Megye/ország: Heves
Elhelyezés időpontja: 2014.11.28 12:11
Megjelenés időpontja: 2014.11.28 17:07
Utolsó lényeges változás: 2014.11.28 17:07
Utolsó változás: 2022.08.07 16:16
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: becko
Ládagazda: becko Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1600 m
Megtalálások száma: 283 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP Az öklömnyi pöttyös kavicsot egy kéttörzsű fa őrzi a turistaút mellett, a forrás innen 60 m-re van.
Pótjelszó a szomszédos csenevész fán fityeg fejmagasságban.
A rejtés a Börzsönyi források sorozat ötletének mátrai adaptációja, azzal megegyezően 10+1 pontból áll, minden pont egy önálló láda, a +1 pont helyének megismeréséhez szükséges a 10 helyszínen található jelszavak kezdőbetűje, és utolsó száma.
A helyszín fokozottan védett terület, ezért virtuális pont. A rejtés kizárólag csak a jelzett turistaúton közelíthető meg, arról letérni nem szabad.
A Zoltán-forrás érdekességét a tágabb környezete adja, ugyanis egy hatalmas - 2,5 km kerületű - bronzkori vár közepén van. A vár földsáncai mai szemmel is tekintélyt parancsoló alkotások.
A középkorban a felsővárat kőfallal övezték, de ennek maradványait már csak a figyelmes szemlélő veheti észre.
A forrás vizét régebben duzzasztották, a N 47° 55,038' E 19° 48,997' 585 m [GCMF03+gát] ponton jól kivehető az egykori 30-40 m átmérőjű tó - ma is kiváló állapotban levő - gátja, melyet időközben átvágtak. Feltételezések szerint a duzzasztás is a bronzkori vár lakóinak műve.
A Mátra turistatérkép helynévmutatója 195 nevesített, további 325 név nélküli forrást, csevicét és kutat sorol fel, ezek közül választottam 11 érdekes helyszínt.
Az utóvulkáni tevékenység következtében számos különleges összetételű forrás található a hegységben, ezeket gyűjtőnéven csevicének hívják. A csevice szláv szó, savanyú vizet jelent, ezt Erdélyben borvíznek nevezik.
Tanúsíthatom, hogy a Tari-csevice vizével készült fröccs felettébb kiváló ital:)
A csevicék a hegység északi oldalán gyakoriak, leghíresebbek a Parád környéki a kénes gyógyforrások, de mint látni fogjuk a déli oldalon is előfordul.
A források, és a belőlük kialakult patakok vizét 2 folyó gyűjti össze. Nyugaton a Zagyva 62, keleten a Tarna 46 mellékág vízét vezeti a Tiszába.
Jó túrázást!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megvan, köszi!
Mátrakeresztes-Ágasvár kutyás körtúrán ide másztunk fel először, majd jelzetlenen az Óvárhoz is.
A merítős forrásból lassan, de szivárgott le a víz. Az Óvár sáncai monumentálisak a túraút közelében, kaptatói pedig jó combosak, egészen a tetejéig mentem - itthon láttam csak, hogy majdnem olyan magas a csúcs, mint Ágasvár.
A kő rendben.
Őszi bringatúrán megtaláltam. A forrást a sár és növényzet miatt én sem kerestem meg, mert még volt a csevicénél betöltött szénsavas vízből. Köszönet a rejtésért.
N 47° 54,275' E 19° 48,451' 395 m [GCMF03+parkoló]
N 47° 55,038' E 19° 48,997' 585 m [GCMF03+gát]
N 47° 55,177' E 19° 49,026' 591 m [GCMF03+információ]
