WAP
A 800 ml-es hagyományos ládát cserép alatt keresd! Lehetőleg tanítási napon, 8:00 és 16:00 között menj!
Megközelítés
A faluban gyakorlatilag bárhol lehet parkolni, az iskola előtt is.
N 46° 8,759' E 18° 27,130' 190 m [GCNPAL+parkoló]
Mindig nyitva van a kis, alacsony kapu, sétálj be!
Ha elölről mégsem jutsz be, akkor D-i irányba sétálj 95 m-t, ott a buszmegállónál egy földúton jobbra menj a házak mögé,
N 46° 8,691' E 18° 27,200' 196 m [GCNPAL+ösvény kezdete] majd az első lehetőségnél jobbra. Helyenként út, helyenként gyümölcsös, de el lehet menni.
A ládába TravelBug helyezhető.
Ezzel a geoládával egy kedves kis baranyai falut, és első sorban annak az iskoláját szeretnénk bemutatni.
Talán sokan csak Móra Ferenc írásaiból ismerik az olyan iskolát, amelyikben egy tanítóval különböző osztályok együtt tanulnak. Akiknek éppen halk órájuk van, csöndesen végzik a feladatukat. Nincs tanári szoba, nincs csöngő, de van nagy füves udvar, sok játék, és komoly munka.
Egy ilyen, ma is működő intézménybe szeretnénk ezzel a ládával meghívni. Jelenleg összesen 21 tanulója van, ennek megfelelő méretű az épület, az udvar, az öltöző. A szüneteket nem szabályozza csöngő, hanem a tanítás menetéhez és az időjáráshoz igazodik.
Nincs se porta, se titkárság, se tanári szoba, két tanteremben van együtt egész nap a két tanulócsoport a tanítókkal. Ha jön a postás, besétál, ha csöng a telefon, felveszik. Ha teheted, tanítási időben 8:00 és 16:00 között érkezz! Ha van bátorságod, kopogj és köszönj be, itt szokva vannak az óra közbeni vendéghez, örömmel fognak fogadni. Két ajtó van, bármelyiken bemehetsz.
Ha hétvégén vagy tanítási szünetben érkezel, sétálj körbe, kukucskálj be az ablakon, és nézd meg a falu nevezetességeit!
A rejtek
Az iskolaudvar végén menj fel a lépcsőn!
A 800 ml-es hagyományos ládát cserép alatt keresd! A szomszédok tudnak róla.
Mivel Nagypallon - vagy ahogy a helyiek mondják, Nagypallban - eddig nem volt láda, szeretnénk felhívni a figyelmet a falu egészére.
Nevezetességek a faluban
Az iskolával közös udvarból nyílik a
falumúzeum és a
csuhékiállítás. Utóbbit Erzsi néni személyesen mutatja meg, aki a legtöbb műremek személyes alkotója.
Mindkettő bármikor megtekinthető, de ehhez telefonon egyeztetni kell:
falumúzeum: 72-466-752
csuhékiállítás: 72-466-713
A falumúzeum különlegessége, hogy szoba egyik oldalát magyar, a másik oldalát sváb hagyományok szerint rendezték be. Még az ágy két felét is különbözőképpen ágyazták!
A csuhémúzeumban a környék kézműveseinek alkotásai láthatók, például huszárok, rőzsehordó asszonyok, Betlehem.
Talán meglepő színfoltja a falunak a
pincegaléria, amit egy holland házaspár hozott létre, és évről évre új kiállítással nyitja meg. Május 1-jétől szeptember végéig tekinthető meg.
Pincegaléria
N 46° 8,879' E 18° 27,057' 186 m [GCNPAL+pincegaléria]
Templomok
N 46° 8,850' E 18° 27,103' 142 m [GCNPAL+katolikus templom]
N 46° 8,893' E 18° 27,413' 167 m [GCNPAL+református templom]
Katolikus gyülekezete a pécsváradi plébániához tartozik. A református gyülekezet a Zengővárkonyi Református Egyházközösség társgyülekezete.
