Elhelyezés időpontja: 2014.05.01 07:40
Megjelenés időpontja: 2014.05.01 07:42
Utolsó lényeges változás: 2015.10.06 18:51
Utolsó változás: 2019.11.27 13:05
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Ládagazda: Ajtony Nehézség / Terep: 1.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2150 m
Megtalálások száma: 120 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Fajszi rétek
A láda a somogyfajszi fáslegelő védett területét mutatja be. Az alacsony fekvésű, homokos terepen néhol sár vagy tocsogó nehezítheti a haladást. Az utakon háziállat-csordákkal történő találkozás is elképzelhető. Az utakról letérni a védett területen csak külön engedéllyel szabad. A láda (10 cm X 10 cm X 18 cm) elhelyezése állami tulajdonú, nem védett területen történt (távvezeték-nyiladék). A ládába TravelBug helyezhető. Útvonal
Javasolt kiindulási pont: a Somogyfajsz József A. utca folytatásaként induló homokos mezei út mentén állhatsz le, amely egészen kivételes esetektől eltekintve biztosan járható városi autóval is a javasolt parkolóhelyig: N 46° 29,958' E 17° 33,612' 140 m [GCFJSZ+parkoló], itt már elérted a tájképileg kellemes részeket, első látványként a Csikórétet a kiszáradt hagyásfák szoborszerű csonkjaival: N 46° 30,027' E 17° 33,636' 140 m [GCFJSZ+hagyásfa]
A nyugatra vezető útvonal mentén a tájrehabilitáció nyomán újonnan duzzasztott sekély tavak és részben elmocsarasított védett rétek között haladsz. Esők után egy rövid útszakasz N 46° 29,830' E 17° 32,827' 129 m [GCFJSZ+pocsolya] nem mindig járható száraz lábbal, előfordulhat, hogy az út helyett már előbb rá kell térned a mocsár alacsony duzzasztógátjára a N 46° 29,860' E 17° 33,050' 130 m [GCFJSZ+töltés kezdete] pontnál, és ahol a gát végetér, délre fordulsz, és füves szekérutakon haladhatsz a továbbiakban.
Természeti környezet
Az egykori Pannon-tenger üledékeivel feltöltött síkságot annak kiemelkedése után az ősfolyók által szállított homok fedte be, majdnem tökéletes alföldi tájat képezve, amelyen pár arasznyi magasságkülönbség is alapvetően változtatja meg a táj arculatát az eltérő növényzet miatt. Az uralkodó északi szél csekély szintkülönbségű hosszanti mélyedéseket alakított ki, ezeken a kissé alacsonyabb helyeken ma is sekély tavak és mocsarak nyújtóznak el. A kissé kiemelkedő, lapos hátakon jellegzetes száraz élőhelyek találhatók homoktalajra jellemző mészkerülő növényvilággal, amely leginkább a Nyírség vidékére emlékeztet.
A környék névadója
Árpád a 907-es pozsonyi csatában nemcsak megsemmisítette a ránk törő, bennünket a földről eltörölni szándékozó nyugati hatalmak egyesített seregeit, hanem egy évszázadra elrettentett minden ránk támadni szándékozó külső erőt. Nagy árat fizetett a győzelemért: nemcsak ő halt meg a győztes csata után az ott szerzett sebesülés utóhatásaként, de három fia: Jutas, Üllő és Tarhos is a csatatéren halt dicső halált, ugyanúgy, mint fiatalabb testvérük, Levente már a honfoglalás korábbi szakaszában.
A fejedelmi cím ekkor az uralkodó család legidősebb tagjára, Árpád unokatestvérére, Szabolcsra szállt. A trónon őt Árpád unokája, Jutas fia Fajsz követte. Fajsz halála után a trónt Árpád másik unokája, Zsolt fia Taksony örökölte, akit fia, Géza követett. Árpád utódai közül a Tarhos-Tevel leszármazási ágon a szintén Somogyban megtelepült Szerénd (Zerind) és annak fia, Koppány sem jutott fejedelmi rangra, mivel Géza után annak fia, Vajk került trónra. Vajk (Szent István) halála után pedig Géza öccsének, Mihálynak a leszármazottai örökítették az Árpád-ház folytonosságát (Árpád - Zsolt - Taksony - Mihály - Vászoly - I. Béla férfiágon). Fajsz fejedelem nemzetsége letűnt a nagypolitika színteréről. Megjegyzés A korabeli hiányos adatok, a helyesírás változása miatt (és azért, mert a bizánci történelmi források félrehallásokat tartalmazhatnak, továbbá sok magyar hangnak sem a latinban, sem a görögben nem is volt megfelelő betűjele), a nevek írásmódjánál azt a hagyományt vettem át, hogy minden valószínűség szerint a helynevekben megőrzött személynevek közelítik legjobban a magyar hangzásvilágot. A görög krónikákban Fajsz fejedelem neve Φαλιτζι-ként (Fajcsi?) szerepel.
