-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Röviden
Két pontos multi geoláda. Jelszórészletek sorrendben egybeírva:
1. N 48° 02,249' E 19° 31,911' 164m 8cm x 8cm x 3.5cm szürke műanyag doboz egy szarufára csavarozva.
2. N 48° 00,790' E 19° 32,730' 318m 14cm x 8cm x 7cm műanyag doboz, fán 1.5m magasan, nem messze a háromszögelési ponttól.

A végládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Ezzel a multival a Cserhát egyik ritkán látogatott sarkába invitállak benneteket. A multi két pontját vagy Rimóc vagy Hollókő irányából lehet megközelíteni attól függően, hogy autóval, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érkezel-e és hogy vissza kell-e térned a kiindulási pontra. Hollókőn drága a parkolás, így az autósoknak a rimóci kiindulópontot ajánlom, bringásoknak, gyalogosoknak és tömegközlekedéssel érkezőknek teljesen mindegy, bár ha több ládás a túra, akkor a következő ládák helye határozza meg a kiinduló pontot.
Rimóc története
A falu Szécsénytől öt kilométerre délre fekszik. Történelme a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, amikor a mai Hatvan környékétől észak felé tartó kereskedelmi útvonalat Rimóc környékén két földvár biztosította. A XI. században már valószínüleg temploma is volt. A környéken feltárt sírokban Szent István korabeli pénzeket és egyéb honfoglalásbeli leleteket találtak. Rimóc neve a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc szóból ered, amiben egy Rim személynév rejlik.
A helység a XIII. század elején azé a Simon báné, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség tulajdonaként említi a történetírás. A XIV. század elején a Kacsicsok hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiainak birtokában találjuk. 1324-ben Károly Róbert király - miután Kacsics Péter fiai Csák Mátéhoz pártoltak - a lázadás leverése után Szécsényi Tamás vajdának adományozta.
A XV. században Rimóc többször cserélt gazdát, míg el nem érkezett a török uralom ideje, amit a falu is megsínylett. A második török uralom idején, 1663 és 1683 között a határvidékhez tartozott és sorsa még bizonytalanabb lett, mint addig. Végül a török kiűzése után Rimóc is helyrejött, népessége feltöltődött és hamarosan a palóc hagyományok központja és hű őrzője lett. A falunak egykor ritka szép népviselete volt: a rimóci szoknya és "tarkarendes" ingujj mellett mindenekelőtt a színes főkötő hívta fel magára a figyelmet. A mai fiatalok is ápolják és néha - mint húsvétkor - még fel is veszik a hagyományos népviseletet. Jelenleg a falunak 1841 lakosa van. (2013. január 1. adat)
Látnivalói közül a következők megérnek egy látogatást:
Falumúzeum
N 48° 2,262' E 19° 31,928' [GCRIVB+Falumuzeum]
1996-ban az önkormányat megvásárolt egy üresen maradt parasztházat és felhívással fordult a falu lakosságához, hogy adományozzanak régi bútorokat, berendezéseket, szerszámokat stb. Az eredmény egy hiteles, érdekes múzeum lett amelyet Bablena Miklósné (06-70-518 0997) bármikor kinyit és hozzáértően elkalauzol benne.
Babamúzeum
N 48° 2,295' E 19° 32,117' [GCRIVB+Babamuzeum]
Itt életnagyságú babákon lehet megismerni a gyönyörű rimóci népviseletet. A Bölcsőtől a sírig című kiállítás minden korosztály népviseletét bemutatja. Kiss Bertalanné (06-32-388-266)
Palóc Főkötő Kiállítás
N 48° 2,227' E 19° 31,647' [GCRIVB+FokotoKiallitas]
Egy felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiállítás keretében 20 palóc település 40db főkötője csodálható meg.
Beszkid Jánosné (06-30-533 2383)
Római Katolikus Templom
N 48° 2,192' E 19° 31,690' [GCRIVB+Templom]
Az Árpád-kori eredeti templomot az 1725-ös tűzvész után építették ujjá. Akkor barokk jellegű, egyhajós templom lett, magas gúlasisakos toronnyal. Jelenlegi formáját a 100 évvel ezelőtti bővítéssel nyerte el.
Fogadalmi Kápolna
N 48° 1,803' E 19° 30,630' [GCRIVB+FogadalmiKapolna]
A falu külterületén található, az István Király út folytatásaként a Nógrádsipek felé vezető földút mentén kb. 1500 méterre a falu központjától.
Kápolna
N 48° 2,017' E 19° 32,383' [GCRIVB+Kapolna]
Ez a kápolna a falutól nem messze, szintén az István Király út mentén található, de a falu másik végén, Hollókő felé.
A település honlapján ezen a linken lehet további információt találni:
RimócLátnivalók
A láda
1. pont:
N 48° 2,249' E 19° 31,911' 164 m [GCRIVB-1]
A multi első pontja a leírásban felsorolt látnivalók egyikének közelében található. 8cm x 8cm x 3.5cm szürke műanyag doboz az egyik szarufára csavarozva, a szekér közelében. Ha nincs időtök az egész falut végigjárni, legalább ezt a nevezetességet nézzétek meg!
2. pont:
N 48° 0,790' E 19° 32,730' 318 m [GCRIVB-2]
A Rimóctól délre fekvő ÉNY-DK irányban futó gerincen három magaslat van: Vakarás, Musuta hegy és Vár-bérc. Ezekből az utolsó kifejezetten felkeltette érdekődésemet, mivel harcias neve ellenére a leghalványabb nyoma sincs semmiféle erődítménynek a hegy tetején. Nem lehetetlen, hogy a honfoglalás előtti két földvár egyike itt volt és a sok évszázad alatt meg az erdősítés következtében minden nyom eltűnt. Ide lett elhelyezve a láda ami egy 14cm x 8cm x 7cm konyhai műanyag doboz, fán 1.5m magasan, nem messze a háromszögelési ponttól.
A legegyszerűbb útvonal a ládához az István Király út mentén található egyik kápolnától vezet. Itt lehet az autót is hagyni.
N 48° 2,017' E 19° 32,383' [GCRIVB+2. pont parkolo] Először a kerékpárút mellett, majd itt föl a gerincre.
N 48° 1,466' E 19° 33,102' [GCRIVB+itt fordulj jobbra] Még mielőtt az erdő eltakarja a kilátást érdemes megcsodálni a hollókői várat messziről. Hollókő irányából szintén a kerékpárút mellett érdemes jönni, de ebből az irányból természetesen balra kell itt fordulni. Útban a gerincre az ösvény mellett nyáron szamócát, ősszel szedret lehet szedni. Ahogy felértetek a gerincre itt kell balra fordulni egy kissé benőtt, elhagyott ösvényre.
N 48° 0,914' E 19° 32,491' [GCRIVB+itt fordulj balra] Innen a láda már nincs messze.
Végül, a Rimóc/vár-bérci láda után a következő környékbeli ládákat ajánlom figyelmetekbe:
GCDOKU
GCSZTV
GCdbgt
GCSIVI
GCHoKo
Jó ládázást!
Források:
RimócLátnivalók
RimócWiki
Nógrád Megye Kézikönyve CEBA KIADÓ 1997 ISBN 963 9089 12 5
Nógrád Megye Népművészete Balassagyarmat 2000 ISBN 963 7224 64 5