Elhelyezés időpontja: 2015.10.04 14:45
Megjelenés időpontja: 2015.10.05 18:35
Utolsó lényeges változás: 2017.12.06 14:40
Utolsó változás: 2020.11.01 17:26
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kokó, macikupac
Ládagazda: Kokó Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 500 m
Megtalálások száma: 289 + 5 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2016-11 volt 11 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
12x12x6 cm-es hagyományos doboz egy facsoport tövében. A ládába TravelBug nem helyezhető. Megközelítés
Az autóval érkezők számára kényelmes parkoló kínálkozik a Hont Motel mellett N 48° 2,880' E 18° 58,850' 140 m [GCHosz+1parkoló], vagy a szakadék bejáratánál kialakított "földes" parkolóban N 48° 2,810' E 18° 58,925' 145 m [GCHosz+2parkoló]Fontos, hogy a parkolókba csak a Vác felé tartók hajthatnak be! A Vác felől érkezőknek tovább kell menniük és meg kell fordulniuk!
Tömegközlekedési lehetőségként a Vácról vagy Szobról induló busz jöhet szóba. A főút melletti útjelző segít a bejárat megtalálásában! N 48° 2,855' E 18° 58,935' 140 m [GCHosz+útjelző]
A szakadék
Az egyik leghíresebb hazai őstörténeti emlékhelynek számít a Börzsöny legszebb természeti látványosságai közé tartozó Honti-szakadék, vagy ahogyan a helybeliek nevezik, "a Honti-szakadás" nem szigorúan védett természetvédelmi területe, mely a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A községtől délnyugatra található, 20-25 méter mély, a Zátori-patak által löszfalba vájt szurdokvölgy több millió éve őrzi a pleisztocén korból ránk maradt parányi egysejtűek ősmaradványait, sőt, kagylók, korallok és cápafogak nyomait is. Bár ezen leletek védettek, és a mészvázaikat rejtő rétegek elérése is balesetveszélyes! Érdemes ellátogatni e festői szépségű tájra, hiszen a vízmosás hatalmas volta, a völgyforma különlegessége, valamint a hóolvadáskor és az esős időben életre kapó vízesés látványa semmihez sem fogható.
A honti slírösszlet legjobb feltárása a Honti-szakadékban található, mely Hont községtől DK-r e húzódik a Bába-hegy irányába. A szakadék fiatal kaptúra eredménye, a jelenlegi felső-szakasz jellegű völgy ÉNy - DK-i, a vízesések alatti alsó-szakasz jellegű, rövidebb része pedig ÉK-DNy-i csapású. Az összlet fekvője a parassapusztai kavics-homokösszlet, fedője a Bába-hegyi pernás konglomerátumösszlet. A slír változatos kifejlődésekből tevődik össze, így a szakadék É-i, alsó bejáratánál homokos-agyag található, benne rossz megtartású ősmaradványokkal: magányos korallok, Flabellipecten ex gr. fraterculus, Hinia, Conus dujardini, Ringicula és Turris töredékekkel, valamint viszonylag gazdag Foramifera faunával.
Az alsó bejárattól 90 m-re, a szakadék oldalfalában sötétszürke, kemény, töredezett, finom homokos, meszes agyag található mintegy 15 m-es vastagságban, melynek keményebb változatai alkotják a szakadék vízeséseinek lépcsőit. A kemény, meszes agyagból Flabeüum, Cardiolucina agassizi, Saxolucina cf. incrassata, Macoma ettiptica ottnangensis és Hinia gyűjthető, valamint szegényes mikrofauna iszapolható. A nagyon gyakori Macomákon és Flabellumokon kívül csillámos homokkal kitöltött féreg járatok és növénymaradványok jellemzik a szürke, meszes agyagot. E fölött 3 cm-es riolittufa-közbetelepülés helyezkedik el, melynek dőlési adata: 170/11°. Erre konkordánsan 2,5 m-es szürkésfehér, kagylós törésű, tömött, montmorillonitos agyagréteg települ, melyben ismét tufás anyaggal kitöltött féregjáratok találhatók. A szakadéknak ezen a részén legfölül csillámos, homokos-agyag következik, vékony márgabetelepüléssel,
melyből csak mikrofauna gyűjthető.
