WAP
A lada egy 16x10x6 cm-es konyhai doboz, diófa tövében, téglákkal takarva (utalva a hajdani téglaégetőre).

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Eredeti leírása 2002-ből:
A ladát a Templomszeren, a templom közelében keresd, kiindulopont a parkoló. A láda, egy téglalap alakú műanyag doboz. Téglákkal van félig betakarva, de jól látható. Tanács: a mező felől, a szekérúton indulj el. Az Őrség székvárosát történelmi dokumentumok 1280-ban említik először de a falu vélhetőleg honfoglaláskori település mely öt útvonal találkozásál alakult ki. Őriszentpéteren székelt az Őrségi szabad harcosok élén álló, erődtemplommal rendelkező őrnagy, s falu csodalatos árpadkori római katolikus temploma is a XIII. század masodik felében épült. Őriszentpéter nyolc szereből áll melyek közül a Templomszer és a Városszer a legjelentősebb. A város mai központját a Templomszeren találhatjuk. Az láda közelében található egyhajós templom sokáig erődként is szoldált s erre utal a még ma is jól látható mély árok és kettős sánc. A templom falain kívül is, belül is megmaradtak freskótöredékek de figyelemreméltó még a templom famennyezete valamint a déli homlokzaton nyíló, bélletes román kapu. A szentélyben Szent Pétert ábrázoló festményt Michl Márton, Anton Maulbertsch egyik tanítványa festette. A falu másik temploma, a városszeri református templom 1790 körül épült, 1793-ban szentelték fel. A művelődesi házban (Városszer 55) helytörténeti kiállítás működik mely mindkét templom történetét bővebben ismerteti.
Ajánlott parkoló:
N 46° 50,953' E 16° 24,142' 256 m [GCorit+parkoló]
A láda
Diófa tövében, stílusosan téglákkal takarva. Merthogy itt a XV. században téglaégető működött.
A templom története
1230 körül épülhetett, román stílusban.
XIV.-XV. században gótikus stílusban bővítették.
1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül.
1600 után a protestánsok tulajdonába került, akik tovább erősítették. Általában 30-40 őr védte.
1664-ben a Köprülü Ahmed vezette török had megostromolta és elpusztította. Katonai szerepét többé nem kapta vissza.
1732-ben, az ellenreformáció részeként visszakapták a katolikusok.
1698 körül (a törökök dúlása után) felújították.
1758-as leírása szerint állapota jó, l779-től elhanyagolt, majd a XIX. század végén már romos volt.
1925-ben Schulek János irányításával az elengedhetetlen karbantartásokat végezték el.
1929-ben kívül-belül felújították, a karzatra külső falépcsőt vezettek fel az északi falon.
1975-1979-ben régészeti kutatást, falkutatást végzett Valter Ilona.
1979-1981 között Komjáthy Attila tervei alapján helyreállították. Ekkor építették fel az elpusztult sekrestye helyett a régi alapokon a mostanit.
2001-ben az "Árpád-kori falusi kis- és romtemplomok" millenniumi program részeként újra restaurálták.
Az épület
Szabadon álló, egyhajós téglaépület. A hajónál keskenyebb szentélye félkörívben záródik.
A később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A kövek faragásának stílusa a jáki apátsági temploméhoz hasonló.
Kívülről szemlélve legfeltűnőbb jellegzetessége a nyugati fal közelében nyíló déli bejárat bélletes kapuzata.
Ezt egykor előtető védte. A szentély északi oldalán sekrestye áll. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves, egyetlen pilléren nyugvó román karzat, aminek oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható.
Nyugati oromfalát a homlokzatból kilépő torony tagolja. Ennek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén félkörívben záródó középoszlopos ikerablakok, fölöttük vakívsoros párkány. A gúlasisakos tornyot cserép fedi.
Déli homlokzatán a román stílusú kapu egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörívben záródik. Ezt a homlokzatot különböző méretű résablakok és lizénák tagolják.
A román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A belső festés, és a hajóban, szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. A félköríves záródású szentélyben Mischl Márton 1801-ben készült, Szent Pétert ábrázoló festménye látható.
Az északi és déli falakat félköríves fülkék tagolják, amelyekkel valószínűleg a templom belsőterét bővítették ki.
Környezete
A templom körül (a cinteremben) sírok láthatók.
Az 1980-as években a templomtól néhány méterre XV. századi téglaégetőt tártak fel. Fölé védőépületet emeltek, de szabadon látogatható.
A templom felé vezető bekötőút mellett fa védőtető alatt föltehetően a 2000-es években faragott fa királyszobor áll (koronás fő rakott kő talapzaton).
Mögé kerek pajzsra a "rakamazi turul" képét faragták ki.
Források: wikipedia.hu, orseg.hu orsegnet.hu orsegitelehaz.hu
Ládatörténet
2002.08.18 Balazs & Mush telepítése utáni adoptálások
2016.08.10
koranyi
2016.09.02
Apexsek
2016.10.07
ludens