WAP ON
Szuhogy felett, három hasonló vastagságú törzs találkozásánál rejtőzik a 450 milliliteres négyfülű (kb. 15 * 11 * 6 cm külső méret) geoláda.
WAP OFF

Bevezető
Mozgalmas történetű vár érdekes romjaihoz hívlak a Rudabányai-hegység lankás gerincének egyik kiemelkedésére.

Csorba-kő
"A középkori Csorbakő vára a Szuhogy határában található Nagy-hegy egyik északkeleti gerincének végén épült fel. 1928-ban a várhegy északi oldalában jégkorszakbeli barlangot tártak fel, ahol több alig vagy egyáltalán nem ezüstözött rézlapocskákat találtak. Az ásatások során diluviális őscsontok ( gyapjas orrszarvú, ősló) maradványai kerültek elő. Még ebben az évben megindult a több évig tartó régészeti kutatások sora, melyek csak a belsővárra irányultak, de a külsővárra és az egyéb erődítményekre nem. A Numizmatikai Közlöny 1941. évi számában egy cikk jelent meg arról, hogy a régészeti feltárások során egy pénzhamisító műhelyre és annak leleteire bukkantak. A feltárt és a feldolgozatlan leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek. Az ásatások később félbe maradtak, viszont a korábbi, alsóbb rétegek feltárása nem történt meg.
Feltételezhető, hogy a XIII.-XIV. század fordulóján Ládi Csorba Miklós volt az első erősség építője és névadója. A Ládi család ebben az időben vált vagyonossá. Miklós neve a 19. helyen szerepelt az 1311-es kassai túszlistán. Ezen a nevezetes listán a meggyilkolt Aba Amádé Kassán túszul ejtett fiainak kiszabadításáért cserébe adott 46 Amadé familiáris nevét sorolták fel. A Ládiak korában épült vár egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótorony lehetett, mely előtt egy négyszögletes fallal körülvett udvar volt. A várat néhol kettős, de valahol hármas sáncárokkal volt megerősítve.

A XIV-XV. században Borsod megyében két nagy családnak (Bebekek és Perényiek) voltak jelentős birtokaik. Ládi Csorba Miklós halála után fiai anyagi gondokkal küzdöttek és már nem volt elég pénzük a vár karbantartására, így 1351-ben a Perényi család megszerezte Szuhogy falut és a várat. A már lepusztult vár újra felépítésére Zsigmond király 1403-ban adott engedélyt a pohárnokmesterének, aki ebben az évben a nikápolyi csatában szállt szembe a fellázadó urakkal a király elleni lázadásban.

Ő győzte le a hűtlen Debrői Istvánt Patak közelében. 1405-ben titkos kancellárrá nevezte ki őt a király. Imre főúri központjává alakította ki a Csorbakői várat. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1408-ban - a közelben fekvő - Nyárádon pálos kolostort alapított.

Perényi a régi vár helyén egy 3 helységből álló palotát emeltetett, melyhez 2 földszinti helységet is építetett. A falszorost és a belső udvart ma vastag törmelékréteg fedi. A külsővár területét olyan vastag humuszréteg fedi, hogy a felszínen semmilyen objektum nem fedezhető fel, de valószínűleg a védők szálláshelyei itt voltak fellelhetők.

A Csorbakő stratégiai jelentősége a XV. Század folyamán még megmaradt. A huszita háborúskodás idején Pálóczi Simon el is foglalta a várat, de az 1445-ös országgyűlési határozat hatására visszaadta az eredeti tulajdonosoknak. Perényi János halála után a Csorbakő már csak birtokigazgatási szerepet tölthettek be, tulajdonosai ritkán látogatták. A XVI. század folyamán a háromszög alakú elővár és kaputorony védelme érdekében egy szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát emeltek. Az egykori fal és sáncromok nyomait az egykori itt működő kőbányában folyó tevékenységek következtében elpusztult.

1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferencnek - magyarországi főkapitány- adta a várat, aki átadta testvérének, Bebek Imre nagyprépostnak. Erre az időszakra tehető a pénzhamisító korszak. A több mint egy évtizedig működő pénzhamisító műhelyet a palotában helyezték el. A feltárások során nagy mennyiségű hamisításra utaló leletek kerültek elő. A vár vad tivornyák helyszíne lett. Imre pápa létére megnősült, de a király nem fosztotta meg prépostságától.

1553-ban váratlanul meghalt Bebek Imre. Özvegye nem volt hajlandó kiköltözni a várból így Bebek Ferenc, Szendrő vár ura ostrommal bevette és a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A vár romjai Bebek Imre örököseinek tulajdonát képezték, de soha nem építették újjá. A XVII. Században a környék lakói ide menekültek a törökök elől. A várhegyet ekkor már benőtte az erdő, és a mai napig fák borítják az egykori helyét."

Megközelítés
A parkolásnál kérlek hagyd szabadon a műút éles kanyarulatát!
 N 48° 23,831' E 20° 39,689' [GCSORB+PARKOLO]

Forrás
Szendrői túraegyesület honlapja

Ládatörténet
2017.10.08 06:15 A ládát kihelyezem.
2017.10.06 A ládát a nevemre veszem.
2015.04.29 A moderátorok többsége (+8/- 3) jóváhagyja a ládatervet.
2015.04.28 A ládatervet benyújtjuk moderációra, schwEster felahsználónéven. Köszönet ifj. Antal Ferencnek, a láda moderációja idején nyújtott segítségért.

Sikeres kincskeresést!