-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: 10*19*5 cm műanyag konyhai doboz a kerítés lábát képező kövek között a harmadik fától nem messze. Két kis követ kell elmozdítani, hogy kivehető legyen a láda. Pót jelszó a zsinagóga DK sarkán az ereszcsatornán és a Rákóczi utcai szomszéd iskola kerítésén, a
tűzcsap melletti falon található, és a tűzcsapra is felírva.
Kéretik a láda visszarejtésénél vigyázni, mert a kövek csak bizonyos sorrenden állnak meg és fedik el a ládát.
"Ezekkel a sorokkal és ládáinak gondozásával szeretnénk megőrizni játékostársunk, Vgyuri (Dr. Varga György) emlékét. A geocaching magyarországi indulásánál már ott volt, első ládája a 45. sorszámot kapta, a GCLHDC (Cívis reptér). A repülés szerelmeseként jelentős szerepe volt a budaörsi (GCLHBS) és a tököli reptér, (GCLHTL) ládák létrehozásában is. Elindította a "minden reptérnek legyen ládája" akciót. Összesen 11 ládát hagyott ránk, köztük a sinus90-el közös rejtését, a GCHGny-t, amelynél egy óriási kódex várja a megtalálókat, valamint a zsinagóga sorozatát."
Megközelítés
A zsinagóga Mádon a Táncsics u. 38. számú telken található, a megközelítés triviális. Kívülről is ez a mutatósabb oldala. Viszont a csatolt részekkel az ingatlan átnyúlik a párhuzamos Rákóczi utca 73 sz. házáig. A mi szempontunkból ez az érdekesebb, mert innen biztosított a bejutás, ha sikerül és itt van a pót jelszó, ha nem.
A 2015/16-os rekonstrukció után a komplexum központja az egykori rabbiház, amiben most a működtető EMIH zsidó ernyőszervezet területi központja működik, ami egy zarándokszállás, egy múzeum és egy közösségi központ. Annak recepcióján általában tartózkodik valaki, akitől engedélyt illik kérni a ládakeresésre.
Ládasor
A láda része egy több darabból álló ládasornak, ami a 2014-2015 folyamán megvalósuló "Zsidó zarándokút Észak-Alföldön" című EU-projektet ismerteti "virtuális útikönyvünkben". A sorba tartozik még jelenleg a tokaji zsinagóga
(GCtzsi), a sátoraljaújhelyi multiláda
(GCsjhs-1) egy pontja, a debreceni zsidónegyed
(GCdzsn), a szatmárnémeti (Románia) zsinagóga
(GCszmm) és egy "com-os" láda
a nagykállói rabbisírnál..
Haszid zsidók Észak-Kelet Magyarországon
A magyarországi zsidóság egyik csoportját képezik a haszidok. A XVIII. században az ortodoxián belül Galíciában jött létre az askenázi (kelet-európai) főcsoporton belül a haszid irányzat, ami jellegzetes ruházatával, szokásaival láthatóan elkülönült a környezetbe jobban beleolvadó, régebben Magyarországon élő csoportoktól. A haszidizmus tanítása szerint az időnként extatikus zene és tánc utat mutat a mindenható felé. (Legtöbben ezt a
Jakob rabbi kalandjai című filmből ismerhetik.) A cári uralom üldözései elől egyre több haszid költözött át Magyarországra, és főleg az ország északkeleti részében telepedtek le. A zsidó szokások szerint a rabbi a közösség szellemi vezetője, és mennél nagyobb tudású, annál több tanítványa van és annál nagyobb tisztelet övezi. Habár a zsidó vallás nem "kanonizálta" a csodatételeket, a néphiedelemnek nem lehetett parancsolni. A zsidók körében, de a kívülállók között is terjedt a hit, hogy az istennek nagyon tetsző, nagy tudású és példamutató életű rabbik (ezeket hívják rebének vagy cadiknak) jobb eséllyel folyamodhatnak az égi segítségért, mint a közönséges halandók. Ezért alakult ki néhány híres rabbi körül a csodatevő mítosz.
