A ládába TravelBug nem helyezhető.

Bevezető
Ez a multi geoláda két egymáshoz közeli, a közelmúltban védetté nyilvánított (Natura 2000) homokbuckás tájegységet hivatott bemutatni eltérő szemszögből.

1. Állomás: Tázlár-Kiskunhalasi homokbuckák
-mint az olaj(k)utak által meghódított vidék.

Megközelítés
Az 53-as főútról fordulj Tázlár irányába itt:  N 46° 29,581' E 19° 27,065' 125 m [GCPIHO+53]. 2.1 km-t haladj egyenesen, majd térj le jobbra a homokos földútra itt:  N 46° 30,322' E 19° 28,283' 125 m [GCPIHO+jobbra]. 1.8 km után parkolj le itt:
 N 46° 29,538' E 19° 29,163' 125 m [GCPIHO+parkolo]. Innen már csak 500 m séta a betontömbökből álló egzotikus úton az üzemen kívüli olajkúthoz:
 N 46° 29,737' E 19° 29,465' 135 m [GCPIHO-1]

Az 1965-1975 éveket felölelő harmadik-negyedik ötéves terv időszakában a nagy jelentőségű algyői feltárással párhuzamosan tovább folyó kutatások újabb eredményeket hoztak Kiskunhalas környékén is. 1967-ben földgáz, 1974-ben pedig kőolajmezőket tártak fel, majd 1978-ban megindult az üzemszerű termelés a Kiskunhalas ÉK-É mezőben.
Az ekkortájt megépült termelő kutak, valamint üzemi utak (pl. olajosok útja) helyenként jelentősen megváltoztatták, eltorzították e buckás vidék egykori természetközeli állapotát.

Legmagasabb bucka a közelben:
 N 46° 29,703' E 19° 29,632' 141 m [GCPIHO+ladahomok]

Megjegyzés: A fejlécben szereplő 900 méteres úthossz a parkolóktól a jelszórészletekig mért távok összege, a két parkoló közötti távot (4.6 km) nem tartalmazza.

2. Állomás: Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák
-mint fokozottan védett, tipikusan homoki növény- illetve állatfajok élettere.

Megközelítés
Térj vissza az 53-as főút és a tázlári út kereszteződéséhez, és hajts rá a délnyugatnak tartó földútra. 300 métert haladj a fő nyomvonalon, majd a tanya előtt fordulj balra itt:  N 46° 29,470' E 19° 26,900' 125 m [GCPIHO+balra].
Haladj 400 métert és parkolj le itt:
 N 46° 29,316' E 19° 26,920' 130 m [GCPIHO+2parkolo]. Innen 400 m séta a buckákon át a különleges "buckabunker" mellett megbúvó ládáig:
 N 46° 29,271' E 19° 26,624' 130 m [GCPIHO-2]

Figyelem! A tanya bekötőútján kutyaveszély! Gyalogosan, bicajjal tarts tisztes távolságot!
Alternatív megközelítés az alábbi letérési pont felől:  N 46° 29,114' E 19° 27,387' 125 m [GCPIHO+53+].

A Duna-Tisza közén elterülő Homokhátság természetes állapotban megmaradt szélformálta homokbuckáinak (GCKEHO, GCHAHO) életközösségei geológiai és ökológiai értelemben is egyedülállóak Európában. Nyílt homokpuszta gyepek váltakoznak galagonyás-nyáras-borókás erdőfoltokkal, melyek olyan ritka és védett növényeknek adnak otthont, mint a homoki árvalányhaj, a báránypirosító vagy a világon csak itt a Homokhátságon előforduló, fokozottan védett tartós szegfű (GCPABE).
A meszes homokpuszták szintén bennszülött növényei a homoki kikerics, a homoki bakszakáll, a homoki varjúháj, a homoki imola, és a rákosi csenkesz is tenyészik itt. Számos más fokozottan védett (csikófark, gyapjas csüdfű, bugaci nőszőfű) és védett növényfajnak is otthont ad új védett területünk, mint például a kései szegfű, homoki fátyolvirág, szürke- és fényes poloskamag, de a kevésbé gyakori erdei szellőrózsa és piros madársisak a nyílt területek helyett, inkább már a nyarasok félárnyékában tenyészik.
A fajgazdag állatközösség képviselői között is találunk közösségi jelentőségű fokozottan védett (magyar futrinka) és védett fajokat is, mint a Kárpát-medencei bennszülött sisakos sáska, a látványos megjelenésű barbársáska, vagy a pusztai hangyaleső, de olyan madárfajokat is, mint a gyurgyalag és a nyárfák odvaiban fészkelő szalakóta (helyi nevén vasvarjú vagy kékcsóka).

Legmagasabb bucka a közelben:
 N 46° 29,213' E 19° 26,439' 142 m [GCPIHO+zsombos]

Élményekben gazdag kincskeresést kívánok!
...long way round ;)
QuadKan

Források:
tvhalas.hu
mtvsz.hu

Ládatörténet
2024. július 14. - a régóta beteg ládát stmester pótolta. Köszönjük. [Admin(HK és Fazék)]