-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP:
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz a magaspart szélén lévő bokros részben lévő fa tövében.

A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az Alföldi Kéktúra útvonala mellett fekvő
Érsekhalmi Hét-völgy területére invitál Titeket, amely 1997 óta áll védelem alatt, viszont csak 2015-re alakították tereprendezéssel és tanösvények kialakításával turistabarát hellyé.
Megközelítés
Az 54-es főútról fordulj északnyugatra a kék sáv

jelzésű Hildi Sorra:
N 46° 21,398' E 19° 6,848' 120 m [GCHETV+54]. 500 métert haladj egyenesen a parkoló helyig:
N 46° 21,488' E 19° 6,498' 111 m [GCHETV+parkolo]
Innen indul a lépcsősor fel a magasparta, ahol csodálatos panoráma tárul elénk...
N 46° 21,566' E 19° 6,589' 125 m [GCHETV+panorama]
Rálátás a löszfalra és a Kalocsai Sárközre (GCKSAR).
N 46° 21,541' E 19° 6,490' 122 m [GCHETV+2panorama]
Átlátás a Dunántúlra (tiszta időben a Zengő is látszik).
Hét-völgy
A védett terület felszínét hét kisebb-nagyobb völgyecske határozza meg, melyek az utolsó jégkorszakot követő csapadékban gazdagabb időszak összefolyó felszíni vizeinek felszínalakító munkájával alakultak ki a Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű területén, a Keceltől Bajáig húzódó magaspart középső részén. A Hátság itt 10-15 méter magas, alámosott löszparttal kezdődik. A magaspartot itt völgyek tagolják, melyek évezredek óta jelentős átjárót jelentettek a Duna illetve a Homokhátság felé.
A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták szántóföldekké váltak, vagy erdőket telepítettek rá. Ennek következtében a természet közeli állapotban megmaradt foltokat csak a Duna-völgy felé néző meredek partoldalon, és a bevágódások (völgyek) oldalain találunk.
Hildpuszta földvár
N 46° 21,539' E 19° 6,572' 119 m [GCHETV+foldvar]
Érsekhalma azon kevés települések egyike, amely már az időszámításokat megelőző középső bronzkorban is lakott település volt. A régészeti szakirodalom a vatyai kultúra legdélebbi erődített
földváraként tartják számon az itt fellelhető várdombot, ami védelmet nyújthatott az ellenség támadásakor, de a Duna áradásakor is.
Érsekhalma hildpusztai településrészén még ma is láthatók a több ezer éves földvárak, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványai. A területen folyó ásatásokból előkerült leletanyag a bajai múzeumba került. Ez a régészeti érték indokolta a terület egy részének 1991-ben "Történelmi régészeti jelentőségű védett terület"-té nyilvánítását.
Élővilág
A löszvölgyek oldalában, az Alföldre egykor jellemző löszpuszta növényzet maradványaira lelhetünk.
A tavasz egyik legkorábban nyíló növénye a tarka sáfrány, mely a völgyek északnyugati lejtőit díszíti. A délnyugati tájolású oldalak március végén kezdik kibontani virágpompájukat. A fürtös gyöngyike mellett ekkor kezd nyílni a törpe nőszirom. Az egyik völgyben rábukkanhatunk a ritka cserjére, a törpemandulára. Április-május fordulóján már messziről észre lehet venni rózsaszín virágoktól roskadó hajtásait.
Gyakori itt a zárt homoki gyepekből is ismert száratlan csüdfű. Itt találhatunk rá a pusztai meténgre, és a magas gubóvirágra is. Itt is előfordul néhány orchidea faj (kosbor, sömörös kosbor, poloskaszagú kosbor, pókbangó).
A gyepek és környezetük állatvilága is igen gazdag. A virágos növényeket sok, máshol ritka lepkefaj (atalanta lepke, a nappali pávaszem, és a kis rókalepke) látogatja.
A völgyek oldalát és alját elborító galagonyások, és a területhez tartozó kis akácerdő az énekes madarak (barátposzáta, a karvalyposzáta és a mezei poszáta) otthona. A terület végénél található meredek partfalban gyurgyalagok és partifecskék kolóniája található. Kis szerencsével nagyobb testű madarakat is láthatunk a terület felett átrepülni úgy, mint például egerészölyvet, vagy a sokkal ritkább darázsölyvet, esetenként hollót is.
A hüllők közül a fürgegyík a leggyakoribb erre. Az itt előforduló emlősök közül a borzot kell kiemelnünk, melynek vára az egyik völgyben bújik meg.
Látnivalók a közelben
N 46° 21,596' E 19° 6,600' 108 m [GCHETV+pince]
Löszfal oldalában megbújó régi pince.
N 46° 21,553' E 19° 6,669' 122 m [GCHETV+kilatas]
Két völgy közti magaspart ...mint egy félsziget.
Testvérláda: GCSZMV
Élményekben gazdag kincskeresést kívánok!
...long way round ;)
QuadKan
Források:
knp.nemzetipark.gov.hu
nyaralasitthon.hu''