WAP

Három pontos multi a megye névadó városában.

1. N 46° 25,566' E 18° 47,265' Az első jelszórészlet a Hősök terén, a megadott koordinátán lévő tereptárgyra ragasztott kis tábláról olvasható le. Guggolj le! Öt betű.

2. N 46° 25,311 E 18° 47,358' A második jelszórészlet szintén egy felragasztott kis táblán, a római katolikus templom előtti hirdetőtábla hátsó részén található. Négy betű.

3. N 46° 25,263 E 18° 47,622' Hagyományos láda (450 ml-es, 15x9x6 cm méretű uzsonnás doboz) a Tolnai-Duna partján, talajszinten, dombon. Ládaeltűnés esetére a rejtekadó objektumra táblát is rögzítettünk pótjelszóval. Hét betű.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Tolnára a 6-os úton, vagy az M6-os autópályán lehet a legkönnyebben eljutni. A buszok is az említett útvonalakon közelítik meg a várost, és a Szentháromság tér közelében lévő buszpályaudvaron állnak meg.
Az autóval érkezőknek a közelben lévő két parkolót javaslom: A Szentháromság térnél lévő kisebb parkoló koordinátai:  N 46° 25,365' E 18° 47,281' 70 m [GCTOLN+szenthaormsagparkoló]. A közeli szupermarket parkolójának koordinátái:  N 46° 25,428' E 18° 47,408' 70 m [GCTOLN+boltparkoló].

A rejtés apropója

Rokoni szálak miatt kicsi gyerekkorom óta minden nyáron hosszabb-rövidebb ideig a közeli Fadd községben nyaralunk. Év közben is többször eljövünk, manapság már a gyerekeinkkel, családosan. A 60-as 70-es években a mainál sokkal nehezebben tudtunk ideutazni. A családban nem volt autó, a buszközlekedés macerásabb, és drágább is volt, maradt tehát a vonat (424-es gőzös), ami Mözsön állt meg. Innen busszal mentünk Faddra, Tolnán át. Sokszor Tolnán még át is kellett szállnunk.
Nagyobb gyerekként értettem meg, hogy épp a vasúttalanság és a fő közlekedési útvonalak, valamint a folyó Duna távolsága miatt lett "kegyvesztett" Tolna, és éppen ezért nem maradhatott megyeszékhely a nem kevés történelmi múlttal rendelkező névadó város. Tolna a Duna 1850-es évekbeli szabályozása előtt a folyó közelsége miatt ipari, kereskedelmi nagyváros volt, valamint politikai és kulturális szempontból is jelentősnek számított. Mátyás király 1463-ban a török elleni hadjáratra készülve, valamint 1466-ban országgyűlést tartott itt.
Itt létesült Európa első Kisdedóvóképző Intézete, melynek helyét és emlékművét itt:  N 46° 25,349' E 18° 47,562' 70 m [GCTOLN+emlékhely] lehet megtekinteni, valamint a városháza falán található egyik tábla is  N 46° 25,555' E 18° 47,246' 70 m [GCTOLN+emléktábla] megemlékezik róla.
A város műemléki épületei is a dicső múltról árulkodnak. Egyik ilyen a régi Selyemgyár közelében, a Festetich utca 1. Itt szállt meg 1830. júniusában Széchenyi István, amikor a Duna szabályozás munkálatainak ügyében járt el.  N 46° 25,414' E 18° 47,601' 70 m [GCTOLN+emlékhely]
Mindezek ismeretében kicsit csodálkoztunk, hogy nincs a városban, vagy a várossal kapcsolatban rejtés. Ugyanakkor örültünk is, mert így legalább, ha nem is helybéliként, de félig-meddig idetartozóként mi készíthettük el az elsőt GCSELY, mely egy ipari nevezetességet, egy igazi különlegességet mutat be, és most a másodikat is, mellyel egy rövid sétára invitálunk benneteket.

A helyszínek

A rejtés első helyszíne a Szentháromság térről az utóbbi években hangulatos sétálóutcává alakított Árpád utcán át, a Szupermarket parkolótól pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcán át közelíthető meg legkönnyebben, és a 2012-re felújított, megszépült Hősök terén található. A tér legjelentősebb épülete az eklektikus stílusban épült városháza. Falán a város történelmének jelentősebb eseményeire utaló emléktáblákat láthatunk. Az I. világháborús emlékművet (Hősök szobra), melyről a tér a nevét kapta 1929 augusztusában avatták fel. Egyik oldalán II. világháborús, másik oldalán 1956-os emlékművet avattak 1998-ban. A hely egyik érdekessége a téren végighúzódó, a szabályozás előtti, kanyargó Dunát jelképező szegély is a felújítás eredménye. A  N 46° 25,566' E 18° 47,265' 70 m [GCTOLN-1] koordinátán kis, tereptárgyra felragasztott tábláról olvasható le az első részlet. Guggolj le!

