Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2015.06.20 11:30
Megjelenés időpontja: 2015.06.20 14:08
Utolsó lényeges változás: 2015.06.20 14:08
Utolsó változás: 2018.07.30 13:35
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Kokó
Ládagazda: Kokó Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2700 m
Megtalálások száma: 168 + 1 sikertelen, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Kétpontos multi, melynek az első pontján különleges kavics árulja el a 18x12x4 cm-es doboz helyét.
A ládába TravelBug nem helyezhető. Megközelítés
Márianosztráról célszerű indulni, ahova Szobról busszal vagy kisvasúttal is érkezhettek. Több helyen is parkolhattok, de talán az iskolánál találjátok a legjobbat. N 47° 52,000' E 18° 52,230' 225 m [GCBBLF+parkoló] A kisvasút - jelenlegi - végállomásától kövessük a zöld sáv jelzést. Bár az erdészeti munkák miatt a pirossal együtt új irányba terelték, a régi zöld jelzés nyoma remekül követhető. A magaslesnél ne felejtsünk el letérni a zöldről! N 47° 52,450' E 18° 51,065' 245 m [GCBBLF+leteres] A szürkítésen haladva hamarosan elérjük az első pontot, ahol egy különleges követ kell megtalálnunk. Ez árulja el a doboz helyét! N 47° 52,369' E 18° 50,528' 250 m [GCBBLF-1]
Brjéska-bánya
A szobi vonalon 1940-ben épült meg a Brjéska-bányához vezető szárnyvonal. 1945-ben a nagybörzsönyi kisvasúttal együtt államosították, a két vasút közös üzemeltetés alá került. A kőszállító vasút 1953-ban a MÁV kezelésébe került Szobi Gazdasági Vasút néven. Innen vitték a MÁV pályarekonstrukcióihoz nélkülözhetetlen zúzottkövet. Az 1950-es évek elején Szob és Márianosztra között megindult a személyszállítás, de a Nagybörzsönyig tervezett járathosszabbítás helyett néhány év után ezt is megszüntették. A hőskor gőzöseit 1962-1963 között selejtezték. Ekkor az üzemet 490,sor mozdonyok vitték. A vonatok is változtak, a régi kéttengelyes, itteni becenevükön "babakocsik" munkáját négytengelyes, billenthető, Uba típusú kocsik vették át. Nemsokára C-50-es motormozdonyok érkeztek. Hosszú ideig tartott a vegyes vontatási üzem, a C-50-esek párban dolgoztak, de még így is csak hosszan csúsztatott kuplunggal indíthatták meg a vonatokat. A gőzösökre továbbra is szükség volt, hiszen megfelelő teljesítményt csak ők nyújthattak.
Az 1970-es években megszűnt a Brjéska bányai vonal; csak a Szob-Márianosztra vonal maradt meg. 1975-ben egy balesetre hivatkozva megszüntették a forgalmat Szob és Nagyirtás között, a két vasutat elszakítva egymástól. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban nagy tervek körvonalazódtak a kisvasút körül. Az Államvasút a kőbányába futó vonal átépítését tervezte szabványos nyomközre, de egy harmadik sínszál beépítésével a kisvasút közlekedését is biztosítani kívánták. Személyvonatok futottak volna Szobtól Nagybörzsönyig. A tervek azonban örökre papíron maradtak. Forrás
László-forrás
A közelben csobogó forráshoz vezető turistaút jelzéseit meghagyták, így könnyű rátalálni a múltszázad derekán foglalt, de azóta is karbantartott forrásházra.
Pár nappal ezelőtt jártam a környéken, annyira tetszett az off-road útvonal, hogy megmutattam egy barátomnak is. Az M/T gumis Touaregével jöttünk a Zebegényből induló, a Medresz-patak mellett futó, kalandos, némely részén személyautóval már járhatatlan, pedig régebben aszfaltozott 12107-es Márianosztrai úton Márianosztrára, onnan GCSzkt 2-es pontját érintve érkeztünk ide. Az őszi napfényben nagyon szép oldalát mutatta az egykori bánya, ami mára egész szépen rekultiválódott. Kicsit aggódtam, hogy hogy fogok megtalálni egy kőbányában egy különleges kavicsot, de amikor kézben a GPS-szel odaértem a koordinátára, egyértelművé vált :) Beírva a második pont koordinátáit megkönnyebbülve nyugtáztam, hogy milyen közel van, mert útitársam nem a legpraktikusabb erdőjáró lábbelijét vette fel. A forrás környékéhez is beszűrődött a délutáni napfény, élénk színekben pompázott. Jó ez a hely, és talán jókor is jöttünk. Innen átmentünk GCKOFE ládához, a kőfejtő közepéig felmentünk kocsival, onnan felmásztunk a tuhu-s térképen jelölt úton (barátom még mindig városi cipőben), az óramutató járásával ellentétes irányban haladva jártuk körbe a kőfejtőt és csodáltuk meg a kilátást. Utána a Márianosztrát Szobbal összekötő földúton értük el a 12-es utat és a Dunakanyart.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. A bányaudvarban ép egy cserkészcsapat piknikezett, a bátrabbak jó magasra felmásztak a bánya falán, izgultunk, hogy le ne pottyanjanak. A forrás környéke is szép.
Megvan, köszi!
Márianosztra körüli kutyás körtúrán a Nagy-Gallára menet kitértünk jelzetlen utakon, előbb a bányát néztük meg, majd a forrás következett. Tetszett mindkét környék, és a rejtések is rendben megvannak.
Elsőre kicsit megijedtem, hogy itt most majd tényleg a kőbányában egy követ kell megkeresni? Aztán hamar egyértelmű lett a dolog a képek alapján, mert egy rohadt nagy követ kell keresni, ami azért kiszúrja az ember szemét. Az aljában pedig ott a táblácska a koo-val. Szerencsére a láda nincs messze az 1. ponttól, azon is aggódtam, hogy mivel rejtett pontos, majd biztos valahol a világ másik végén lesz a láda, de szerencsére nem. Simán behúzható egyben a két pont.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Börzsönyi csavargás közben.
Az első ponton a kis táblát a földön találtuk meg. Ha ott a helye, akkor ok. A második ponton a doboz piros teteje messziről látszott. Igyekeztünk jobban takarni.
[Geoládák v3.12.10]
N 47° 52,000' E 18° 52,230' 225 m [GCBBLF+parkoló]
jelzést. Bár az erdészeti munkák miatt a pirossal 
együtt új irányba terelték, a régi zöld jelzés nyoma remekül követhető. A magaslesnél ne felejtsünk el letérni a zöldről! 
N 47° 52,450' E 18° 51,065' 245 m [GCBBLF+leteres]
N 47° 52,369' E 18° 50,528' 250 m [GCBBLF-1]
N 47° 52,418' E 18° 50,568' 255 m [GCBBLF+kilátás]
