Gondold, hogy magányos fenyőfa vagy és a falu felé nézel! Előre 3, balra 3 méterre, egy sziklaodúban rejlik a nem mindennapi 20x15x15cm méretű láda. Vigyázz, ne ess hanyatt a látványtól és rejtsd vissza úgy, hogy egy legelésző kecske se bukkanhasson rá!
Olvasd végig a ládaoldalt, ez nem egy gyors drájvin!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Verespatakot (Roșia Montană) ügyes vagy, úgyis megtalálod: Az Aranyos patak völgyén haladó 75-ös útról Topánfalva (Cämpeni) város után délre térünk a 74A útra, ami Abrudbánya felé visz. Erről az útról Gura Roșiei településnél fordulunk Verespatak (Roșia Montană) felé. A pontokat végigjáró ajánlott útvonalról a track innen letölthető:
drbig.uw.hu/GCAU.gdb
A túráról
Ha a saját szemeddel akarod látni, miről szólnak a hírek Verespatak címszó alatt, akkor végigjárod a pontokat, s teljes képet fogsz kapni a környék szépségeiről, borzalmairól. Ha csak a PONT kell, el se indulj! Szándékosan nem multi, de a láda "élménye" csak azoknak "jár", akik végigjárják. Minden pont közelébe egy nem nagyon alacsony alvázú autóval is el lehet jutni, de csak óvatosan. Nyugodtan rászánhatsz minimum egy napot, de bármelyik tóparton
N 46° 18,137' E 23° 8,253' 950 m [GCAU+Tó parti sátorhely] vagy domboldalon
N 46° 18,945' E 23° 8,280' 1160 m [GCAU+Sátorhely a tornyoknál] sátorozhatsz is, nem fogod megbánni. A kényelmesebbek az Aranyos-völgyén számtalan panziót is találnak, de a hajnaluk nem lesz olyan szép, mint a dombtetőn sátrazóknak.
A láda megközelítéséhez szándékosan nem írok útvonalat, oldja meg mindenki maga, egyik megoldás érdekesebb, mint a másik...
Verespatak kálváriája
E legrégebbi romániai településen már a rómaiak is aranyat bányásztak. A 2000 éves labirintusszerű bányafolyosóik a mai napig fennmaradtak. A következő évszázadok során is virágzó település volt, s ez nem csak a múzeum képein,
N 46° 18,378' E 23° 7,890' 870 m [GCAU+Múzeum]
de a ma már romos házak homlokzatán, díszítésén is látszik. A temetőben is beszédesek a sírfeliratok:
N 46° 18,305' E 23° 7,800' 850 m [GCAU+Temető]
1910-ben még a majd 3000 főnyi lakosság több mint a fele magyar volt, 1992-ben már csak 2,5%. A falu minden utcája tartogat érdekességeket, érdemes végigjárni őket, nem nagy távolság. Pl:
N 46° 18,372' E 23° 7,920' 883 m [GCAU+a magyar iskola] N 46° 18,384' E 23° 7,956' 886 m [GCAU+Unitárius templom] N 46° 18,447' E 23° 7,973' 890 m [GCAU+Magyar bányászház]
1948-ig maga a lakosság is bányászhatott: A falu körül gyönyörű mesterséges tavakat hoztak létre. Az ezekből alázúduló víz hozta működésbe a "stömpöket", melyek az aranyércet porrá zúzták, hogy aztán abból az aranyat kivonják. Az így kitermelt aranyat a helyi bankban váltották be.
A szocializmus sem sok szépet hozott a falunak, de az igazi gonosz csak ezután érkezett:
1995-ben a Máramarosból Ausztráliába kivándorolt és ott kábítószer-kereskedésért kétszer elítélt Frank Timis megalapítja a Gabriel Resources Ltd. (GR) bányacéget. 1997-ben Radu Berceanu akkori ipari miniszter az Erdélyi-szigethegység "aranynégyszögének" 42,8 négyzetkilométeres területét hárommillió dollárért adja koncesszióba száz évre a GR-nek. A titkos koncessziós szerződést mindmáig nem hozták nyilvánosságra.
1999-ben megalakul a Rosia Montana Gold Corporation SA (GOLD) kanadai- román vegyes vállalat; GR - 80%, a román állam CSAK 19,3%. (A haszon is így oszlana meg!) 2001-ben a GOLD nyilvánosságra hozza Európa legnagyobb aranybányájának terveit, s azonnal megalakul az ellenzők népes tábora is.
