynevekben megőrzött személynevek közelítik legjobban a magyar hangzásvilágot. A görög krónikákban Fajsz fejedelem neve Φαλιτζι-ként (Fajcsi?) szerepel.
A környék története
Jutas fia Fajsz fejedelem jól választotta ki szálláshelyét: Belső-Somogy erdős síkvidéke nemcsak vadban-halban bővelkedett, de a tájat kiismerhetetlenül szabdaló mocsarak és tavak a rövid időre betörő ellenségnek akadályt jelentettek; a nádasok és végtelen erdőségek legalábbis átmenetileg menedéket nyújtottak a köznépnek és vagyonkájuknak, jószágaiknak is. A hosszadalmas török uralmat persze ez a vidék is megszenvedte, nemcsak a Fajsz nemzetség évezredes múltú vára, hanem a környező falvak és népük is szinte nyomtalanul vesztek el.
Hazánkban a középkori falvak elképzelhetetlenek voltak községi tulajdonban lévő közös hasznosítású halastavak nélkül: a hosszú és gyakori böjtös időszakokban a vallási előírásoknak megfelelően nagyarányú volt a halfogyasztás. A lapos mélyedésekben duzzasztott tavak kialakítása és a patakokon lévő malmok vízellátása nagy tudást igénylő vízrendezési munkálatokkal folyt. Az ember és környezete hosszútávon fenntartható egyensúlyban állt. A természetközeli vízrendezés eredménye volt a kaszálók és szántóföldek megfelelő vízellátása és árvízvédelme is a kissé magasabb térszíneken, ahol a belterjes állattenyésztés volt a fő gazdálkodási forma. A török időkben a falvak pusztulása ezt a hagyományt is derékba törte; gondozás híján a tavak elmocsarasodtak, árvizek tették tönkre a termőföldeket. Az újratelepült falvak földjeinek védelmére a 19. század vízmérnökei durva beavatkozást végeztek, a patakok medrét kiegyenesítették, a mocsarakat - ahol lehetett - lecsapolták. Vidékünkön ebben az időszakban is számos duzzasztott halastó létesült, amelyek egy része napjainkig fennmaradt, de ma már többnyire megváltozott szerepkörben: a természeti értékek megőrzését és megismertetését szolgálják.
Fajszi fáslegelő
A török idők elmúltával a lassan benépesülő vidék gyér lakosságának eltartására a külterjes legeltető állattartás is elegendő volt, ez alakította a tájat. Ez a gazdálkodási forma Somogyfajsz határában sokáig fennmaradt, és a tájnak egy, leginkább a 19. századihoz hasonló képét őrizték meg számunkra az itt lakók olyan hűen, ahogy az csak kevés helyen található. A vidék talajának gyenge termőképessége miatt a vízjárta és beerdősült tájban mozaikszerűen elhelyezkedő szántók nagyüzemi művelése nem hozott látványos sikereket, így nagy területeken megmaradtak az elavultnak számító gazdálkodási formák. A vegyszermentes gazdálkodás megőrizte az élővilág sokszínűségét. A községtől nyugatra nagykiterjedésű legelők és ligetes-mocsaras síkok uralják a tájat. Persze a közelebbi múlt hatásai itt se múltak el nyomtalanul, de a Somogy Természetvédelmi Szervezet kezelésébe került területek fokozatosan közelítenek a korábbi századokra jellemző állapotokhoz.
A legelőkön a külterjes állattartást az itt működő ökogazdaság tájhoz illő fajtákkal (szürkemarha, racka, mangalica) folytatja. A legelők, mocsarak és tavak fajgazdag élővilágnak adnak otthont.
