Elhelyezés időpontja: 2014.09.28 11:45
Megjelenés időpontja: 2014.09.28 19:34
Utolsó lényeges változás: 2014.09.28 19:34
Utolsó változás: 2017.07.29 07:18
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: május 15.
Ládagazda: május 15. Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
Megtalálások száma: 290, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP
Hagyományos láda az egykori Tolnai Selyemgyár (ma Tolnatext Bt.) emlékszobájában. A kiállítás telefonos időpont egyeztetéssel, ingyenesen látogatható.
A kiállítás vezetője, aki egyben a gyár egyik felelős mérnöke: Németh István.
Telefonszáma: +36 74 540248. Munkanapokon reggel 9:00-től 14:00-ig hívható. A ládát tőle kell elkérni.
A kiállítás nem múzeum, hanem a gyár emlékszobája, melynek látogatását térítésmentesen engedélyezik. A telefonos időpont egyeztetésre is azért van szükség, mert az emlékszobának nincs fizetett tárlatvezető személyzete. Kérünk benneteket, hogy ezt vegyétek figyelembe, és ha be szeretnétek menni (érdemes), akkor ne a gyárkapuból akarjatok időpontot egyeztetni, hanem esetleg a tervezett út előtt néhány nappal telefonáljatok. Arra is volt már példa, hogy egy csoport kedvéért hétvégén is megnyitották az emlékszobát.
A főbejárat koordinátái: N 46° 25,376' E 18° 47,588'
Pótjelszó a gyárterületen kívül: N 46° 25,411' E 18° 47,745' A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Tolnára a 6-os úton, vagy az M6-os autópályán lehet a legkönnyebben eljutni. A buszok is az említett útvonalakon közelítik meg a várost, és a Szentháromság tér közelében lévő buszpályaudvaron állnak meg.
Az autóval érkezőknek a megadott koordinátán lévő főbejárattal szemben lévő ingyenes parkolót javaslom, vagy a városközponttól, illetve a buszpályaudvartól nem messze lévő szupermarket szintén ingyenes parkolóját. Ennek koordinátái: N 46° 25,428' E 18° 47,408' 70 m [GCSELY+boltparkoló]. Innen kb. 5-10 perces sétával érhető el a Bezerédj Pál és a Selyemgyár utca találkozásánál lévő főbejárat és személybejáró.
A láda
A hagyományos láda az egykori Tolnai Selyemgyár (ma Tolnatext Bt.) emlékszobájában van. A kiállítás telefonos időpont egyeztetéssel, ingyenesen látogatható.
A főbejárat koordinátái: N 46° 25,376' E 18° 47,588' 70 m [GCSELY+főbejárat]
A rejtés apropója
Rokoni szálak miatt kicsi gyerekkorom óta minden nyáron hosszabb-rövidebb ideig a közeli Fadd községben nyaralunk. Emlékszem, hogy a hetvenes évek elején a Fadd és Tolna közötti országút mentén mindkét oldalon még eperfák sorakoztak. Nagyapám mondta, hogy ez azért van, mert Tolnán Selyemgyár működik (bár akkor már inkább a múltidőnek lett volna létjogosultsága), és a selyemhernyókat az eperfa levelével etetik. El se tudtam képzelni, hogy milyen hernyó lehet az, ami ilyen mennyiségben eszi a faleveleket. Mesélték ugyan, hogy Faddon és a környező falvakban sokan foglalkoztak a hernyótenyésztéssel, de számomra mindez nagyon misztikus volt. Elképzelésem se volt, hogy abból a vékony, átlátszó, pókháló-szerű valamiből, amin én a hernyókat láttam néha lelógni a fákról, hogyan lesz fonal! Akkor még nem tudtam, hogy ezeknek a pici, szőrös-csíkos hernyóknak semmi köze nem volt a selyemhernyókhoz, bár az igazi selyemhernyó is hasonló selyemszálat készít. Több ilyen szál sodratából készült a selyemfonal. A gyár manapság már nem foglalkozik a selyemmel, de napjainkban is egyfajta textil készül itt: építőipari üvegszövet.
Magát a gyárat felnőtt koromban láttam először. Szép, patinás épület. Feleségemmel jöttünk el megnézni a kiállítást. Mint megtudtuk, ipari műemlékvédelem alatt áll. Ez egyben nagyon jó dolog, ugyanakkor néha megnehezíti a mai gyár bővítését, illetve a mai technológiákhoz szükséges átalakításokat. A német tulajdonos szépen karbantartja az épületet, és tiszteletben tartja a hagyományokat, üzemelteti az emlékszobát. A kiállítás után az üvegszövet gyártását is megnézhettük. Nagyon érdekes volt. A kiállítás vezetője kísért végig bennünket ott is. Fiatal kora ellenére nagy lelkesedéssel beszélt a régi gyárról, az ott folyó munkákról, a selyemgyártás technológiájáról, és természetesen a mai üzemről is kérdezhettük. Igazán jó szívvel ajánlom, hogy nézzétek meg a kiállítást! A megadott számon vegyétek fel vele a kapcsolatot, de vegyétek figyelembe, hogy nem ez az elsődleges munkája, ezért kell vele előre időpontot egyeztetni. Érdemes!
