A láda kereshető, a helyiek szívesen látják a keresőket, szeretnék, ha sokan megismernék falujukat, annak fejlődését látnák.
A faluban polgárőrség működik. Az a feladatuk, hogy a rendre vigyázzanak. Bár tudnak a játékról, de sötétedés után a keresőket gyanusnak találhatják, ezért kerüljük az éjszakai keresést! Ha mégis sötétben ér valaki oda, azzal kezdje a köszönés után, hogy a geoládát keresi. A polgárőrök a dolgukat végzik a mi nyugalmunk érdekében is, a ládát is vigyázzák.

WAP

A harangláb sztéléje mögött a peremnél keress nagyobb petlinket.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Cserdibe, egy önmagára találó kis faluba vezetem ládakeresőt.

Megközelítés
Kerékpárral csak Szentlőrinctől lehet indulni, az út harmada kerékpárút. Távolsági busz a kiindulási pontig megy, vonatról a Cserdi-Helesfa megállónál kell leszállni.
Autóval parkolni a kiindulási pontnál ( N 46° 4,863' E 17° 59,445' 144 m [GCCse+Parkoló]), vagy bármelyik pont közelében is lehet. Gyalogosan végigjárhatóak a látnivalók egy vonal mentén, amin a láda is található.

A történelem
A falu a török hódoltság előtt Csergi (ahogy a középkorban írták) a templomos lovagok birtoka volt. Utódjaik a török után nem váltották meg, így az Eszterháziak kezébe került. Az elnéptelenedett falut a Felvidékről, de főleg Németországból telepítették újra.
A helyi cigányok egy részét 1944-ben az igmándi erődbe, a sváb lakosság jelentős részét a háború után málenkij robotra cipelték a Szovjetunióba. Aztán a TSZ szervezések is annak kedveztek, hogy a lakosság nagy része a jobb megélhetést biztosító Szentlőrincre, Pécsre költözzön.
Hosszú depressziós időszak következett, amit a rendszerváltozás után a magas munkanélküliség is tetézett. Mára viszont megfordulni látszik a folyamat, 2010 óta a polgármester vezetésével a falu saját erejéből akar kitörni a mélypontról. Látszik is a településen, hogy a házak egyre jobban rendben vannak, a falu látnivalóit rendbehozzák.
Találtak jégkorszaki állatfossziliákat is a falu határában, de a templomos lovagok rejtélyes klastroma is őriz titkokat a föld alatt.

Mit érdemes megnézni?
Nehéz volt a válogatás a látnivalók közt, hisz még a buszmegálló is olyan "műalkotás", hogy akár azt is leírhatnám itt.

A falu temploma, templomocskája kiindulási pontunk, a Szent Márton út része. 1851-ben épült, pár éve cinterem-szerű előteret kapott, ami Szatyor Győző alkotása. ( N 46° 4,869' E 17° 59,444' 144 m [GCCse+Templom])

Kissé beljebb a világháborús emlékmű. A maiak tiszteletét jelzi a régiek felé, hogy példásan felújították, rendben tartják. ( N 46° 4,856' E 17° 59,446' 145 m [GCCse+Világháborús emlékmű])

A templom és a központ közt a löszös domboldalba vájt pincéket találunk. Némelyikük műemlék jellegű is lehetne. A rejtés is itt van az egyiknél, ahol a faluközösség laskagombát termeszt. Némely lakóház is a sváb-magyar múltból figyelemre érdemes. Már nem hagyják összedőlni az értékes homlokzatú házakat, hanem eredeti formájukban helyreállítják.

Ugyancsak Szatyor Győző készítette a falu központjának hídjait és a haranglábat. Utóbbival emlékszik a mai lakosság a régiekre, a kitelepített svábokra, megalázott kulákokra. Szimbolikája a régiek hagyatékán sarjadzó újat fejezi ki. Érdemes megnézni és megfejteni. ( N 46° 4,753' E 17° 59,451' 145 m [GCCse+Harangláb])

A temető és a központ között a cigányholokauszt, a porojámosz emlékművét találjuk. A Cserdi melletti cigánytelepről sokakat elhurcoltak 1944-ben a komáromi erődbe. A 2012-ben emelt emlékmű első fele az Európa-fal, hátulja az értelmetlenségbe vezető vasúti sínpár. Jelképrendszere szintén sajátos, megfejtéséhez figyelmesen meg kell tekinteni az apró részleteket is. ( N 46° 4,733' E 17° 59,452' 143 m [GCCse+Holokauszt emlékmű])

Közvetlenül az emlékmű mellett, a teleház előtt működik a falu termékeit bemutató és áruló termelői piac. Aki itt vásárol paradicsomot, többé nem fogja megenni az ízetlen boltit.

Így néz ki ma Cserdi. Egy láda begyűjtése közben ezekkel az élményekkel gyarapodhatunk.

Ha időnk engedi, akkor a GCBOKP, GCBUKI, GCHKL valamint a GCHH ládákkal folytathatjuk túránkat.