WAP ON: A láda a zenepavilon épületétől nem messze a fák között, egy sokágú fa ölelésében található. A láda 14 x 9,5 x 10 cm nagyságú műanyag, csatos doboz.
WAP OFF
A ládába TravelBug helyezhető, amit ne felejts el bejelenteni a geocaching.com-on !!
A fordítást akosgy készítette.
Megközelítés
Békésről Tarhos irányába a 4238. számú műúton haladva a legkönnyebb megközelíteni. Tarhosra beérve az első lehetőségnél balra kell fordulni, majd kb. 50 méter megtétele után a kapubejárótól N 46° 48,833' E 21° 12,683' 86 m [GCWZP+parkoló] lehet a ládát gyalogosan megközelíteni, kb. 1 km-es kellemes sétával. Gépkocsival behajtani tilos!
FONTOS: A zenepavilon magánterületen fekszik, kirándulási céllal napkeltétől - napnyugtáig szabadon látogatható, az épületekbe engedély nélkül belépni tilos
Tarhos településről és a zenepavilonról
Tarhos 1775-ben került a Wenckheim-család tulajdonába. A birtok központjában felépített kastély körül lassan elkezdett újratelepülni a török uralom alatt elnéptelenedett település. Akárcsak a környék több falva, egészen 1945-ig Tarhos is az osztrák polgári származású Wenckheimek birtokában volt. Ebben az évben a családfő, Wenckheim László a politikai változásoktól tartva, hozzátartozóival együtt elhagyta az országot. A tarhosi tanyaközpont nagy változások elé nézett.
Gulyás György Kodály Zoltán egyik leghívebb tanítványának tekinthető: hittel vallotta, hogy a haladó zenepedagógia a társadalom formálásának fontos eszköze. Miután évekig tanított Békés megyében, 1943-tól a debreceni tanítóképző ének-zene oktatójaként dolgozott. Aztán 1946-ban végre eljött az ideje: énekiskolát alapított és kijárta, hogy oktatási célra kiutalják neki (az akkor közigazgatásilag Békéshez tartozó) Tarhos megüresedett uradalmi épületeit, 105 kataszteri hold birtokkal együtt. Az iskolaalapítást az ország ennyire eldugott sarkában sokan tartották lehetetlen küldetésnek. A művészeti tanács elnökeként maga Kodály sem támogatta az elképzelést, Keresztury Dezső művelődésügyi miniszter, Illyés Gyula és Veres Péter azonban igen, így Gulyásék végül 1946 novemberében megkapták a működési engedélyt.
A következő időszak lázas építkezéssel telt - eleinte csak a szó átvitt értelmében. Az első tantestületi ülést 1947 januárjában tartották, a békés-tarhosi Országos Ének és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet, valamint a hozzá kapcsolódó általános iskola hivatalos megnyitóját február 15-én tartották. Az iskola, amelynek végső célja az ének-zene tanárok új generációjának kinevelése volt, a kezdetektől számtalan problémával küzdött. A gyerekeket nehezen tudták elhelyezni, a tanítás pedig roppant szegényes körülmények között folyt, elsősorban az egykori kastély kétszintes épületében. Kezdetben Gulyás volt az egyetlen zenetanár, a hangszerállományt pedig két zongora: a Wenckheim-családé és a sajátja képezte. Bár a következő években többször felmerült az iskola áthelyezésének és megszüntetésének lehetősége (többek között az is, hogy Pannonhalmára, a bencés gimnázium helyére költöztetik), a működést pedig folyamatosan gátolta a bürokrácia, a komoly szakmai munka mind több elismerést hozott.
A sors kegyetlen fintora, hogy a Zenepavilon megnyitója után egyetlen évvel a békés-tarhosi iskolát egyetlen tollvonással megszüntették. Eleinte csak a Békéscsabára való áthelyezésről volt szó, de végül az 1954-55-ös tanév megkezdése előtt néhány nappal Gulyás az iskola teljes bezárásáról kapott értesítést. Kodály visszaemlékezései szerint ennek elsősorban a tarhosi eredményeket övező irigység és rosszindulat lehetett az oka. Gulyás visszaköltözött Debrecenbe, és az ottani zeneiskola tanára lett; később megalapította a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt. 1976-ben létrehozta a Békés-Tarhosi Zenei Napokat, amelyet az iskola emlékét őrizve máig megrendeznek, igaz, nem Tarhoson, hanem Békésen és Békéscsabán. 1993-ban halt meg. A tarhosi komplexumba gyógypedagógiai nevelőintézet költözött, amely egészen a kilencvenes évekig működött itt. 1993-ban, épp Gulyás halálának évében egy új iskolaépület birtokba vételével a Zenepavilon megüresedett, majd 1997-től az országos trendhez hasonlóan itt is lakásotthonokba költöztették ki a gyerekeket. A tarhosi iskolaegyüttes ma használaton kívül áll.
Tarhoson után Bélmegyer - Vésztő irányába haladva megtalálhatjátok a ( GCBETY ) ládát és a ( GCBEVA ) ládát.
Köszönet a Rejtőnek az elhelyezésért,az előző Keresőknek a gondos visszahelyezésért!
Fel a további élményszerzésekre,kellemes megtalálásokat!!! [Geoládák v4.5.3]
N 46° 48,833' E 21° 12,683' 86 m [GCWZP+parkoló]