A környék története
Jutas fia Fajsz fejedelem jól választotta ki szálláshelyét: Belső-Somogy erdős síkvidéke nemcsak vadban-halban bővelkedett, de a tájat kiismerhetetlenül szabdaló mocsarak és tavak a rövid időre betörő ellenségnek akadályt jelentettek; a nádasok és végtelen erdőségek legalábbis átmenetileg menedéket nyújtottak a köznépnek és vagyonkájuknak, jószágaiknak is. A hosszadalmas török uralmat persze ez a vidék is megszenvedte, nemcsak a Fajsz nemzetség évezredes múltú vára, hanem a környező falvak és népük is szinte nyomtalanul vesztek el.
Hazánkban a középkori falvak elképzelhetetlenek voltak községi tulajdonban lévő közös hasznosítású halastavak nélkül: a hosszú és gyakori böjtös időszakokban a vallási előírásoknak megfelelően nagyarányú volt a halfogyasztás. A lapos mélyedésekben duzzasztott tavak kialakítása és a patakokon lévő malmok vízellátása nagy tudást igénylő vízrendezési munkálatokkal folyt. Az ember és környezete hosszútávon fenntartható egyensúlyban állt. A természetközeli vízrendezés eredménye volt a kaszálók és szántóföldek megfelelő vízellátása és árvízvédelme is a kissé magasabb térszíneken, ahol a belterjes állattenyésztés volt a fő gazdálkodási forma. A török időkben a falvak pusztulása ezt a hagyományt is derékba törte; gondozás híján a tavak elmocsarasodtak, árvizek tették tönkre a termőföldeket. Az újratelepült falvak földjeinek védelmére a 19. század vízmérnökei durva beavatkozást végeztek, a patakok medrét kiegyenesítették, a mocsarakat - ahol lehetett - lecsapolták. Vidékünkön ebben az időszakban is számos duzzasztott halastó létesült, amelyek egy része napjainkig fennmaradt, de ma már többnyire megváltozott szerepkörben: a természeti értékek megőrzését és megismertetését szolgálják.
Fajszi fáslegelő
A török idők elmúltával a lassan benépesülő vidék gyér lakosságának eltartására a külterjes legeltető állattartás is elegendő volt, ez alakította a tájat. Ez a gazdálkodási forma Somogyfajsz határában sokáig fennmaradt, és a tájnak egy, leginkább a 19. századihoz hasonló képét őrizték meg számunkra az itt lakók olyan hűen, ahogy az csak kevés helyen található. A vidék talajának gyenge termőképessége miatt a vízjárta és beerdősült tájban mozaikszerűen elhelyezkedő szántók nagyüzemi művelése nem hozott látványos sikereket, így nagy területeken megmaradtak az elavultnak számító gazdálkodási formák. A vegyszermentes gazdálkodás megőrizte az élővilág sokszínűségét. A községtől nyugatra nagykiterjedésű legelők és ligetes-mocsaras síkok uralják a tájat. Persze a közelebbi múlt hatásai itt se múltak el nyomtalanul, de a Somogy Természetvédelmi Szervezet kezelésébe került területek fokozatosan közelítenek a korábbi századokra jellemző állapotokhoz.
A legelőkön a külterjes állattartást az itt működő ökogazdaság tájhoz illő fajtákkal (szürkemarha, racka, mangalica) folytatja. A legelők, mocsarak és tavak fajgazdag élővilágnak adnak otthont.