A második helyszín a római katolikus templom közelében található. A  N 46° 25,311' E 18° 47,358' 70 m [GCTOLN-2] koordinátánál a második jelszórészlet a templom előtti hirdetőtábla hátsó részén található!
A tolnai templom barokk stílusban épült (1769-1773). Tornya 53 méter magas és messziről látható a dunai árterület felől.
A templom építésében négy embernek volt kiemelkedő szerepe:
Gróf Festetich Pál tolnai földesúr, aki egyben a plébánia kegyura volt. Nem lakott a városban, ide inkább csak látogatóba jött. Egy ilyen látogatás alkalmával, 1765 június 6-án, Úrnapján égett le a mai templom elődje, a Kapuváry-féle templom. Ekkor a kegyúr kezdeményezésére és felajánlása alapján indult meg az építkezés 1765-ben. Tehát a kegyúr birtoka szolgáltatta az építkezés anyagi alapját.
Gróf Batthyány József kalocsai érsek, aki 1768. március 29-én vette bérbe Tolna városát néhány környező településsel együtt, szintén szorgalmazta a templomépítést.
Demkovics József a kalocsai érsektől vette bérbe Tolnát, mint a birtok albérlője. Keménykezű, erős akaratú gazda volt. Bérlősége idején a városban is az ő akarata érvényesült. Amíg a templom épült, még Nunkovics János plébánosnak sem engedett beleszólást. A mellékoltárok képeinek elhelyezését is ő döntötte el. Az ő érdeme, hogy a templom a tervezett 10 év helyett három év alatt felépült. Az építkezésnél a gazdaságosság sorrendjét követte. Így először a sörház és a vendégfogadó épült fel, mert azok elkészültük után azonnal hasznot hoztak. A harangokat is előbb vásárolta meg, mint ahogy a torony elkészült, mert a halottra való harangozás során az is pénzt hozott.
Nunkovics János plébános 1761-ben vette át a tolnai plébánia vezetését. Az ő érdeme, hogy sürgette a templom építését, némileg ellenőrizte a munkát, és ő gondoskodott a szentelésről. A plébánost Demkoviccsal szemben más szempontok vezették a templomépítés siettetésével kapcsolatban. Ő mielőbb szeretett volna az új templomban misézni, és nem értette, hogy miért kezdik a sörházzal az építkezést.
Érdemes bemenni, vagy legalább körüljárni a monumentális épületet.

A harmadik helyszínen, a  N 46° 25,272' E 18° 47,613' 65 m [GCTOLN-3] koordinátánál, a Tolnai-Duna partján, talajszinten, dombon találod a hagyományos ládát a harmadik jelszórészlettel. (A régi koordinátákat pontosítottuk.) Ládaeltűnés esetére a rejtekadó objektumra táblát is rögzítettünk pótjelszóval.
A szabályozások előtt Pakstól délre a lelassuló Dunának szinte egyáltalán nem volt állandó medre. Minden áradás után másfelé kanyargott. Manapság nehéz elképzelni, hogy a Tolna közelében található Bogyiszló például egyik évben a Duna bal partján volt, és előfordult, hogy a következő áradás után átkerült a jobb partra. Ennek köszönhető az is, hogy a jelenleg a Duna jobb partján fekvő Bogyiszló egyházközsége még ma is a bal parton lévő Kalocsai Érsekséghez tartozik. Még Tolna, a viszonylag magas parttal rendelkező település is sokszor volt árvízveszélyben a jégzajlások idején, mert a víz könnyen alámosta a partot és az éles kanyarulatokban könnyen beállt a jég. Bár a 19. század elején sarkantyúk építésével sokat tettek az árvízvédelemért, végleges megoldást mégis a Duna 1852-es átvágása, és ezzel a tolnai ág lassú lezáródása jelentette. Ez viszont megpecsételte e Duna-szakasz és a város sorsát. Megkezdődött az eliszaposodás, lecsökkent a halászat, megszűntek a malmok és a hajózás. A szabályozás előtt a hajózást tekintve Tolna volt a legjelentősebb kikötő a megye déli, sőt Baranya megye északi részén. A város volt Tolna megye kereskedelmének központja, a Duna alsó "fővárosa". A folyó elvesztése nem egyik pillanatról a másikra történt. Évtizedekig tartott. A szabályozási munkálatok 1843-ban kezdődtek meg, és 1852-re értek véget. 1856-ra fejlődött ki annyira az átvágás, hogy ez lett a főmeder. Tolna dunai szerepköre halványulni kezdett, és egy fél évszázad alatt semmivé enyészett. A Duna és a kikötő elvesztésével lassan elcsendesedett a nyüzsgő, élénk vízi világ, mely addig ezt a mezővárost jellemezte.
Manapság a holtág a horgászoké és a vízi sportot kedvelőké, bár kialakított strand nincs sehol a Duna ágban.

A jelszót a három jelszórészlet egymás után írásával kapod meg.

Ha a jelszót beírod egy Internetes keresőbe, érdekes dolgot olvashatsz a tolnai emberekről.

Kérek mindenkit, hogy a jelszóhordozókról ne tegyen fel képet!

A város történetéről a Tolna város honlapja honlapon bővebben is olvashatsz. További érdekes forrásaim: Fák, erdők, patakok, Szép képek egy blogból, Tolna város hivatalos portálja