Az iskola történetéről
Nagypall község a Mecsek hegység lábától alig néhány kilométerre, délre terül el. Régi feljegyzésekből ismert, hogy a községnek 1738-ban már van tanítója, Kállay Ferenc. 1772-73-ban Nagypall lakói magyarok és németek. Ezekben az években a nagypalli római katolikus felekezetű elemi iskola római katolikus vallású tanulóit a helyi tanító rendszeresen oktatta. Ekkor iskolaépülettel nem rendelkeztek, a tanító saját házában oktatott írást és olvasást. A tanítót Engelbert Kristófnak hívták. 1829-ben épült meg az új nagypalli iskola. Ide jártak a magyar, német gyerekek. Ekkor a tanító Jámbor László. 1852-ben már két iskola működött, a római katolikus felekezetű és a református felekezetű. Mindkét felekezetű gyerekeket külön tanító tanította. A feljegyzések szerint 1922-ben az iskolát református felekezetű elemi népiskolaként rögzítették. Egy tanító 14 római katolikus vallású és 21 református vallású diákot oktatott. A tanítás nyelve a magyar. 1924-ben újra működött a római katolikus felekezetű iskola is. Tanítók: Sziács Sándor és Háhmánn Márton. 1937-38-ban a római katolikus elemi népiskola tannyelve a német. 1943-ban az intézmény nyolcosztályú és egy tanterem volt. 51 beírt tanulóját egy kisegítő oktatta, mert a helyi tanító katonai szolgálatot teljesített. 1948-ban államosították az iskolát, ekkor kettő tanteremben kettő tanító 75 tanulóval foglalkozott. Ebben az évben költözött az iskola a Szabadság utca 37. számú épületbe, ahol a mai napig megtalálható. Átalakítással kettő tantermes iskolát, szertárat és kettő szoba, konyha pedagóguslakást hoztak létre. 1975-től már csak alsó tagozat működik, kettő tanteremmel és kettő tanítóval. 1991 óta működik az intézményben a napközi, és ettől az évtől kezdve tanulnak a gyerekek német nemzetiségi nyelvet. A tanítók száma három, ebből kettő osztálytanító és egy a napközis nevelő. A tanítás 1-2. és 3-4. osztállyal részben osztott oktatási rendszerben folyik. 1997-ben megtörténik az iskola homlokzatának felújítása, tetőszerkezetének cseréje. 2008-ban az iskola a pécsváradi Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola tagintézménye lett. 2003 óta a Pécsváradi Tankerülethez tartozik, ekkor kapta a következő nevet: Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nagypalli Német Nemzetiségi Tagiskolája.
Nagypall község története
Nagypall Baranya megyében, a Zengő hegytől délre helyezkedik el. A legközelebbi város Pécsvárad, alig 3 km-re található.
A település nevét először az I. István által alapított pécsváradi bencés apátságnak adót szolgáltató falvak között írták le, ekkor még Pol alakban. A Pall helynév a magyar Pál személynévből alakult ki. A hagyomány szerint az 1700-as években egy Nagy Pál nevű földesúrnak voltak itt birtokai.
A nagypalli hagyományok szerint egy néhai skót herceg szobra áll a településen, akit Vendel néven avatták szentté, mert a földművesek beteg állatait gyógyította, ettől pedig a pásztorok védőszentje lett.
Nagypall a török hódoltság alatt is lakott falu volt. A hódoltság után lakossága magyar. A 18. század elején Nagypall a pécsi püspök birtoka lett. E század közepén erősen élt a faluban a református vallás. A 18 század második felében kezdtek a faluba németek betelepedni. Számuk lassan növekedett, az első világháború után arányuk 50% fölé emelkedett. Mária Terézia uralkodása alatt a magyarok jobbágyok, a németek zsellérek voltak. Termeltek búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szőlőt. Tenyésztettek ökröt, üszőt, fejőstehenet, lovat, sertést, juhot. Két malom is őrölt.
A II. világháborúig a falu két utcájában elkülönülten éltek a németek és a magyarok. A magyarok a református vallást gyakorolták, míg a németek római katolikusak voltak. Ezért van két temploma a falunak: az 1793-ban épült református templom, mely műemlék épület és az 1885-ben épült katolikus templom.
1852-ben, a községben már két iskola is működött: a római katolikus, melyben a tanítás nyelve német és magyar volt, és a református felekezetű, melyben a tanítás nyelve magyar volt. 1928-tól már ismerjük az itt élő iparosok nevét is. Élt itt: bognár, borbély, cipész, kovács, kőfaragó, lakatos, molnár, vegyeskereskedő. Volt tejcsarnok, vasútállomás, postahivatal és működött Levente Egyesület, a Gazdakör és a Polgári Olvasókör. 1946-ban sportkör, 1947-ben önkéntes tűzoltó testület alakult. A következő években megalakult a Községi Tanács, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoport.
A közigazgatás átszervezése átszervezése folyamán 1966. június 30-án megszűnt az önálló tanács és július 1-től Pécsváradhoz csatlakozott. Az egyesült termelőszövetkezet központja is Pécsvárad. Az iskolában már csak alsó tagozat működik, a felsősök Pécsváradra járnak.
Forrás
Az iskola igazgatójának tájékoztatója
Nagypall község hivatalos oldala 