Az építkezési fázis 2,5 évig tartana, 2300 új munkahelyet teremtve. A működtetési fázis 16,5 évig kb. 880 embernek biztosítana megélhetést. 1 tonna kő 1,4 g aranyat és 7-13 g ezüstöt tartalmaz. Egy aranygyűrű 20 tonna bányahulladékot termel! A becslések szerint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kerülne kibányászásra szó szerint a falu alól és négy szomszédos hegy eltüntetésével. A feldolgozás ciános technológiával történne. Az új 600 hektáros ciános zagytározót Szarvaspatak völgyébe tervezik. A tározó esetleges sérülésekor 40x nagyobb katasztrófa lehet belőle, mint 2000-ben Nagybányáról induló tiszai ciánszennyezéskor.
2002-ben a GOLD megkezdi a verespataki ingatlanok kivásárlását. A módszerek változatosak. Egyeseknek távoli lakóparkokban új házakat kínálnak (a kis bányától nem messze csalogató bemutató mintaházakat építettek), másokat pénzzel próbálnak rávenni a távozásra. Azt mondták nekik, ha nem adják el most kevés pénzért, akkor később el fogják kobozni. Képesek a háztulajdonosok gyermekeit rábeszélni, hogy szüleik feje felől adják el házaikat. A mindenáron maradni akarókat lelki terrorral próbálják rávenni a távozásra. Az orvost lefizették, hogy elmenjen. A megvett és nem műemléki védelem alatt álló házakat ledózerolták. Az öt templomot és a kilenc temető halottait is megpróbálják megvásárolni az egyházaktól. Sok sírt már el is költöztettek. Itt még a halottaknak is ára van! Mára az ingatlanok 80 százaléka a cég birtokában van. A megszerzett házakra egy-egy szám és a GOLD billogja kerül.
2003-ban a GOLD megfinanszírozza a régészeti munkálatokat a bányaterv útjában álló - egyébként világhírű - római leletek feltárására és érdektelenné nyilvánítására. Sikerül is nekik, a román miniszter átminősítette a területet, a leleteket más városok múzeumaiba szétosztották.
2006-ban megindul a kitermeléshez szükséges környezetvédelmi engedély megszerzésének a procedúrája.
2008-ban USA-beli vezető bányavállalatok és 3 milliárdos részesedést szereznek a GR-ben. Soros György neve is hírbe kerül, bár ő ezt ekkor még tagadja. 2009-ben már elismeri, hogy tárgyalt GR egyik képviselőjével, akinek azt tanácsolta, hogy kivitelezéshez olyan "konstruktív megoldást" találjanak, amely a terv ellenzőinek is megfelel. Innentől kezdve finomabb módszerekkel is próbálkoznak (a terror azért megy tovább a háttérben). Bejelentik az új "zöldbánya" projektet, mely szerintük a legigényesebb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Azóta az újságírókat is szívesen látják. A faluban elkészítették a műemléki romos házak felújítás utáni látványtervét. Egyes házak homlokzati molinót kapnak.
Szerencsére eddig a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát egyetlen tisztségben lévő román kormány sem vállalta magára.
2010-ben az Európa Parlament elsöprő többséggel a ciános technológia ellen szavaz. Az Európai Bizottság azonban ennek ellenére nem készítette elő a jogszabályokat.
A tiltakozások, a tüntetések, a szimpátia-rendezvények egyre gyakoribbak. A bánya megnyitását ellenzik a civilek, a Greenpeace, az akadémiai- és kulturális szféra nagy többsége, a Román Tudományos Akadémia és a Román Ortodox Egyház is. A terv meghiúsulása esetén a GOLD kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető, de bízva a jövőben a cég már megrendelte a kőzetzúzó berendezéseket, mondván több hónap kell a legyártásukhoz...
Elhagyott kis bánya
Ide (még) be lehet menni, bár ez is be van kamerázva. A faluból a
N 46° 18,298' E 23° 7,602' 830 m [GCAU+Út a kis bányához] ponton induló murvás úton tudtok feljutni ide
N 46° 17,802' E 23° 7,403' 920 m [GCAU+Elhagyott kis bánya] Érdemes lesétálni a markológéphez. Az úton továbbhaladva, majd a nagy dömpernél balra fordulva a következő ponthoz értek, közben kisebb fejtések, régi tárnák mellett mentek el.
Kirnyik-hegy - Piatra Corbului
A murvás utak hármas kereszteződéséből
N 46° 17,907' E 23° 8,325' 1020 m [GCAU+Gyalogút a sziklához] vissza fel induló ösvényen könnyű séta a szikla teteje.
N 46° 17,871' E 23° 8,118' 1050 m [GCAU+Piatra Corbului ] Innen jól lehet látni az egész szarvaspataki völgyet, amely a projekt után egyetlen hatalmas zagytározóvá válna. Területe százszor, térfogata pedig ezerszer nagyobb lenne a tiszai katasztrófát okozó nagybányai ciános méregtóénál. A tározó gátját 180m magasra tervezik, ám az alja nem lenne kibetonozva.
