WAP
A láda egy mágneses mikroláda a padnál elhelyezve az esztergomi Prímás-szigeten. 3x3x2cm
Pótjelszó a kikötőnél az utolsó beton virágládától két lépésre a fehér vaskorláton és az óriástábla hátulján.

Alternatív jelszó
Óriástábla
 N 47° 47,577' E 18° 43,913' 20 m [GCMVH+pótjelszó]

______________________________________________________

A ládába TravelBug nem helyezhető.
________________________________________________________

Megközelítés
A szigetre a híd közelébe gyalogosan, vagy autóval Esztergom központjából a 'Stúrovo', 'Párkány' táblákat követve lehet eljutni. Parkolni a híd lábánál lévő ingyenes parkolóban lehet.
 N 47° 47,713' E 18° 44,026' 123 m [GCMVH+parkoló]

Ezzel a rejtéssel az esztergomi Prímás-sziget egy olyan pontjára invitállak benneteket, melyről elénk tárul a Dunakanyar kapujában álló Mária Valéria híd. A Mária Valéria nevet I. József lányáról, a főhercegnőről kapta. A híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal (Sturovo). A "Csonka" hidat viszontagságos sorsa után újjáépítették, s 2001-ben nagy ünnepségek közepette átadták. Ezzel a két város, sőt az Ister-Granum Eurorégió jelképévé vált. Legjelentősebb szerepe az, hogy állandó kapcsolatot biztosít a Felvidékkel. Egyediségét az mutatja, hogy építésekor ez volt a Duna legnagyobb nyílású rácsos hídszerkezete. Az 500 m hosszú, változó nyílásméretű, sarlóalakú hídszerkezet a gyönyörű tájban látványos volt, és ma is az.
A hiányzó középső három nyílása eredeti formában, korszerű, hegesztett szerkezetként épült. A híd készítése során felhasznált szegecsek száma kb. 490 ezer.

A híd mindkét oldalán érdemes sétát tenni. Bal oldalon a birodalmi lépegetőre emlékeztető szénrakodó, jobb oldalon a Bazilika és a Vár látható.

A híd története
Már Kr. u. 170-ből is van írásos emléke az Esztergom és Párkány közötti dunai átkelésnek. Amikor pedig 1075-ben Esztergom királyi székhellyé vált, a két part között már rév is működni kezdett. A török hódoltság alatt stabil hajóhidat építettek, ami csaknem 100 éven át kötötte össze a Duna két partját. 1762-ben egy repülő hidat - ingaköteles kompot - állítottak forgalomba. A nagyobb vámbevételek reményében 1842-re ismét hajóhíd épült.
Az 1848-as szabadságharcban megsérült és 1849-ben leégett hajóhidat 1851-ben adták át ismét a forgalomnak. Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi minisztersége idején tervbe vették egy esztergomi állandó vashíd építését is.Vaszary Kolos hercegprímás közreműködésével az 1893-i országgyűlés évi költségvetésébe felvették a híd építését. A híd tengelyét az építés alatt is működő hajóhíd tengelyvonalától 120 méterrel feljebb tűzték ki. Ezzel érték el, hogy a hídról lejövő forgalom közvetlenül Esztergom város központjába érkezzen. 1893-ban a híd építésére meghívásos versenytárgyalást írtak ki, amit Cathry Szaléz és fia - a fogaskerekű vasút és más nagy híd építője - nyert el. Így ők építhették fel a közel 1,5 millió forintos költségvetésű állandó hidat, Közel 490 ezer szegecset kellett kézi erővel beverni, de megérte, mert így 1894 végére elkészült az összes hídfő és pillér. A híd ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, melyet a legmagyarabb királyi főhercegnőről, Ferenc József Budán született leányáról - Mária Valériáról neveztek el.

Az új híd fenntartása sok feladatot jelentett. Az útpálya fakocka burkolata nem bírta az igénybevételt, több alkalommal kellett javítani, és újramázolni a szerkezetet.
1919. július 22-én, este 19.30 és 19.45 között a párkányi oldal első nyílása egy baleset miatt - egy robbanás következtében - a vízbe zuhant. (Egyes források szerint csehszlovák katonák robbantották fel Párkány védelme érdekében a magyar Vöröshadsereg hadműveletei miatt. Más források szerint az őrségre kirendelt katonák óvatlan töltéskezelése okozta a robbanást.) A szerkezetet 1921 nyarán emelték ki, de nem állították vissza helyére, csak egy a gyalogosok közlekedésére alkalmas összekötő hidat építettek a sérült hídszerkezetre. A végleges helyreállítás csak öt évvel később fejeződött be, amikor a felújított nyílás szerkezetét átmázolták, és a híd aszfalt burkolatot kapott. A munkálatokat a pilseni Skoda Művek végezte.
A II. világháború alatt a híd repülőtámadások célpontjává vált, de súlyosan nem sérült meg. A visszavonuló német hadsereg robbantotta fel 1944. december 26-án. Megsérült a három középső nyílás és két pillér is jelentősen megrongálódott. 1995-től már egyre több újságcikk, rendezvény és tárgyalás irányította a hídra a figyelmet, míg végre 1999. augusztus 25-én, majd szeptember 16-án a magyar és szlovák kormányfő aláírta a Mária Valéria-híd újjáépítéséről szóló megállapodást, 2000-ben pedig kiírták a versenytárgyalást a híd újjáépítésére.
Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át a szlovák és a magyar miniszterelnök, és ezzel megnyitották a három napos ünnepségsorozatot, amelynek színhelyei a felépült híd mindkét oldalán, Párkányon és Esztergomban voltak. Az ünnepi műsorokon, konferenciákon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken több ezer ünneplő látogatót fogadtak.

Érdekesség
Az Esztergomi Városi Televízió készítette az alábbi linken levő filmet 2000-2001 között, a híd újjáépítése idején, megörökítve ezzel az itt élők érzéseit és a város akkori hangulatát. Youtube

Sok sikert a találathoz!

Források
Wikipedia
Esztergom - Párkány Mária Valéria Híd
Duna-hídjaink

Fényképek
Bagee fotói
Saját fotó
Google.hu