-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP
2 pontos multiláda: 1-es, pont: Visegrád Új-hegyen, kulisz kockában egy 3x5cm-es mikroláda, benne a jelszó első felével. 2-es, pont: Visegrád Mátyás-hegyen, a felhagyott kőbánya felett, egy élő fa, talajszinti bocskorában az 5x10x17 cm-es láda.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval érkezőknek ajánlott parkoló:
N 47° 46,191' E 18° 58,976' 201 m [GCMATH+parkoló] A parkoló sajnos fizetős (1200.-ft)
Kedves Ládász!
Ezzel a rejtéssel Visegrádra, illetve annak közelébe, a kettő kevésbé ismert helyére, az Új-hegyre, illetve a Mátyás-hegyre invitállak Téged!
Eme két helyről egész másként tűnik Visegrád, a Dél-Börzsöny, a Duna-kanyar, a Fellegvár, a Zsitvay-kilátó.
Látni lehet a közeli Apátkúti-völgy összeszűkülő felső bejáratát, illetve a távoli Kis, és Nagy-Gallát, a Magas-Börzsönyt. Tehát aki felkeresi a két pontot, egész más szemszögből látja a környező hegyeket, településeket, és magát a Visegrádi-hegységet.
Megközelítésnek tehát az Apátkúti-völgyet ajánlom, ahol is a Bertényi Miklós füvészkert előtti parkolót ajánlom, és innen a zöld

sáv jelzésen kell elindulni, majd tetszés szerint felkeresni a két pontot. Mindkét pont erdészeti úton közelíthető meg, tehát nem kell letérni az útról.
Ládapontok
1; 3x5cm-es mikroláda kulisz kockában, benne a jelszó első felével.
N 47° 46,494' E 18° 58,892' 280 m [GCMATH-1]
2; 5x10x15 cm-es láda, adott ponton, fabocskorban, talajszinten, benne a jelszó második felével
N 47° 46,228' E 18° 58,340' 279 m [GCMATH-2]
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel éritkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a Lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Kiegészítő forrás:
Wikipedia
Remélem, hogy sikerült egy jó célpontot, helyet bemutatnom Neked!
Sok szép időt, ládaélményt kívánok!
Ládatörténelem
2017.11.27: Kapott egy új ládát, virtuális rejtés megújítva, jelszó változott!- Blue Mali
2023.04.02:
maga.a.felelem javította az egyes pontot! Nagyon szépen köszönöm Neki! - Blue Mali
2025.05.25: az 1-es pont pótolva, a második ponton új láda! Kereshető!- Blue Mali