Innen a lenti hármas kereszteződésben egyenesen a bánya felső sorompójához, balra pedig a faluba értek.
Az adótornyok
Talán innen tekinthető át legjobban a környék és a láda is csábítóan közelinek tűnik. A távolban a Bucses-Vulkan
GCVULK jellegzetes alakja látszik.
Sátorozásra én ezt a helyet ajánlom, gyönyörű a reggel!
N 46° 18,945' E 23° 8,280' 1160 m [GCAU+Sátorhely a tornyoknál]
A feldolgozó üzem
Itt megy a nagy kavarás! Ha szerencsétek van, láthattok óriás dömpereket is.
N 46° 19,378' E 23° 8,832' 1000 m [GCAU+Feldolgozó üzem]
A zagykifolyó
A feldolgozó üzemből itt folyik ki a savas zagy, mely vastag csöveken halad a több kilométerre lévő zagytározóig.
N 46° 19,605' E 23° 9,881' 900 m [GCAU+Zagykifolyó]
A nagy rézbánya
Rézbányának mondják, de hát a periódusos rendszert nézegetve...
A bányát az 1970-es években nyitották meg, folyamatosan veszteséges, de még működik!
Átmérője 2km, 300m mély, a lépcsők 15m magasak, 25m szélesek. Összehasonlításként a tervezett új bánya átmérője 8km, mélysége 400m lenne!
Sorompós őrbódék zárják az oda vezető utat.
N 46° 19,422' E 23° 10,152' 860 m [GCAU+Alsó sorompó]
N 46° 18,469' E 23° 9,268' 1130 m [GCAU+Felső sorompó]
Régen még be tudtunk szökni motorral, már csak gyalog próbálhattok a bódékat elkerülve, de hivatalosan TILOS megközelíteni és fotózni is, ráadásul minden be is van kamerázva. Csak saját felelőségre!!! Kb. innen látszana a legjobban:
N 46° 18,317' E 23° 10,121' 1020 m [GCAU+Bánya panoráma]
A két sorompó között átengednek kocsival is, felírva az adatokat, de csak áthaladni szabad, kiszállni, fotózni nem. Az aszfaltról nem látszik a bánya, az alsó sorompótól némi szeglete. A fönti sorompónál azt kell mondani, hogy Lupsára mentek, az alsónál azt, hogy Verespatakra.
A zagytározó - amiről senki sem mesél
Az Aranyos völgyébe visszatérve, majd a
N 46° 22,210' E 23° 11,460' 520 m [GCAU+Jobbra a zagytározóhoz] pontnál lefordulva Hadaró majd Vãi felé a
N 46° 18,779' E 23° 13,613' 750 m [GCAU+Sásza felé] pontnál vissza Sásza felé. A zagyban ott egy apró falu házastól, templomostul, temetőstül. A völgy jelenleg is okádja magából a savas vizet, de a partján a házakban még laknak, ültetnek, fejnek, hétről hétre feljebb húzódva. Tavasszal az egyik ház veteményesét nyaldosta a zagy, ősszel már az ereszét. A szivárgó víz az Aranyosba kerül, onnan pedig a Marosba.... Némi meszet ugyan folyamatosan engednek bele, de semlegesítése napi mintegy hétmillió forintba kerülne, ami persze nincs, így az "ökológiai bomba" - ahogyan Traian Basescu román elnök is nevezte - tovább ketyeg. Gondolj csak bele, hány erecske, repedés van egy ilyen völgyben, s a völgyzáró gát sem egy komoly építmény.
N 46° 20,201' E 23° 13,313' 700 m [GCAU+Völgyzáró gát]
Végszóként
Mindezeket végignézve szörnyülködni fogtok és azt mondjátok: NE! De van itt pár megválaszolhatatlan kérdés:
Elítélhető-e az a munkanélküli, aki örülne, ha az új bányában munkát kapna?
Megvethető-e az a nénike, aki a fahasogatás helyett a termosztát gombját szeretné tekergetni?
Rossz ember-e az, aki a gyermekei boldogulásáért eladja házát?
Van-e a kezeteken aranygyűrű, használtok-e TV-t, számítógépet, mobilt, GPS-t? Le tudnátok-e mondani Verespatak kedvéért ezekről?
Jó túrázást, szép időt és szebb jövőt Verespataknak!
DVD: Új Eldorádó I. és II. - Kocsis Tibor filmjei
Egy klip:
http://vimeo.com/74702619
Szénafesztivál:
http://www.fanfest.ro/hu/