Röviden

Első pont: N 46° 54,377' E 18° 58,060' Kis méretű doboz a sírkő mögött. Jobbról nyúlj mögé!
Második pont: N 46° 54,886' E 18° 58,167' Az épület renoválása miatt ideiglenesen megadom a jelszórészt: EL
Harmadik pont: N 46° 54,999' E 18° 58,274' Az épületen található márványtábla 3.sor 3., 4. betűje, 1.sor 1., 5. és 16. betűje.
Negyedik pont: N 46° 55,718' E 18° 58,743' Információs tábla hátoldalán laminált lapon. Segítség: nézz fel!

Jelszóképzés: A jelszórészletek sorrendben írva adják meg a jelszót. (24 karakter)



Első ládám elrejtésének alkalmával egy kellemes sétára hívlak titeket Dunavecsén, miközben a különböző pontok érintésével újra felelevenedik a Petőfi-kultusz, amely a Dunavecsén élő, vagy Dunavecséről származó emberek életében -szinte kivétel nélkül- fontos szerepet játszik. A táv hossza 3 km betonúton.

A láda leírásánál sem Petőfi életrajzát, sem Dunavecse történetét nem fogom bemutatni, csak és kizárólag Petőfi és Dunavecse kapcsolatára fókuszálok.

A látnivalók

1.pont: Temető-Nagy Zsuzsika sírja

 N 46° 54,394' E 18° 58,095' [GCPEVE+1.parkoló ]
A vecsei multi első pontjához érkeztünk,a temetőbe, Nagy Zsuzsanna sírjához. Zsuzsika Petőfi Sándor dunavecsei szerelme volt, a költő több verset is írt hozzá/neki. Mint az később kiderült, annyira megtetszett Petőfinek a szőke hajú, kék szemű leány, hogy János Vitéz Iluskáját is róla formálta. Mint a sírkőről is kiderül, és mint azt korábbi tanulmányainkból tudjuk, Zsuzsika nem lett Petőfi Sándor felesége. Petőfi helyett Balla István tiszteleteshez ment feleségül, és Petőfinél jóval tovább élt (1865-ben hunyt el).
 N 46° 54,377' E 18° 58,060' 145 m [GCPEVE-1]
Filmesdobozt keress a sírkő mögött. Jobbról nyúlj mögé!

Pótjelszó a bejárattal szembeni fa hirdetőtábla hátulján. Segítség: nézz fel!

2.pont: Nagy Pál háza

Ezen a ponton található az egykor Nagy Pál tulajdonában lévő parasztház, ahol Petőfi dunavecsei tartózkodásának idején lakott. Itt találkozott először Nagy Zsuzsikával (Nagy Pál lányával), akivel szerelembe is esett, de mint azt az előző ponton is láthattuk, házasság nem lett a kapcsolatukból.
Az épület ma magánkézen van, ezért kérek mindenkit, hogy a házat hagyjuk békén!
 N 46° 54,886' E 18° 58,167' 140 m [GCPEVE-2]
Az épület renoválása miatt ideiglenesen megadom a jelszórészt: EL

3.pont: Petőfi múzeum

 N 46° 55,005' E 18° 58,297' [GCPEVE+2.parkoló]
A megadott koordinátán található a ma múzeumként üzemelő, de 1841-44 között Petrovics István által bérelt épület, melyet Petőfi apja mészárszékként használt. Az elszegényedett Petrovics család Szabadszállásról elköltözött, majd itt Dunavecsén telepedett le 4 évre, ahol Sándor fiuk többször is meglátogatta őket. Ő azonban soha nem ebben a házban szállt meg, hiszen csak 1 szoba volt benne, a többi helyiséget elfoglalta a mészárszék. Ilyenkor Petőfi Sándor az előző ponton már meglátogatott, Nagy Pál házának egyik szobáját kapta meg. A múzeumban fellelhető többek között Petőfi apjának bárdja és Nagy Zsuzsika kancsója eredeti állapotban. A múzeum telefonos időpont egyeztetés után látogatható. Telefonszám: 06/78/438-034
 N 46° 54,999' E 18° 58,274' 98 m [GCPEVE-3]
Az épületen található márványtábla 3.sor 3., 4. betűje, 1.sor 1., 5. és 16. betűje.

4.pont: Petőfi-fa

 N 46° 55,559' E 18° 58,619' [GCPEVE+3.parkoló]
A ládát kénytelen voltam picit távolabb elrejteni a közelben található Petőfi-fa helyére állított kopjafától, hiszen több kiránduló és sétáló pihen meg a környéken. A ládában található a jelszó utolsó részlete.
 N 46° 55,718' E 18° 58,743' 146 m [GCPEVE-4]
Információs tábla hátoldalán laminált lapon. Segítség: nézz fel!

Ha bővebben olvasnál Petőfi Dunavecséhez fűződő kapcsolatáról és az itt eltöltött évekről, az alábbi linken megteheted:
Petőfi emlékezete

Részletek Petőfi Sándor leghíresebb Dunavecsén írt verseiből, és egyéb érdekességek:

"Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
Az anyatejnek mézét izlelém:
Vidám napod mosolyg ismét reám,
Hű gyermekedre, édes szép hazám!"
(Hazámban - 1842 augusztus)

"Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg,
S a kedvemért ez egyszer -
Az isten áldja meg!
Soká nem voltam otthon,
Oly rég nem láta már,
Úgy megvénült azóta -
Hja, az idő lejár."
(Egy estém otthon - 1844 április)

"Kicsinke szőke kis leányka,
Az én szerelmem nagy!
És tárgya e nagy szerelemnek
Kis szőke lány, te vagy."
(Zsuzsikához - 1844. április)

A láda közelében lévő kopjafa helyén állt egy hatalmas fa, ami az emberek emlékezetében Petőfi-faként él a mai napig is. Ennek a fának az árnyéka alatt írta a költő Füstbement tervét 1844. áprilisában:

"Egész uton - hazafelé -
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

...

S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán."

Bár a Távolból című verse nem Dunavecsén, hanem Pozsonyban született 1843-ban, de az akkor Vecsén élő szüleihez és a "kis lakhoz" szól. Ezért ezt a verset megzenésített változatban Dunavecse himnuszává választották. Itt meghallgatható

Ládatörténet
2016.01.26: A ládát LionDaddy-től adoptáltam, köszönöm, hogy rám gondoltál, remélem jó gazdája leszek ennek a multinak!'
2017.01.26: A régóta betegeskedő ládát LionDaddy és Atipapa meggyógyították, köszönjük, a jelszó is változott. [Admin (Fazék)]
2020.01.20: A láda több mint négy hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2020.06.21: A ládát átvettem. (Pomisa)
2020.07.04: Ládakarbantartás és jelszóváltoztatás.