A zsinagóga története
A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel lengyel és litván mintára a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. A barokk stílusú zsinagóga mellett a településen híres talmudiskola is működött. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosok. Az 1848-49-es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuth Lajost támogatták. Az első világháború hősi halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén.
1940-44 között a zsidókat deportálták vagy munkaszolgálatra hurcolták. Közülük mindössze negyvenen tértek vissza, ám 1950 és 1956 között ők is elhagyták a községet. A zsinagóga ettől kezdve folyamatosan pusztult, bár több terv is született a hasznosítására, ezek végül nem valósultak meg. Sokáig romosan, ledőlt oromfallal állt, mígnem a 2002-2004-es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját, ami nem semmi, mert a XVIII. századi zsinagógák a puritán belsőről voltak felismerhetők, az a pompa, ami az építtetők gazdagságát volt hívatott megmutatni az ország más részeinek neológ-hitközségeinél csak a XIX. század második felében terjedt el.
A jelen
A zsinagóga szakrális szempontból teljes értékű, használható szertartásokra, csak sajnos hívők nélkül ez ritkán fordul elő. De mivel a barokk zsinagóga Európa-szerte ritkaság, főleg az ilyen díszes kivitelű, néhanapján külföldről érkeznek megkeresések alkalmi rendezvények, pl.
bar micvo (fiúk felnőtté avatása 13 éves korban) megrendezésére.
A mellette levő ún. rabbiházban ennél nagyobb a forgalom. A lubovicsi zsidó egyház (lényegében a haszid ultra ortodoxok) hétvégeken időnként lehozza a pesti fiataloknak szánt foglakozásokat.
A rekonstrukciókra elnyert 500+ milliós pályázat után most egy kisebb pályázat eredményeként ("A csodarabbik nyomában") biztosított a kb. 60 fős zarándokszállás és a kulturális központ működése, benne a haszid zsidóság történetét bemutató kiállítással. A közeli olaszliszkai és bodrogkeresztúri zsinagóga és rabbiház maradványokat is ennek a pályázatnak keretében tették bemutathatóvá.
A mádi zsinagóga egyike a világörökség részeként nyilvántartott "100 védett zsinagóga" összeállításnak.
A látogatáshoz be kell jelentkezni a fent már említett "rabbiházban". Állandó nyitva tartás nincs. Belépődíj vezetéssel a zsinagógába és a rabbiházban levő múzeumba 500-500 Ft, együtt 900 Ft.
Telefonon is lehet jelentkezni és vezetést kérni:
-36 30 925 1808
Email: csodarabbikutja@zsido.com
Itt illendő megemlékezni a létesítmény egykori gondnokáról, Fehér Barnabásról, aki 40-50 éven át látta el a zsinagóga gondnoki és idegenvezetői munkáját, és aki 2017 júniusától befejezte ezt a tevékenységét.
Forrás és egyéb olvasnivaló
A mádi zsinagóga
Egyéb uticélok a témában
2017.11.03. Közben jelentették, hogy a régi láda is megvan. Egy méterre az újtól. Van választási lehetőség, míg az egyiket be nem gyűjtöm. Inkább a régi kopottat használjátok, annak hosszabb az előélete :-)
2017.10.02. A láda pótolva a régi helyén.
2017.08.19. Megerősítést nyert, hogy a láda tényleg eltűnt vagy a leomlott kőfal alatt van. Pótlására keresem a lehetőséget, de A PÓT JELSZAVAK TOVÁBBRA IS ÉLNEK.
2018.10.22 Új láda került kihelyezésre, nem a terasznál lévő omlásve szélyes kőfalban, hanem a terasz folytatásában lévő kerítés lábazatában. A pót jelszavak is megerősítve. Az eresz csatornán egy mágneses mikto láda is kihelyezve.