A szakadék felső vége felé újból szürke, meszes agyag, majd agyagos homokrétegek alkotják a szakadék oldalfalát, egészen a fedő Bába-hegyi pernás konglomerátum-összletig. A homok nehézásványaiban az idősebb homokokkal szemben már a piroxének és amfibolok uralkodnak. A slír e rétegtagozatára a Foraminiferák mellett a sok szivacstű, Radiolaria és glaukonitszemcsék jellemzők.
Megvan, köszi!
Drégelyvári kutyás körtúra után átugrottunk Hontra is megnézni ezt a kis szurdokot. Szép kis hely, víz bőven volt benne, de simán járható. A kis vízesés különösen tetszett.
A láda nagyon jó rejtekben van.
Sajnos valahogyan annyira elázott, hogy még a külön filmes dobozkában lévő naplópapír is csurom víz, pedig zárva volt. A doboz sem tűnt töröttnek, mégis saras-vizes belül. Ha valaki tudja, generálozza meg kicsit.
Az egykori honti vár kódját begyűjtvén még elnéztünk a szakadékhoz. Helyenként fagyott, helyenként saras volt a talaj, de szép volt nagyon a vízesés. A láda tartalma el van ázva, tettem bele egy ajándékot simítózáras nylonban, remélem nem ázik be. Köszi a rejtést! [Geoládák v4.2.4]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Börzsöny barangolás közben. Helyeként kicsit sáros, de gyönyörű erdőben.
Érdekes lehet a hely, mikor jobban látszanak a környező sziklafalak.
[Geoládák v4.1.2]
A GCSPT és GCsrkn felől érkeztem ide Hont határába. Viszont a jelzésű úton lejutni elég változatos volt. Az elején nagyon kellemes zöldes környezetben vitt az ösvény (emlékeztetett az mecseki 20km-es túrámra, ott a végtelen medvehagyma mezőben haladt az ember hasonló körülmények között). Utána viszont jött egy olyan szakasz, ahol a túraút teljesen megszűnt, a jelek viszont nagyon jól láthatóak voltak a fákon. Itt nagyjából pontról pontra lehetett haladni, miután átvergődtem magam a növényzeten egy jelzett fához, megnéztem merre van a következő és jöhetett újra a bozótharc. Szerencsére egy jó 15 perc után újra "út" került a lábam alá, innentől Hontig már nem volt több probléma.
Maga a látnivaló kellemesnek tűnt, viszont olyan szúnyoghad fogadott a szakadékban, hogy majdhogynem futva tettem meg a visszautat a rejtéstől.
Köszönöm, hogy megmutattad!
[Geoládák v4.0.2]
N 48° 2,880' E 18° 58,850' 140 m [GCHosz+1parkoló]
N 48° 2,855' E 18° 58,935' 140 m [GCHosz+útjelző]
jelzésű úton lejutni elég változatos volt. Az elején nagyon kellemes zöldes környezetben vitt az ösvény (emlékeztetett az mecseki 20km-es túrámra, ott a végtelen medvehagyma mezőben haladt az ember hasonló körülmények között). Utána viszont jött egy olyan szakasz, ahol a túraút teljesen megszűnt, a jelek viszont nagyon jól láthatóak voltak a fákon. Itt nagyjából pontról pontra lehetett haladni, miután átvergődtem magam a növényzeten egy jelzett fához, megnéztem merre van a következő és jöhetett újra a bozótharc. Szerencsére egy jó 15 perc után újra "út" került a lábam alá, innentől Hontig már nem volt több probléma.