A 3 évtizede alakult civil szervezet eredetileg madárvédelmi feladatokat látott el, majd tevékenységét szükségképpen kiterjesztette a madarak élőhelyének védelmére is. A Fajsztól nyugatra eső 800 hektár terület megvásárlása után sokrétű és átfogó tevékenységet folytathat a természeti állapot megőrzése illetve javítása, a leromlott területek rehabilitációja érdekében. Ennek legfontosabb feladatai:
- idegen özönfajok (invazív jövevények), mint az akác és aranyvessző visszaszorítása, az őshonos tölgy természetes megújulásának elősegítése
- a leromlott területeken a gyepek és legelők fenntartása, a védett növény- és rovarfajok, gyíkok életterének kiterjesztése
- az indokolatlan vízelvezetések átalakításával az eredeti vizes élőhelyek visszaállítása
Ezeket a tevékenységeit hazai és külföldi aktivisták társadalmi munkájával, önzetlen közreműködésével folytatja - mivel a Csikórét bekerült a NATURA 2000 programba, nemzetközi támogatással.
A vidék egykori urairól, a baljós sorsú Kundokról itt olvashatsz.
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
A rejtek melletti területet a nevének megfelelően vette igénybe egy hatalmas racka juh nyáj. Szépek voltak, nagy szarvúak, sok báránnyal.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Belső-Somogyban 2015-ben jártunk, akkor pár láda kimaradt ezen a területen, most ez a láda a pótlások egyike.
Csend és nyugalom, senkivel és semmivel nem találkoztunk sétánk során az októberi nyári melegben.
Jó ötlet, hogy a füzetet tartalmazó ládika egy másik ládában van, így a logbook védve van.
Kétnapos kerékpáros kalandtúra Ajtony ládák felfedezésére.
Itt legalább a homok ellenére jól tudtam tekerni. A távvezetékek alatt nem jó érzés tartózkodni.
A láda rendben, igaz a külső dobozban állt a víz. Szárítgattam a napsütésben.
Köszönöm a rejtést, a ládával minden rendben. A felesleges vizet kiöntöttem belőle, viszont az oldala belülről kissé rozsdafoltos maradt. A logfüzet szerencsére nem ázott el a dupla dobozolásnak köszönhetően.
Papucsoshangya társaságában szép gombákat szedtünk ezen a varázslatos réten, és birkaszerű állatokat is láttunk, de nem mertük megközelíteni őket.
2500. találatom
Somogyi hétvégén kerekeztünk egyet Boronka-melléken kitkat0123-mal. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Fő célunk az Aranyos menti multi volt, de nekem még hiányzott pár láda Somogyfajsz környékén is, ezért erre kezdtünk. Kellemes napos időnk volt, jólesett a tekerés. Gyorsan meglett a láda.
Köszönöm a rejtést!
Szép. Szinte már az Alföldön éreztem magam.
A ládászokat val'szeg szeretik itt, hiszen a rejtek szépen körül volt kaszálva. A láda jó állapotban a helyén van. Köszi a rejtést.
mmxlvi.
Pár éve már geoládázunk, sok szép helyen jártunk és sok érdekes dolgot tapasztaltunk, de mindig újabb és újabb meglepetés tud érni minket ládázás közben :) A megadott koordinátákat követve, közeledtünk a láda rejtekéhez, amikor egy kisbárány hangos és panaszos bégetésére lettünk figyelmesek. Utunk során az erdő aljában láttunk egy juhnyájat, így feltételeztük, hogy a kicsi tőlük keveredhetett el. Eléggé fújt a szél, a nyáj bégetését a láda közelében már nem is lehetett hallani. A kicsi egészen közel merészkedett hozzánk, mintha segítséget várt volna tőlünk. Némi ügyeskedés után sikerült rávennünk, hogy kövessen minket és próbáltuk megkeresni a nyájat. Sikerrel jártunk, a kicsi bégetett néhányat, mire a mamája hangos választ adott, a bárányka pedig boldogan rohant vissza hozzá! :) Ennél szebbet nem is kívánhattunk volna, és persze a "mentőakció" közben gyorsan a találatot is bezsebeltük! ;)
A láda rendben a helyén volt, a legelőt pedig a maga egyszerűsége miatt is érdemes felkeresni, hasonló jellegű tájjal nem minden nap találkozik az ember, de ennek is megvan a maga szépsége! Köszönjük a rejtést! Dóri és Gábor [Geoládák v3.9.6]
Somogyfajszról indultunk egy egész napos biciklis körtúrára.
