WAP

3 pontos multiláda. 1-es pont: a megadott ponton, információs tábla alján keresd a laminált táblát, rajta az első jelszórészlettel. 2-es pont: megadott ponton hagyományos láda (5x10x15 cm) fa talajszinti odvában, benne a második jelszórészlettel. 3-as pont: patak mellett, korhadt fatuskó oldalában a 3x5 cm-es mikroláda, benne a jelszó harmadik részével

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Aki autóval jön annak itt érdemes megállnia  N 47° 46,500' E 18° 59,184' 170 m [GCApvo+parkoló]

Felhívás!

Fokozottan védett természetvédelmi terület. A turistaútról letérni tilos! Bárminemű, a természet védelmét megzavaró tevékenység a geoláda megszűnését eredményezi.

Kedves Ládász!

Ezzel a 3 pontos rejtéssel szeretnélek elhívni a Visegrádi-hegység egyik gyöngyszemébe, mely nem más mint az Apátkúti-völgy.

Apátkúti-völgy

Az Apátkúti-völgy az egyik legeslegszebb szurdokvölgy Magyarországon. Pilisszentlászló és Visegrád között helyezkedik el. Teljes hossza körülbelül tíz kilométer. A völgyben a piros jelzést kell követni. Két út csatlakozik be a völgybe, a Koo (kerékpáros kék) és a piros + jelzésű utak. Nehéz eltévedni, de nem lehetetlen.

Útvonal

Első állomásunk a Apátkúti-tavak, itt kell leolvasni a virtuális jelszót az információs tábláról, majd utunkat folytatva megjelenik az Ördögmalom-vízesés. Ha jól szemügyre vettük, és készítettünk pár fényképet folytathatjuk utunkat a Bertényi Miklós füvészkert érintésével, az egyre szűkülőbb Apátkúti-völgyben, amíg el nem érjük a Kaán-forrást: "A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették."

Innen már hagyományos turistaúton folytatjuk a lassú emelkedést a szűk völgyben, amíg csak el nem érjük az Alpár-forrást. Innen 1000 méterre találjuk a következő ládapontunkat, amely egy élő fa (ha Visegrádról jössz akkor az útról jobb kézre esik) talajszinti odvában található.

Indulunk tovább a völgyben, és több patakátkelést követően kiérünk egy nyíltabb részre, majd ismét be az erdőbe, és egy pihenőhely, majd híd, asztalok érintésével érünk ki a az Apátkúti-völgyből, és keressük meg a 3. egyben utolsó pontunkat, a patak feletti híd 45°-os tartóoszlopán található (lépcsőhöz közeli, ha leülsz a lépcsőre balkéz felé lesz a helyes tartóoszlop. Innen opcionálisan folytathatjuk az utunkat Pilisszentlászló érintésével a zöld turistajelen, és nagyobb kerülővel a Pap-rét irányába, és azon keresztül Visegrádra.

Ládapontok

1; Virtuális rejtés, információs tábla alján, a jelszó első részével  N 47° 46,598' E 18° 59,142' 171 m [GCApvo-1]

2; Hagyományos geoláda, fa talajszinti odvában, a jelszó második részével és a logfüzettel  N 47° 44,690' E 18° 59,816' 331 m [GCApvo-2]

3; Virtuális rejtés, patak mellett, korhadt fatuskó oldalában a 3x5 cm-es mikroláda, benne a jelszó harmadik részével  N 47° 44,233' E 18° 59,560' 339 m [GCApvo-3]

Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.

A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.

A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.

Kiegészítő forrás:
Wikipedia

Remélem, hogy sikerült egy jó célpontot, helyet bemutatnom Neked!

Sok szép időt, ládaélményt kívánok!

Ládatörténelem

2018.04.23: A ládát kitakarítottuk a sok szeméttől, kitörölgettük, s kapott egy új logbookot!- Blue Mali
2021.04.23: Ládaellenőrzés. Minden a legnagyobb rendben!- Blue Mali
2024.03.03: A 3.ponton a híd eltűnt, így a tartalék mikroláda kerül élesítésre! - Blue Mali