Elhelyezés időpontja: 2015.04.05 12:05
Megjelenés időpontja: 2015.04.08 23:40
Utolsó lényeges változás: 2019.02.10 17:21
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Piroskaa1 & BlueMali & Pötyike
Felhasználó: Blue Mali Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2700 m
Megtalálások száma: 209 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
WAP
2 pontos multiláda: 1-es, pont: Visegrád Új-hegyen, kulisz kockától nem messze egy facsonkban a 15 cm-es faszelet, damillal kikötve, rajta az első jelszórészlettel. 2-es, pont: Visegrád Mátyás-hegyen, a felhagyott kőbánya felett, egy élő fa, talajszinti bocskorában az 5x10x17 cm-es láda.
Ezzel a rejtéssel Visegrádra, illetve annak közelébe, a kettő kevésbé ismert helyére, az Új-hegyre, illetve a Mátyás-hegyre invitállak Téged!
Eme két helyről egész másként tűnik Visegrád, a Dél-Börzsöny, a Duna-kanyar, a Fellegvár, a Zsitvay-kilátó.
Látni lehet a közeli Apátkúti-völgy összeszűkülő felső bejáratát, illetve a távoli Kis, és Nagy-Gallát, a Magas-Börzsönyt. Tehát aki felkeresi a két pontot, egész más szemszögből látja a környező hegyeket, településeket, és magát a Visegrádi-hegységet.
Megközelítésnek tehát az Apátkúti-völgyet ajánlom, ahol is a Bertényi Miklós füvészkert előtti parkolót ajánlom, és innen a zöld sáv jelzésen kell elindulni, majd tetszés szerint felkeresni a két pontot. Mindkét pont erdészeti úton közelíthető meg, tehát nem kell letérni az útról.
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel éritkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a Lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Kellemes szeptemberi napsütésben jártuk be a pontokat. A kilátás mindkét helyről nagyszerű volt. Sajnálom hogy a kilátó szinte teljesen elvesztette funkcióját, de az ismertető táblák hasznosak.
Ez volt a 800. találatom :)
A ládának sajnos törött a füle és beleköltöztek az erdőlakók. Kiszórtam a 'naggya' szemetet, a logbook szerencsére még nem ázott át. Szép környék köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk ! 🙂
Ma olyan helyeket kerestünk fel ahol nem kerülhettünk közelebb embertársainknál az ajánlott 2 méternél. Az erdőben voltak azért páran, de a javaslatot minden további nélkül be lehetett tartani.
Napsütéses, de a azért hideg időnk volt. Az előző este esett hó csak nyomokban volt meg, sár sem volt
A második pont mellett lévő kilátót már lassan túlnövik a fák. Az erdei úton egy terepjáróval több alkalommal is találkoztunk, nem kesser és nem turista volt. Köszönjük a lehetőséget!
Kihasználtuk a remek, tavaszias időt. Jó hangulatú, kellemes túrát terveztek nekem, melynek második állomása volt ez a multi. Eleinte nem értettük a távoli rejtést, de aztán megláttuk.
Kíváncsi lennék a "kilátó" helyének indoklására. Miért építették bozótba, ha a néhány méternyire lévő réten nem fenyeget a fák növekedése?
A doboz kicsit nedves volt belül, ezért kitakarítottuk.
Kis séta a Visegrádi-hegységben.
Az elmúlt napok esőzései illetve a meleg időjárás megtette a hatását, dagonya van. :)
Mindkét pont tetszett. A másodiknál először nem értettem, hogy miért pont oda, majd kiléptünk a bánya szélére és minden értelmet nyert.
A kilátóba is felmentünk, s a tízórait ott fogyasztottuk.
Köszi
Egy újabb értelmezhetetlen kilátóhoz volt ,,szerencsénk". A fáktól nem látni semmit. Ha 10 m-rel arrébb építik, akkor rá lehetne látni Visegrádra, így csak a várra. A 1-es pont nem jött be különösebben, a 2. érdekes volt.
Köszönöm a lehetőséget. A kilátó funkcióját vesztett, a fák teljesen körbe nőtték, viszont a kőbánya tetejéről és főleg az 1-es pontról csodás panoráma tárul elénk.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (212 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 46,191' E 18° 58,976' 201 m [GCMATH+parkoló]
sáv jelzésen kell elindulni, majd tetszés szerint felkeresni a két pontot. Mindkét pont erdészeti úton közelíthető meg, tehát nem kell letérni az útról.
N 47° 46,491' E 18° 58,899' 274 m [GCMATH-1]