A 3 évtizede alakult civil szervezet eredetileg madárvédelmi feladatokat látott el, majd tevékenységét szükségképpen kiterjesztette a madarak élőhelyének védelmére is. A Fajsztól nyugatra eső 800 hektár terület megvásárlása után sokrétű és átfogó tevékenységet folytathat a természeti állapot megőrzése illetve javítása, a leromlott területek rehabilitációja érdekében. Ennek legfontosabb feladatai:
- idegen özönfajok (invazív jövevények), mint az akác és aranyvessző visszaszorítása, az őshonos tölgy természetes megújulásának elősegítése
- a leromlott területeken a gyepek és legelők fenntartása, a védett növény- és rovarfajok, gyíkok életterének kiterjesztése
- az indokolatlan vízelvezetések átalakításával az eredeti vizes élőhelyek visszaállítása
Ezeket a tevékenységeit hazai és külföldi aktivisták társadalmi munkájával, önzetlen közreműködésével folytatja - mivel a Csikórét bekerült a NATURA 2000 programba, nemzetközi támogatással.
A vidék egykori urairól, a baljós sorsú Kundokról itt olvashatsz.
Somogyfajszról indultunk egy egész napos biciklis körtúrára.
Mire ideértünk már nagyon meleg volt, tűzött a nap erősen. Annyi emlék maradt meg, hogy nagy legelő, elszórtam pár fával, plussz a nagyfeszültségű vezeték zizegése.
Megtaláltam Zsotyka társaságában! Köszönöm a rejtést! Csodás ez a legelő, mindenképp megért egy bemutatást, köszönöm! Ott jártunkkor birkanyájjal is találkoztunk!
Tetszett a mocsaras, legelős izgalmas helyszín. Sokféle madarat láttunk, sajnos csak távolról. Kócsagokat, gémeket, kacsákat... Egy birkanyájat is megpillantottunk, de ők is menekülőre fogták. A reggeli eső még itt is kitartóan esett, de a séta így is jólesett....
Koronavírus idején ritkán keresett, nehezen megközelíthető ládákat kerestem. A mai első találat nagyon rendeben volt, tetszett ez a faluszéli vízi világ.
Régóta terveztem eljönni ide, végül csak most került rá sor. Nagyon tetszett a legelő a tavakkal és a magával ragadó hangulatával, a nagy szél sem szeghette kedvem. Egyszer egy mozgó társaságában biztosan visszatérek ide. Bakancs/csizma valóban kötelező! Köszönöm a rejtést!
Most akkora a sár, hogy még az ajánlott parkolóig se lehetett elmenni autóval. Utána meg sok helyen cuppogás. De jó bakancsban lehet ezt is élvezni! A csatornákban rengeteg víz, nem mindenhollehetett átkellni, de azért csak el lehetettjutni a ládáig. :-)
Somogyi barangolásunk közben kerestük fel ezt a szép, nyugalmat árasztó természetvédelmi helyet. Az autótól 1,8 km-t sétáltunk a ládáig, a táj lenyűgözően szép. A tó nádasából időnként felreppent egy-egy vízimadár, távolabb szürkemarha csorda legelészett. A ládaoldal ismertetője élvezetes olvasmány a környékről és a fáslegelőről. A környék névadójáról szóló ismertető tetszett a legjobban. A fatuskóban a nagyobb dobozból kiöntöttük a vizet, de a kicsi rendben van. Köszönet a rejtésért.
A biciklis kör legnehezebb része volt a rejtés közvetlen megközelítése. Egyrészt az eső is kezdett intenzívebbé válni, másrészt láposabb, vizenyősebb részek szegélyezik. Azért megoldottuk.
Kissé zavaró volt számunkra a leírásban szereplő tanács:
"Javasolt kiindulási pont: a Somogysárd József A. utca folytatásaként induló homokos mezei út"
Somogysárd közel 10 kilométerre van a ládától... A javasolt pont a koordinátákat is figyelembe véve Somogyfajsz közelében van.
De végül szép, vadregényes helyen kötöttünk ki.
Köszönjük!
Zoli, Helga, Barnabás, Mártika, Bíbor, Bori, Balázs
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (77 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 29,958' E 17° 33,612' 140 m [GCFJSZ+parkoló]
N 46° 30,027' E 17° 33,636' 140 m [GCFJSZ+hagyásfa]
N 46° 29,830' E 17° 32,827' 129 m [GCFJSZ+pocsolya]
N 46° 29,860' E 17° 33,050' 130 m [GCFJSZ+töltés kezdete]
