Elhelyezés időpontja: 2015.04.05 12:05
Megjelenés időpontja: 2015.04.08 23:40
Utolsó lényeges változás: 2019.02.10 17:21
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Piroskaa1 & BlueMali & Pötyike
Ládagazda: Blue Mali Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2700 m
Megtalálások száma: 252 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP
2 pontos multiláda: 1-es, pont: Visegrád Új-hegyen, kulisz kockától nem messze egy facsonkban a 15 cm-es faszelet, damillal kikötve, rajta az első jelszórészlettel. 2-es, pont: Visegrád Mátyás-hegyen, a felhagyott kőbánya felett, egy élő fa, talajszinti bocskorában az 5x10x17 cm-es láda.
Ezzel a rejtéssel Visegrádra, illetve annak közelébe, a kettő kevésbé ismert helyére, az Új-hegyre, illetve a Mátyás-hegyre invitállak Téged!
Eme két helyről egész másként tűnik Visegrád, a Dél-Börzsöny, a Duna-kanyar, a Fellegvár, a Zsitvay-kilátó.
Látni lehet a közeli Apátkúti-völgy összeszűkülő felső bejáratát, illetve a távoli Kis, és Nagy-Gallát, a Magas-Börzsönyt. Tehát aki felkeresi a két pontot, egész más szemszögből látja a környező hegyeket, településeket, és magát a Visegrádi-hegységet.
Megközelítésnek tehát az Apátkúti-völgyet ajánlom, ahol is a Bertényi Miklós füvészkert előtti parkolót ajánlom, és innen a zöld sáv jelzésen kell elindulni, majd tetszés szerint felkeresni a két pontot. Mindkét pont erdészeti úton közelíthető meg, tehát nem kell letérni az útról.
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel éritkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a Lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Hegyi túrára készültünk, ehelyett pompás kilátással párosuló mezőkön keresgéltük a ládákat. Az útba eső kilátó, pedig a fogalom megcsúfolása. Egyrészt, hogy hét évet sem bírt ki, másrészt a tájolása, és a magassága alapján inkább lombkorona ösvény elnevezés illetné. (Mert persze a tiltás ellenére meghágtuk ;) ) De a mezőkről pazar a rálátás a Dunakanyarra, s a legmesszebbről ránk merengve néző Csóványos tömbre.
Halló!
Visegrád, Újtelep buszmegállótól indulva kicsit kaptatós úton értem el az 1. pontot. Már az úton is több helyről nagyon szép a kilátás. A facsonkot kicsit nehezen ismertem fel, de meglett. A második pont megtalálása egyszerűbb volt, a bányaperemről is szép a kilátás.
Köszönöm a rejtést!
Visegrádi kesingtúra 2.
A második napunkat ezzel kezdtük. Szállásunktól gyalog indultunk el, majd a Z+, Z jelzésen értünk el a domboldalban induló, jelöletlen földúthoz. Nekivágtunk a forró napsütésben az emelkedőnek. Rengeteg fotótémát adott a sok virág és a színes lepkék. Felérve egy árnyékos padot találtunk, felette pedig cseresznyefát. Itt hosszasan megpihentünk, sikerült elérnünk néhány érett példányt a fán és jól látszott utunk következő célpontja is: a Bányatető kilátó. Itt is számtalan fajta lepkét figyeltünk meg, sajnos, nem igazán hagyták magukat fotózni. Végül aztán tovább indultunk, meg is találtuk a virtuális faszeletet a kéregdarab alatt egy kinder-kapszula társaságában. Damilnak valóban nyoma sincs. A földút mentén, kissé feljebb, fa alatt egy asztal van, paddal. A Duna felőli, árnyékos végén elüldögéltünk kis ideig: innen gyönyörű kilátás nyílik a folyóra és kanyarulatára!
Visszaereszkedtünk a másik földút kereszteződéséhez és a következő pontunk felé indultunk el. Ez is kissé lihegtetős volt, de aztán megérkeztünk a kilátóhoz. Vajon miért nem esik egyetlen szó sem erről az "ojjektumról" a leírásban? Az ajánlott útvonal 30m-re megy el mellette. A mély szakmai, földtani szöveg helyett, amiből átlagos emberfia körülbelül semmit sem ért mondjuk el tudnám képzelni...
A feljáratnál egy összepöndörödött papír tudatja, hogy "egy műszaki hiba miatt" a kilátó "időlegesen" le van zárva. Ezen kívül egy piros szalag volt keresztben a feljáratnál. A lépcsőfokok és az egyes szintek teljesen jó állapotban vannak, csak a legfelső szinten van néhány hiányzó deszka - itt valóban óvatosságra volna szükség, ha valaki netán felmenne. A hibás elemek cseréje két ember kb. egy napos munkáját igényelné... A kilátás egyébként nem rossz.
Kicsit tovább haladva megleltük a dobozt is egy fa tövén. Logoltunk, majd néhány lépést még tovább menve a felhagyott bánya peremén találtuk magunkat. Innen is csodálatos panoráma tárult elénk! Kiláttunk, fotóztunk, majd a bejárt úton visszatértünk az Ördögmalom Étteremhez, és ebédeltünk egyet.
Következő megtalálásunk: a Visegrádi Kálvária (GCVISK) lett.
NZs & Dóri
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Sajnos a Bányatető kilátó átmenetileg le van zárva. Kivételesen tollatlan voltam... A ládában nincs íróeszköz. CsabaiMangó (Ági) [Geoládák v3.12.6]
1 fadarab oké, de damil már nincs
2 doboz oké (egyik füle repedt), de a füzet penészes, toll nincs
Kellemes kis séta volt a fagyott terepen. Csak az egyik elágazásban volt teljesen jeges az út, mindenhol máshol jól járható a terep. A Bányatető-kilátóból (ezt érdemes lenne felvenni coord-ként, ill. megemlíteni a leírásban) láttunk három szarvast, akik békésen legelésztek tőlünk nem is olyan messzire. Nem vettek észre bennünket, így sokáig láthattuk őket.
A füvészkertnél ebédeltünk egy jót az Ördögmalomban a lobogó tűz mellett. :)
Az első ponton lévő facsonk teljesen szétesett. Többször elmentünk mellette, mert nem gondoltuk, hogy ilyen helyre láda van rejtve. Olyan érzésem volt, mintha valaki fel is gyújtotta volna ezt a facsonkot. A kilátás nagyon szép volt. A második pont közelében lévő kilátót szinte teljesen körbenőtték a fák, alig van kilátás. A láda közeléből szép a kilátás. Köszi a rejtést.
N 47° 46,191' E 18° 58,976' 201 m [GCMATH+parkoló]
sáv jelzésen kell elindulni, majd tetszés szerint felkeresni a két pontot. Mindkét pont erdészeti úton közelíthető meg, tehát nem kell letérni az útról.
N 47° 46,491' E 18° 58,899' 274 m [GCMATH-1]