Mire ideértünk már nagyon meleg volt, tűzött a nap erősen. Annyi emlék maradt meg, hogy nagy legelő, elszórtam pár fával, plussz a nagyfeszültségű vezeték zizegése.
Megtaláltam Zsotyka társaságában! Köszönöm a rejtést! Csodás ez a legelő, mindenképp megért egy bemutatást, köszönöm! Ott jártunkkor birkanyájjal is találkoztunk!
Tetszett a mocsaras, legelős izgalmas helyszín. Sokféle madarat láttunk, sajnos csak távolról. Kócsagokat, gémeket, kacsákat... Egy birkanyájat is megpillantottunk, de ők is menekülőre fogták. A reggeli eső még itt is kitartóan esett, de a séta így is jólesett....
Koronavírus idején ritkán keresett, nehezen megközelíthető ládákat kerestem. A mai első találat nagyon rendeben volt, tetszett ez a faluszéli vízi világ.
Régóta terveztem eljönni ide, végül csak most került rá sor. Nagyon tetszett a legelő a tavakkal és a magával ragadó hangulatával, a nagy szél sem szeghette kedvem. Egyszer egy mozgó társaságában biztosan visszatérek ide. Bakancs/csizma valóban kötelező! Köszönöm a rejtést!
Most akkora a sár, hogy még az ajánlott parkolóig se lehetett elmenni autóval. Utána meg sok helyen cuppogás. De jó bakancsban lehet ezt is élvezni! A csatornákban rengeteg víz, nem mindenhollehetett átkellni, de azért csak el lehetettjutni a ládáig. :-)
Somogyi barangolásunk közben kerestük fel ezt a szép, nyugalmat árasztó természetvédelmi helyet. Az autótól 1,8 km-t sétáltunk a ládáig, a táj lenyűgözően szép. A tó nádasából időnként felreppent egy-egy vízimadár, távolabb szürkemarha csorda legelészett. A ládaoldal ismertetője élvezetes olvasmány a környékről és a fáslegelőről. A környék névadójáról szóló ismertető tetszett a legjobban. A fatuskóban a nagyobb dobozból kiöntöttük a vizet, de a kicsi rendben van. Köszönet a rejtésért.
A biciklis kör legnehezebb része volt a rejtés közvetlen megközelítése. Egyrészt az eső is kezdett intenzívebbé válni, másrészt láposabb, vizenyősebb részek szegélyezik. Azért megoldottuk.
Kissé zavaró volt számunkra a leírásban szereplő tanács:
"Javasolt kiindulási pont: a Somogysárd József A. utca folytatásaként induló homokos mezei út"
Somogysárd közel 10 kilométerre van a ládától... A javasolt pont a koordinátákat is figyelembe véve Somogyfajsz közelében van.
De végül szép, vadregényes helyen kötöttünk ki.
Köszönjük!
Zoli, Helga, Barnabás, Mártika, Bíbor, Bori, Balázs
Az Őskohászati Múzeum felől a dagonyás erdei úton biciklivel jutottunk el a legelőre. A cél előtt egy szürkemarha gulya állta utunkat, de mi csak mentünk.
Rekkenő meleg napon sétáltuk végig az ajánlott útvonalat, a füldúton az autót kicsit korábban leparkolva. A részletes leírást olvasva haladtunk, szépen kibontakozott a táj. Kikerültük a tocsogós részt és a szürkemarha csordát. Tetszett, köszönjük! E+D
TFTC!
Somogyi bolyongás - vadregényes helyek - érdekes látnivalók
Megérte a bő 3 km sétát ez a hely, olyan érzésem volt, mintha az Alföldön lennék.
Szerintem nem jó úton kanyarodtam a láda felé, mert az utolsó 700 méter sűrű dzsindzsás úton vezetett.
Szűk 6 kilométer séta oda-vissza Somogyfajszról. Egy lélekkel sem találkoztam út közben, csak csodás tájjal, rengeteg vizimadárral és kellemes késő nyári időjárással :-) Remek séta volt, egyértelmű rejtéssel. Nagyon szeretem ezt a műfajt! Köszönöm szépen!
105 kilométer kerékpározás Marcali környékén sok terepezéssel.
