-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP Az öklömnyi pöttyös kavicsot egy kéttörzsű fa őrzi a turistaút mellett, a forrás innen 60 m-re van.
Pótjelszó a szomszédos csenevész fán fityeg fejmagasságban.
A rejtés a
Börzsönyi források sorozat ötletének mátrai adaptációja, azzal megegyezően 10+1 pontból áll, minden pont egy önálló láda, a +1 pont helyének megismeréséhez szükséges a 10 helyszínen található jelszavak
kezdőbetűje, és utolsó száma.
A helyszín
fokozottan védett terület, ezért virtuális pont.
A rejtés kizárólag csak a jelzett turistaúton közelíthető meg, arról letérni nem szabad.
Ajánlott parkoló a környékbeli ládák kapcsán már ismert Óvár étterem előtt.
N 47° 54,275' E 19° 48,451' 395 m [GCMF03+parkoló]
A Zoltán-forrás érdekességét a tágabb környezete adja, ugyanis egy hatalmas - 2,5 km kerületű - bronzkori vár közepén van. A vár földsáncai mai szemmel is tekintélyt parancsoló alkotások.
A középkorban a felsővárat kőfallal övezték, de ennek maradványait már csak a figyelmes szemlélő veheti észre.
A forrás vizét régebben duzzasztották, a
N 47° 55,038' E 19° 48,997' 585 m [GCMF03+gát] ponton jól kivehető az egykori 30-40 m átmérőjű tó - ma is kiváló állapotban levő - gátja, melyet időközben átvágtak. Feltételezések szerint a duzzasztás is a bronzkori vár lakóinak műve.
A vár sánca jól megfigyelhető ahol a turistaút keresztezi, itt található a várkód is.
N 47° 55,177' E 19° 49,026' 591 m [GCMF03+információ]
A várkód egy másik játék része , ezért ne tölts fel róla képet!
Részletesebb információ a vár történelméről
(keresőszó: Mátrakeresztes)
A Mátra turistatérkép helynévmutatója 195 nevesített, további 325 név nélküli forrást, csevicét és kutat sorol fel, ezek közül választottam 11 érdekes helyszínt.
Az utóvulkáni tevékenység következtében számos különleges összetételű forrás található a hegységben, ezeket gyűjtőnéven csevicének hívják. A csevice szláv szó, savanyú vizet jelent, ezt Erdélyben borvíznek nevezik.
Tanúsíthatom, hogy a Tari-csevice vizével készült fröccs felettébb kiváló ital:)
A csevicék a hegység északi oldalán gyakoriak, leghíresebbek a Parád környéki a kénes gyógyforrások, de mint látni fogjuk a déli oldalon is előfordul.
A források, és a belőlük kialakult patakok vizét 2 folyó gyűjti össze. Nyugaton a Zagyva 62, keleten a Tarna 46 mellékág vízét vezeti a Tiszába.
Jó túrázást!