Elhelyezés időpontja: 2014.09.21 01:00
Megjelenés időpontja: 2014.10.08 11:09
Utolsó lényeges változás: 2021.01.18 11:36
Utolsó változás: 2021.01.18 11:41
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: 19izsi73
Ládagazda: 19izsi73 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
Megtalálások száma: 305 + 2 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
Wap.:5x5x10 centiméteres dobozka, faoduban. A ládába TravelBug még nem helyezhető. Megközelítése: Parkolni az egykori Sváb Sándor kastély - ma szociális otthon - bejáratánál lehetséges; eddig aszfaltút vezet: N 47° 56,320' E 19° 1,246' 310 m [GCdkp+parkoló]. Ettől jobbra kanyarodva; immár gyalogosan ne csak a dobozt keresd, hanem tégy egy kört a parkban, amely még nem nyerte el eredeti állapotát. Ha ma valaki Diósjenőre kirándul, hiába keres "parkot" az egykori Sváb-kastély környékén. Az elmegyógyintézetként szolgáló épülethez az egykori parknak csak kis területe tartozik, az intézet kerítésén kívül pedig sűrű erdő található, amelyben legfeljebb idős, száradó tölgyfák tűnnek fel. Aligha gondolnánk, hogy a diósjenői park a magyarországi kertművészet történetének értékes, egyedi alkotása volt. Ezen munkálkodik az erdészet, visszahozva a park egy részének eredeti állapotát.
Sajnos a kastély csak távolról látható, belépni nem szabad! Senkinek nem is kívánom, hogy itt "vendégeskedjen". A múlt: A diósjenői erdőbirtok a 19. század utolsó évtizedeiben többször cserélt gazdát, míg végül 1906-ban gavosdiai Sváb Sándor bankár és felesége, csetei Herzog Irén bárónő vásárolta meg fele-fele részben az összesen 6745 hold kiterjedésű területet. A birtok megvételének egyik célja bizonyosan az volt, hogy Budapesttől vasúton és kocsin könnyen elérhető távolságban vadászkastélyt építsenek, és a birtok haszna mellett vadászati szenvedélyüknek hódolhassanak. Svábék nem rögtön a birtok megvételét követően láttak hozzá a kastély építtetéséhez, hanem évekkel később, 1910 körül. A kastély megközelítésére exkluzív magánút vezetett fel a falu felől, a váci országútról Diósjenőre bevezető közútnak egyenes folytatásaként.
A kastély helyét nemcsak a nagyszerű kilátás alapján választották ki, hanem az akkor már sok száz esztendős, ún. Király-fa közelsége is szerepet játszott, amely a kastélyhoz kerített parkterületre került - ez is a tulajdonos ősiségének illúzióját szolgálta. E fát már a kastély építése előtt is legendák övezték: "Majdnem a honfoglalással egyidejű fákról is szólnak hagyományaink. Diós-Jenő határán például van egy nevezetes fa, mely 40 méter magas. Ezt tartják annak a tölgynek, mely az Árpád házi királyok okleveleiben nem egyszer fordul elő hogy t. i. a király a "nagy tölgyfa" alatt hallgatta meg az urak tanácsát, s ezért meg vannak győződve, hogy a tölgy alatt valaha egyik Árpád házi királyunk osztogatta parancsait."
A kastélyt és az azt körülvevő parkot a több ezer holdas erdőbirtok óriási telkén építették, az erdő szélén, önálló telek alakítása nélkül. A kastélypark tervezését Svábék a korszak legjelentősebb magyarországi tájkertészére, a Hamburg mellett született Hein Jánosra (1866-1935) bízták 1910-ben, és az ő kertépítő cége végezte a kivitelezést is, 1911-ben. Hein a 19-20. század fordulójának legfontosabb magyarországi és egyik legjelentősebb Közép-európai kerttervezője (ún. tájkertésze) volt, aki 1900-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert kertterveivel.
Hein a diósjenői park szépen megrajzolt, feliratában 1910-es dátumot tartalmazó kerttervét is megjelentette a prospektusában, referenciaként. Hein tervén a középső tisztás mellett a legfontosabb szervező elem az a kocsiút ("körút") volt, amelyen körbe lehetett járni a parkot. Sváb Sándorné, aki egészen 1944-ig használta a kastélyt, idős korában is rendszeresen járt körbe ezen az úton - autóval. Nyilvánvaló, hogy a Hein tervén ábrázolt utak vonalában a domborzat nem tette lehetővé a kényelmes, szintvonalakhoz jól alkalmazkodó utak kiépítését, ezért volt szükség a kivitelezéskor a terület oldalirányú (észak és dél felé való) bővítésére.