A gcfkak multi teljesítése közben tettem egy kis kitérőt ehhez a ládához. Legjobban az fog megmaradni bennem, hogy az ide vezető úton végre nem süllyedtem el a homokban, könnyen gurult a kerékpár a füves utakon.
Éjszakai túrán 27 km-t gyalogoltunk Dávodpusztától Újvárfalváig. Sakálüvöltés, vadász- és vaddisznókalandok. A csúcs az egész éjszakán át tartó szarvasbőgés volt.
Megtaláltam! :) Somogyfajsz felől a hídig bementünk autóval, onnan pedig gyalog folytattuk a fennmaradó (kb. 1,3km) távot. A környék a maga módján szép; kicsit emlékeztet a diósviszlói legelőre. A fatönkben lévő doboz jelentem ép és egészséges, ahogy a logbook is. Köszi a lehetőséget.
Ötvöskónyi-Osztopán geotúra bicajjal. Az útvonal úgy hozta, hogy Latinkatelep felől érkeztem a most még üdén zöldellő, néhol vizesárkokkal tarkított, dimbes-dombos területre. A rejtek teljesen rendben volt, a láda is jó állapotúnak mutatkozott. A közelben állatokat legeltettek. Miután a tűlevelűek is megjelentek, teljesen Kiskunság-feelinget keltett. :)
A Somogyfajszi Őskohó felől közelítettük meg a ládát. Az erdészház melletti úton indultunk, majd lényegében derékszögben balra kanyarodva lehet elérni a dobozt, de mi egy kicsit nagyobb körrel próbálkoztunk. Ami nem jött össze, mert a Felsőkakra menő földútról a távvezeték alatti útra nem lehetett lekanyarodni, mivel a távvezeték alatt kerítéstől kerítésig állt a víz. Úgyhogy visszamentünk és megkerültük a kerítéses területet, a N46 29.782 E17 32.623 pontnál, egy patak mellett induló szekérúton mentünk a ládáig. Ez az út idényben kicsit benőtt lehet, most még jól járható. A külső ládában most is állt a víz, bár az okát nem sikerült megtalálnom.
Kellemes séta volt, bár én nem tudok annyira rajongani az efféle tájért, mint néhány előző logoló.
A leírás hagyományosan prémium Ajtonynál, ez most is így van.
Kár, hogy a nemrég telepített dobozban máris áll a víz.
Részt vettem a rejtésben, ezért az első néhány hely meghagyása után bejelentem megtalálásnak.
Sőt, nem csak a rejtéskor voltam itt, hanem előzetes terepfelméréskor és kőkeresztkereséskor is. Először szárazabb idő volt, de már akkor sem volt könnyű átkelni a leírásban is említett vizes-mocsaras részen, másodjára meg még kevésbé, de aztán felfedeztük, hogy hogyan kerülhető ki. Máskor pedig teljesen száraz úton közelítettük meg a környéket Újvárfalva irányából, arra is nagyon szép helyek vannak. A Somogyfajsz felőli megközelítés akkor lesz az igazi, ha majd a legújabban épített tó környékét is ,,rendezi'' a természet, mert most még nagyon sáros.
Egyre több szépséggel szolgál és egyre jobban bele vagyok szerelmesedve ebbe a majdnemhogy legszűkebb hazai tájba. A fáslegelő a legszebb kultúrtáj, és ez tényleg a legjava. Még ezeket a magukat először biciklisztrádának hitegető, majd a kerekeket helyenként mégis aljasul süppesztő utakat is megbocsátom.
Boldogult természetvédős fiatalkoromban pár napig földhivatalok adatbázisában kerestem a fáslegelőként hasznosítható területeket egy minisztériumi projekt keretében. Még az is lehet, hogy icipicit benne vagyok. :-)
Szép napsütésben, gyönyörű tájon sétálhattunk. Pár hónapja ismerjük a területet, és többször is gondoltunk rá, hogyhogy nincs még itt láda. Nagyon örülünk a rejtésnek. A megjelenéstől számítva kicsit későn indultunk, ebédidőben, és azt hittük, már biztosan megelőztek minket, a dobogóban azért reménykedtünk. A logfüzetet kinyitva láttuk, hogy még nem járt előttünk senki, volt is nagy öröm, hogy miénk a piros 1. :)