Érdekességek
A teljesség igénye nélkül elmondok néhány olyan érdekességet a selyemgyártásról, amit a kiállításon hallottam, illetve az Interneten ( A világ legértékesebb férge, Magyarselyem) találtam:
A kínaiak a világ első selyemhernyó-tenyésztő népe. Az ókorban valutának használták a selyemgubókat. Az ókori kínai császárok selyemgubókban hajtották be az adót a mezőgazdáktól, ugyanakkor szigorúan megtiltották a gubókivitelt. Akit rajtakaptak a "gubókiajánláson", azt drákói kegyetlenséggel megbüntették.
A selyem már a honfoglaló magyarság előkelőségeinek körében is kedvelt és keresett textil volt. Az uralkodói és egyházi pompa részeként később is jelentős szerepet játszott, majd a reneszánsszal, az itáliai kapcsolatok révén még szélesebb körben használt fényűzési cikké vált.
A selyemhernyó-tenyésztés csaknem 300 éves múltra tekinthet vissza Magyarországon, de napjainkra ez az ipari ágazat szinte teljesen eltűnt. A takarmánybázist jelentő epreseket, és az országos elosztó és begyűjtő hálózatot felszámolták. A tenyésztés végleges megszűnésével a kiváló tulajdonságokkal rendelkező magyar selyemhernyó-fajták is eltűntek.
A magyar selyemhernyó-tenyésztés a 19. század közepén élte fénykorát. Fellendítésében kimagasló szerepe volt Széchenyi Istvánnak, Kossuth Lajosnak, Wesselényi Miklósnak, Bezerédj Istvánnak, és Bezerédj Pálnak. Az ország területének 4/5-e volt alkalmas eperfa-termesztésre.
A Tolnai Selyemgyár építését Bezerédj Pál javaslatára a 19. század végén kezdték el, és a 20. században lendült fel a gyártás.
A selyemgubókról az 1-1,2 km hosszú egyetlen selyemszálat úgy tudták lefejteni, hogy a gubót forró vízbe tették, ami a szálakat összefogó ragasztóanyagot feloldotta.
A selyemszál végét kézzel kellett a forró vízben megkeresni. Ezt az igen nehéz műveletet nőkkel végeztették. A tolnai gyárban árva lányokat is alkalmaztak, akiknek az esküvőjükre hozományt adományoztak - amit persze a lányok addigi fizetésének egy részéből tettek félre.
A második világháborúban rengeteg selyemfonalat készített a gyár, mert kellett az ejtőernyők selyemszövetéhez.
További segítség
Ha nem tudjátok megnézni a kiállítást, a jelszót a N 46° 25,411' E 18° 47,745' 70 m [GCSELY+pótjelszó] koordinátán lévő rácsos objektumon keressétek fejmagasságban.
Ha a főbejárattal szemben állva balra elindultok, lemehettek a Tolnai-Duna partjára. Innen is érdekes a gyár, és hangulatos a part. A parton dél felé sétálva az első lépcsőn, a Magaspart, majd a Selyemgyár utcán át vissza lehet menni a főbejárathoz, vagy a parti sétányról felvezető bármelyik lépcsőn a városközpontba.
Kellemes időtöltést!
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Talán egyszer belülről is meg tudom nézni. Csak ott olvastam, hogy hétköznap kell időpontot egyeztetni...
A busz indulásáig fagyiztam a téren.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
Éppen harangoztak! Köszönjük szépen, hogy biztosítod a pótjelszót, amit nagy nehezen megtaláltunk, de ez csak a fény hiányának volt betudható! A jelszóhordozó lapocskát szél ellen a kábelkötöző alá betettük!
GCWALK-ra menet PÉV-vel a nap első találata.
Ködös, nyálkás időt fogtunk ki a sétára, a Duna fölött is köd szitált, elég sejtelmessé téve a vidéket... Így nem messzire láttunk.
Tolnára még visszajövünk, a multi itt maradt, akkor majd megnézzük tiszta időben is a környéket.
Köszönet a rejtésért!
"Ezzel is mennyi idő elment. (...) aztán vissza a gyárhoz! Nézem a környéket, de még mindig kihalt a (...)utca, (...) a közelben (...).
-Szelle Ákos - Veszettul-
A mai napon Szekszárdon volt a GCWALK #28 túra, előtte egy gyors találat farkas_e tarsaságában. A parkolótól lesétáltunk a Duna partjához, majd megkerestük a pótjelszót. Készítettünk pár fotót a gyár hátsó részéröl és a bejárati oldalától is. Ezután továbbálltunk Szekszárd felé.
A GCWALK #28-al kapcsolatos előkészítő munkák után sikerült a délutánt ládázással tölteni. Ez a láda sajnos nem jött össze nekünk, így a pótjelszóra hagyatkoztunk. Köszi a rejétst!
A többi pontvadászhoz hasonlóan csak a pótjelszót kerestük. Biztos érdekes az emlékszoba, de én az ilyeneket, hogy telefonon kell egyeztetni, nagyon nem szeretem. A gyárat így is láttuk legalább kívülről, sőt, szinte teljesen körbe is jártuk, mert a pótjelszónak csak a koordinátáját jegyeztem föl, és nem néztem meg a térképen, hogy merre van. Aminek külön örültem, az az volt, hogy a gyár melletti munkásszállóra csak magyar nyelven van kiírva, hogy munkásszálló. Bár ez sajnálatos, hogy ma már ennek is örülni kell... de mondjuk itt Kaposváron, amelyik munkásszálló mellett majdnem minden nap elmegyek, kizárólag egy általam nem szeretett idegen nyelven van kiírva...