Az 1945. évi államosítás után a kastélyt a közvetlen környezetével ("Belső park") leválasztották a park nagyobbik részétől ("Külső park"), s a két terület más-más kezelésbe került. A kastély 1945 után néhány évig a Földművelésügyi Minisztérium irattáraként szolgált. A park ekkor még őrizte eredeti szerkezetét, és állt még az óriási Király-fa, amelynek odvában egy gyermek fekve is elfért. Az 50-es évek elején szovjet katonai laktanya volt a kastélyban. Sátoroztak a katonák a parkban is. Ekkor egy viharban kidőlt a Király-fa, állítólag éppen a táborparancsnok sátrára és magára a parancsnokra. 1957-től a kastélyt az Egészségügyi Minisztérium vette birtokba, és fogyatékosok szociális otthona céljára alakították át. A kastély körül az intenzív díszkert-fenntartás megszűnt. A nyugati parkrész a környező erdővel együtt, annak immár (ismét) részeként erdészeti kezelésbe került, és beleolvadt a park egykori határain minden irányban jócskán túlnyúló erdőségbe. E "Külső park" bekerítettsége megszűnt. Az erdészeti kezelésnek köszönhetően, illetve a kertészeti beavatkozások elmaradása miatt az idős fákkal ritkásan benőtt terület erdősülése megindult.
1960-65 között nagyszámú csemetét (pl. szelídgesztenyét, vörösfenyőt) ültettek el. A fák közti gyepet akkor még kaszálták, s a terület fás legelő-jellege megmaradt. A 70-es évektől azonban mind jobban előtört a gyertyán. Ma ezek, a nagyrészt még ma is élő tölgy-óriások adják a terület fő értékét, nemcsak történeti, hanem természetvédelmi szempontból is. Jó rálátást biztosít ezekre az óriásokra a N 47° 56,305' E 19° 0,914' 356 m [GCdkp+pihenő terület].
A jelen: A park egykori úthálózatából ma már csak egyes útszakaszok vannak meg a park déli széle mentén, ezek azonban ma is jól felismerhetők. A többi 1945 után "spontán" keletkezett erdészeti feltáró út, amelyek szintvonalra merőleges vezetésük miatt meredekek és emiatt erodált állapotúak. Forrás: Alföldy Gábor''
2021.01.18. Sok-sok köszönet Emmerwald kollégának, aki pótolta az eltünt ládikát!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Éjszakai túránkat a park érintésével indítottuk. Érdemes volt ide még világosban jönni. Szép hely. Még jó sok medvehagyma volt a területen. Legelésztünk egy kicsit.
A láda rendben a helyén van. Köszi a rejtést!
mmcic
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.8]
Marcius vége es április vége közt lehet itt medvehagymát találni.
A kastély mögé kell elmenni, jobbról kerülve.
Itt pl. van medvehagyma: 8FVXW2MF+77 (plus code)
Amikor leértünk a csúcsról jött az e-mail a kastélykutató hollétéről, így annak nyomába eredve ez is kihagyhatatlan volt. Kissé megfáradtan, de elgurultunk a parkolóig. Köszi, hogy megmutattad!Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]
Börzsönyi kulacs visszaszerző túra Superanyával és rágcsa13-al 1/7
Tegnap a GC20BO teljesítése közben rágcsa13 a Nagy-Hideg-hegyen felejtette a kulacsát (szerencsére), evvel tökéletes alibit biztosítva egy másik börzsönyi túrához.
Diósjenőn a kastélypark bejáratánál parkoltunk. A kastélyhoz nem tudtunk bemenni, az őr csak annyit mondott, hogy állami intézmény. A bent lévőkről szerintem mi ugyanazt gondoltuk, mint ők rólunk, hogy konyhai dobozokat keresünk az erdőben. A kastélypark fái nagyon tetszettek mindannyiunknak.
Ez volt az első találatunk a mai napon, innen átálltunk a túránk parkolópontjára.
Ez a fa.. ez bizony impozáns. Több ilyet kérünk :D. GCBF09 felől jöttünk biciglivel ide úttalan utakon, olyan erdei galyrengetegen át, hogy csoda volt, hogy nem lett minden kerékben több defektünk. Tetszett.